A nő egészségtana - Menstruáció, terhesség, szülés, gyermekágy 6. rész

   "... Gyermekágy. Mihelyt a lepény eltávozott, a méh összehúzódik, evvel be van fejezve a szülés, és kezdetét veszi a gyermekágy. A szülés nagy fáradt­sága, fájdalmai folytán elgyengült anya a szülés befejeztével jól érzi magát, és hogy ha az erősen izzadó testet a bába letörölte és az anyát tiszta ágyba helyezte, az anya rendszerint hamarosan elalszik. A szülés alatt a test hő­mérséklete rendszerint emelkedik, a szívműködés gyorsabb, mindez azonban a szülést követő néhány órai alvás után a normálisra tér vissza. A hőmérsék azután az első 3-4 nap alatt még egyszer kissé emelkedik és csak azután tér vissza tartósan a normálisra. Ezt a hőemelkedést szokták tejláznak ne­vezni és a tejelválasztás megkezdésével hozzák összefüggésbe. Sokkal való­színűbb azonban, hogy bomlástermékek felszívódásával függ össze. Ha a hőmérséklet emelkedése nagyobb, vagy  tovább tart,  akkor ez feltétlenül fertőzésre mutat, amely minden következmény nélkül maradhat, de súlyos komplikációk oka lehet. Feltétlenül ki kell kérni szakértő tanácsát.

   A gyermekágyban megkezdődik a méhnek és a nemi részeknek vissza­fejlődése. A szülés után az első napokban a méhből még bizonyos mennyi­ségű vér távozik, a 2-3. napon ez véres folyássá alakul át, amely 5-6 napig tart, mindinkább színtelenné válik és végül csupán nyákos váladék ürül, amely 6 hétig is eltarthat. Ennyi időre van szüksége a nemi szervek­nek a szülés után, amíg teljesen normálisan visszafejlődnek.

   A gyermekágyas nőnél elég gyakran fordul elő az első napokban a has- és hólyagizmok kifáradása következtében vizeletvisszatartás, ugy hogy kathéterezés válik szükségessé. Ezt természetesen csak a tisztasági szabályok leg­gondosabb betartásával, szülésznőnek vagy orvosnak szabad végezni. A gyermekágy kezdetén gyakran beálló székrekedés ellen az első napokban langyos beöntést, később ricinusolajat szoktak adni hashajtóul. A nemi szervek visszafejlődésével párhuzamosan visszafejlődik a hasfal bőre is, ismét feszes lesz és sok asszonynál csaknem teljesen eltűnnek az ugynevezett szülési hegek.

   Fontos változáson mennek át az emlők, amelyeknek most megkezdődik a tulajdonképpeni szerepe, a tejelválasztás. Már a szülés előtt lehet néha az emlőből egy kevés tejszerű váladékot kiszorítani. A tulajdonképpeni tej­elválasztás azonban csak a gyermekágyban kezdődik. Az anyatej tartalmazza mindazokat az anyagokat, fehérjét, zsirt, cukrot, amelyekre az újszü­löttnek táplálékul szüksége van. A tejelválasztás következtében az emlők feszülnek, a megkönnyebbedést a szopás hozza létre, amikor az emlők ismét kiürülnek. Egy-egy szopásnál eleinte 10-20, később 120-150 gramm tejet vesz fel az egészséges csecsemő. A szopás az emlőket a tejelválasztásra ingerli, azonkívül jótékony hatással van közvetett (reflex) uton a méh összehúzódására és visszafejlődésére is. Ha a csecsemő nem szopik elég erő­teljesen, az emlőkben visszamaradt tej stagnál és a tejelválasztás előbb-utóbb teljesen megszűnik. Az emlőápolás igen fontos a szoptatás alatt. Amennyi­ben elmulasztódik, súlyos gyulladások fejlődhetnek. Legcélszerűbb minden szopás után tiszta alkohollal jól lemosni, eltávolítani róla a tejmaradékokat és a magzat nyálát. Szopás előtt nem ajánljuk a bimbó megmosását, káros a bimbókat állandóan befödve tartani, mert a szopás nélkül is kis mennyi­ségben ömlő tej a kötés alatt bomlik és a bimbókat izgatja. A szoptatás mikéntjét is meg kell tanulni. Szoptatóasszony teljesen rövidre vágja le a körmét, minden szoptatás előtt mossa meg a kezét (igen célszerű ezt is alkohollal végezni) és a bimbót ugy adja a csecsemő szájába, hogy annak vége az inyen jóval tul érjen. Ha a csecsemő inye közé kapja a bimbót, nem tud jól szopni és a bimbót felszívja és sebek keletkeznek rajta. Ezekből indul ki a fertőzés és gyulladás. Ezeknek kezelésére hozzáértő tanácsa kérendő ki. A bimbóápolás már a terhesség ötödik hónapjában megkez­dendő. A bimbók mosogatása 1-2-szer naponta alkohollal teljesen meg­felelő eljárás.

