Allerg-énjeink

  Előttem az értékes receptet, amely szerint, egyenlő arányban keverjünk össze tormát, mézet, fahéjat és gyömbért,  mert mindezek keveréke garantáltan megszabadít a hasi zsírlerakódástól.  Igazán filléres befektetéssel legalább reménységhez juttatja mindazokat, akik ezt kipróbálhatják. Én sajnos ezúttal sem  tartozom ezen szerencsések táborába, annál fogva, hogy ennek  mindegyik összetevőjére rendkívűli allergiás vagyok. Mit tehetek?!  Itt ugyan egy másik recept is, a tojásos, amelyet Nicole Kidman használt a Could Mountain forgatása közben, de  ezt sem látom rám nézve jónak,  főképpen azért, mert még abba a tévhitbe sodorna, hogy esetleg majd engem is kiválaszthatnának egy filmszerepre... De  most , mint láthatjátok, visszatérek a komolyság útjára és elmondom nektek, hogy sokáig abban a tévhitben éltem, miszerint én lennék az egyedüli olyan a világon, aki még az allergiaellenes gyógyszerekre is allergiás.  Hát nem volt szerencsém ahhoz sem, hogy ebbéli kiválasztottságomat igazoljam, mert bizony nemrég több olyan személlyel is találkoztam, akik még rajtam is túltettek. Most már aztán nemcsak az én becses személyemre gondolhatok, amikor, bizony gyakran, azon elmélkedek, hogy miért is van ez így?! A számtalan tudományos cikk elolvasása után arra a következtetésre jutottam, amire az orvosok nagyrésze is, éspedig, hogy ennek főleg genetikai és lelki okai vannak, s  a környezeti hatások csak rátesznek egy lapáttal. Eszembe jutott nagyanyám, aki tizenkét gyermeke közül az egyiket folyton a javasasszonyhoz hordozta, szentül meggyőződve arról, hogy a testén  megjelenő kiütéseket bizonyára az okozta, hogy az illető gyermek ún.öntésbe , azaz gonosz varázslatba lépett. Később, az én esetemben aztán nemigen értette, hogy a már csecsemőkorban jelentkező hasonló tünetek oka mi lehet, hiszen én még lépegetni sem tudtam nemhogy belelépni valamibe. Természetes jóindulattal ajánlotta hát anyámnak, hogy imádkozzon a halálomért, hiszen, hosszútávon az tűnt a legésszerűbbnek. Ha a spártaiaknál jöttem volna a világra, minden bizonnyal kiragadott volna anyám öléből és a Taügetosz szakadékába vetett volna. De mivel nem abba a világba születtem, s anyám is csak az életemért imádkozott, így életben maradtam. És gondolataim ezen pontján gyakran megállok és egy ideig nem gondolok semmire. Aztán, tovább folyatatva a logikus okfejtést, eljutok odáig, hogy azt gondolom, miszerint mindennek így és éppen így kellett lennie. Annak is, hogy allergiásan is élnem kell, és hogy szervezetmnek el kell utasítania mindazt a sok mindent, ami neki nem jó. Sok-sok allergénnel kell szembesülnie az én-emnek,  amelyeket el kell taszítanom magamtól. És ennek a sok testi ellenállásnak aztán ki kell vetítődnie a lélekre is, amely ugyanilyen erősen, ám tudatosan utasítja vissza mindazt , ami neki nem tetsző. Ez utóbbi viszont már építő erő is lehet- ezt tapasztalom.  Lehet, hogy ez a kettősség az én esetemben együtt jár és el nem választható, ez egy olyan titok, amelyet  még nem érthetek, azt azonban határozottan tudom, hogy melyek azok a lelki, szellemi allergénjeim, amelyeket magam taszítok el magamtól.  Kedves sorstársaim! Mindaddig, amíg allerg-énünk eltaszítja magától a butaság és rosszaság allergénjeit, meggyőződésem, hogy kötelességünk harcolni testünk allergénjeivel ,mert helyünk  van  a szakadék fölött. Ti nem így látjátok ?