Oldás és kötés

Apa,én már megbocsájtottam

elhiszed?azt hiszem,nem is haragudtam sosem

gyöngyvirág-fürtű kislányként pedig mennyit toporzékoltam

az ajtó mögött,tapétát rángatva,mert elmentél,itthagytál

Karomba veszem azt a kislányt,gyöngéden ringatom

Tudom,hogy jó apa voltál,és az is vagy...

miért ilyen nehéz ezt kimondani?Árnyaimmal birkózom,apa

Baromi nehéz,nem hittem volna-életem legnagyobb melója

Kimondani:haragszom,haragszom,haragszom

("Nem téged hagytalak itt,csak anyádat...majd ha felnőtt leszel,megérted!Amúgy sem törődik veletek...")

Majd ha felnőtt leszek...

Felnőttem,apa,és mégis,milyen nehéz kimondani:megértelek.

De kimondom:megértelek.Szeretlek,a haragom már a múlté...

Menj békével...itt az idő búcsút mondani:elengedlek...

Biztonságban van a kislány,aki bennem él...nem kell már harag,gyűlölet-és nem én tehettem róla...nem én tehettem róla,hogy elváltatok...