   A gyermekágyas nőt sem lehet betegnek tekinteni, csupán óvni kell azoktól az ártalmaktól, amelyek a legyengült szervezetet ebben az időben könnyebben támadják meg. Legfontosabb a zavartalanság, a csend, friss levegő, tehát alapos szellőztetés és kedélyi nyugalom. Első napokban a ven­dégeket egyáltalában nem szabad fogadni; nem jót tesz sem az anyának, köz­vetve a csecsemőnek sem. Kulturált embereknél az első nyolc napban csak a legközelebbi családtagok jelennek meg a gyermekágyasnál.

   A gyermekágyas nő eleinte a hátán feküdjön, a következő napokban már oldalra fordulhat és egy hét alatt elhagyhatja az ágyat. Rendszerint nem szokták megengedni, hogy a gyermekágyas felkeljen mindaddig, amig a kifolyás véres.

   Legfontosabb a gyermekágyban a tisztaság. Belső öblítésre semmiféle szükség nincsen, csak a szeméremtáj lemosására kívülről és óvatos leszáritására tiszta vattával. Nagy gondot kell fordítani a táplálkozásra, amely az első napokban lehetőleg könnyű és pedig nem huseledelekből álljon. Az első napokban legcélszerűbb táplálék a tej, tejes ételek, valamint rántott­leves, a harmadik naptól kezdve lehet áttérni a rendes táplálékra. Célszerű a hőmérsékletet naponta kétszer megmérni és feljegyezni, mert a hőmér­séklet figyelmeztet legelsősorban esetleges komplikációkra.

   Ha a méhből nem távoztak el teljesen a magzatburkok, hanem egyes részei visszamaradtak, a kifolyás szine és rossz szaga figyelmeztet arra, hogy valami nincsen rendben. A visszamaradt részecskék gyakran minden beavatkozás nélkül eltávoznak.

   A szoptatás tartama alatt rendszerint a menstruáció szünetel, de elég gyakran megesik, hogy a menstruáció már a szülés után a 4. héten jelent­kezik. A menstruáció beállta egyes esetekben zavarhatja a tejelválasztást, de semmiképpen sem ok a szoptatás megszüntetésére.

   A női betegségek közül csak egy betegség, amire különösen fel kell a figyelmet hivni. A hüvelynek, vagy a méhnek a katarusát létrehozhatják ugyan meghűlés, vagy a gyermekágy rendellenességei, de leggyakrabban egy fertőző betegség, a kankó. Tapasztalt nőorvosok szerint a női klinikák felét be lehetne zárni, ha sikerülne a kankós fertőzést kiirtani. Ez a fertőzés mindig a nemi beteg férfiaktól terjed át a nőkre és elsősorban a hüvely­ben okoz hurutot, genyes kifolyást, amely sokszor aránylag csekély tünete­ket okoz, ugy hogy sajnos, nem veszik komolyan. A fertőzés azonban igen gyakran továbbterjed a méhbe és a petevezetéken át a hasüregbe, ahol súlyos gyulladásokat idézhetnek elő. Leggyakrabban azonban aránylag csekély fájdalommal egy krónikus gyulladássá válik, amely hosszú időn át megmarad és fokozatosan, de annál biztosabban rontja le a nő egész­ségét.

   A kankós fertőzést tisztátalan kézzel át lehet oltani a szemre, valamint a gyermekre is. Ha szülés közben a csecsemő szeme a kankó baktériumaival fertőződik, az újszülöttek súlyos szemgyulladása következik be, amely gyak­ran végződik teljes megvakulással. Szerencsére, ezt ma már teljes bizton­sággal tudjuk megakadályozni avval, hogy az újszülött szemébe gyönge pokolkőoldatot cseppentünk.

   Nagyon fontos kérdés tehát a nők megóvása a kankós fertőzéstől és ezért volna oly fontos a házasságelőtti kötelező vizsgálat, amiről különben a nemibetegségekről szóló fejezetben beszélünk. Ha azonban a fertőzés mégis bekövetkezett, legalább gondos szakorvosi kezeléssel kell meggátolni, hogy a hüvelyből a belső nemi részekre terjedjen. ..."

(Az egészség enciklopédiája - Dr Rotter Henrik kórházi főorvos)