Letisztult

ez a nyár is eltelik hát ólmos-lassan-értelmetlenül

szállingózó ökörnyálat látna végre

lemoshatatlan mint alattomos

folt a fehér szőnyegen,mi átrendezett szobájukban áll-hever-fekszik lustán(mi egy szőnyeg dolga...)

hajnal ötkor mos, nem nagyon néz tükörbe-minek-

munka az van ezerrel meg negyven fok

meg szurkáló fájdalmak a szív körül(ha van neki egyáltalán,ugye...)

mit tenne másképp-

nem tudja...kitől kérjen bocsánatot-tőle ki kér bocsánatot

már nem hisz senkinek.