Oldás és kötés
Apa,én már megbocsájtottam
elhiszed?azt hiszem,nem is haragudtam sosem
gyöngyvirág-fürtű kislányként pedig mennyit toporzékoltam
az ajtó mögött,tapétát rángatva,mert elmentél,itthagytál
Karomba veszem azt a kislányt,gyöngéden ringatom
Tudom,hogy jó apa voltál,és az is vagy...
miért ilyen nehéz ezt kimondani?Árnyaimmal birkózom,apa
Baromi nehéz,nem hittem volna-életem legnagyobb melója
Kimondani:haragszom,haragszom,haragszom
("Nem téged hagytalak itt,csak anyádat...majd ha felnőtt leszel,megérted!Amúgy sem törődik veletek...")
Majd ha felnőtt leszek...
Felnőttem,apa,és mégis,milyen nehéz kimondani:megértelek.
De kimondom:megértelek.Szeretlek,a haragom már a múlté...
Menj békével...itt az idő búcsút mondani:elengedlek...
Biztonságban van a kislány,aki bennem él...nem kell már harag,gyűlölet-és nem én tehettem róla...nem én tehettem róla,hogy elváltatok...