Burn out

Blog: Hajnal Leszbosz szigetén - Szerző: Angeleyes

Talán kiábrándító, de azt hiszem, kezdek kicsit kiégni.Bár még csak 10 éve dolgozom egészségügyben, és mondhatni, szinte mindig nyugis munkahelyeim voltak, valahogy mégis ezt érzem, én, a szakma megszállottja...Sajna, testi tünetek is kísérik, állandóan fáj valamim: hol a vállam, hol a derekam-lumbágóm van, őrület!-de a legrosszabb:nem tudok már olyan toleráns lenni, mint régebben...

Állandóan emlékeztetnem kell magam, hogy "ez az ember azért jött el a rendelőbe, mert valami baja van..."Tegnap pl. prosztataszűrést rendeztünk, 89-en voltak összesen-mindezt egy 8-12-ig terjedő időszakban...-és folyamatosan mondogatnom kellett magamban:ha egy életet megmentettünk, már megérte...csak tudjátok, 89 embert leadmnisztrálni...(ja, és a csajszinak, aki csinálta, kb. a felénél elfogyott a tesztcsíkja, mondván, nem számított ennyi emberre!!!Onnantól kezdve na ki vett a többi betegtől vénás vért?Hát persze hogy ÉN.Belenéztem az orvoslátogató nő szemébe, megláttam a rettegést, és fölajánlottam, hogy majd én veszem a vért,hogy haladjunk:))42 embertől lekaptam a kis vérecskéjüket nem egészen egy óra alatt)

Ehhez az is hozzájárul,hogy hálátlanok az emberek, no ne gondoljatok nagy dologra, de ha pl. kimegyek házhoz vért venni(aminek hivatalos tarifája van, mivel szolgáltatás!)a legtöbb esetben nemhogy nem kapom meg az ellenértékét a munkámnak, hanem még meg sem köszönik.Volt olyan, hogy hajnal hatkor erdőben, homokon tapostam kb.négy kilométert, egy fogyatékos fiatalembertől vettem vért, elég nehezen, na,azt sem kaptam, hogy Isten áldjon.

Elég sokan tudják a telefonszámomat, innentől kezdve nem tabu az este 9 óra, de a hajnal negyed hét sem,ide viszek receptet, gyógyszert, oda viszek, amoda viszek...

Nagyon sokszor ki vagyunk téve rosszindulatnak, szitkozódásnak, jöttek már be úgy,hogy én kaptam alkoholmérgezést...(Nem bírom a piát:)))Nem tudom, azt hiszem, besokalltam.Olyan szívesen csinálnék mást, most az újságírás érdekel, nagyon szeretnék-vágyálom, tudom-oknyomozó riporter lenni,és jobbá tenni a világot,így, ebben a formában.Tényleg besokalltam,valamit tennem kell, elköltözni,állást váltani,tanulni, vagy akármit!Türelmetlen vagyok, állandóan feszült, és biztos, hogy összeköthető a melóval, mert ha-véletlenül!-szabadnapos vagyok, teljesen megkönnyebbülök, érzem...lehet,egyszerűen csak fáradt vagyok, nem tudom.Persze megvolt az eredménye a nyári hajtásnak, egy új tűzhely, egy mosógép, elvoltunk, mint a befőtt,de azt hiszem, most iszom a levét...

Majd csak lesz valahogy.