• Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A különböző szövetek és szervek a mikroszkóp alatt egymástól eltérő módon néznek ki. Ennek oka, hogy különböző sejttípusokból alakultak ki, és a sejtek is különbözőképpen rendeződnek. Még ennél is fontosabb, hogy a betegségek nagy része, így a rák is megváltoztatja a szövetek és szervek szokásos megjelenését. Ezt vizsgálják a különféle típusú mintákon a patológusok.

        A patológus olyan speciális orvos, aki a betegségeket laboratóriumi vizsgálatok segítségével diagnosztizálja. Időnként a mintákat egy-egy szakterülethez értő kezelőorvos is megvizsgálja. Így például a hematológusok (a vér rendellenességeiben jártas szakorvosok) gyakran megnézik a betegek vér vagy csontvelő keneteit vagy a bőrgyógyászok a bőrből vett szövetmintákat.

        Bővebben 4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

        Az alábbiakban néhány általános fogalom magyarázatát találja, melyek segítenek megérteni, mi alapján döntik el a patológus orvosok, hogy fennáll-e a daganatos betegség gyanúja.

        A sejtek mérete és alakja

        A rákos sejtek mérete és alakja gyakran abnormális. Ezek lehetnek kisebbek vagy nagyobbak, mint a normál sejtek, melyeknek rendszerint olyan a formájuk, ami a működésüket lehetővé teszi. A rákos sejtek ezzel szemben általában kórosan működnek, hasznos funkciójuk elvész és az alakjuk is gyakran ennek megfelelően torzul.

        Hirdetések

        A sejtmag mérete és alakja

        A sejtmag a sejt közepe, mely tartalmazza annak DNS-ét. A rákos sejt sejtmagjának mérete és alakja jellemzően változik, vagyis többnyire nagyobb és sötétebb, mint egy normál sejt, a méretét tekintve pedig nagyfokú változatosságot mutathat. Fontos jellemzője a rákos sejt magjának, hogy miután bizonyos festékkel megfestették, mikroszkóp alatt vizsgálva sötétebb, mivel gyakran túl sok DNS-t tartalmaz.

        A sejtek elrendeződése

        A normál sejtek elrendeződése tükrözi a vizsgált szövet funkcióját. Például a mirigysejtek különböző összetételű anyagokat választanak el, amik aztán elszállításra kerülnek. Az emlő mirigyszövetei például, melyek az anyatej előállításáért felelősek a szoptatás alatt, lebenyekbe szerveződnek, ahol a tej termelődik, és csatornákba, amik a tejet a lebenyekből a mellbimbóba szállítják. A gyomor nyálkahártya sejtjei is mirigyeket alkotnak, melyek az elfogyasztott étel megemésztéséhez enzimeket és savat, valamint a nyálkahártya védelmére nyálkát termelnek.

        Mikor daganat alakul ki az emlőben, gyomorban és más szövetekben, a rákos sejtek nem alkotnak jól megformált mirigyeket, ehelyett abnormális vagy torz mirigyszerű állományt hoznak létre, néha pedig csupán sejthalmazokat, melyek teljesen megváltoztak a valódi mirigyekhez képest.

        A normál sejtek a szöveten belül többnyire a helyükön maradnak, az igazán rosszindulatú rákos sejtek ezzel ellentétben belenőnek, behatolnak más szövetekbe. A daganatsejteknek ez a támadó képessége azt tükrözi, hogy növekedésüket és mozgásukat nem hangolják össze a szomszédos sejtekkel. Eme támadó képességük által terjednek a környező szövetekre, egyúttal károsítják is azokat. A normál sejtektől eltérően a rákos sejtek áttétet képezhetnek (a véredények vagy nyirokerek által terjedve) a távoli testrészekben is. Ennek felismerése a mikroszkópos vizsgálat során sokat segít az orvosoknak a betegség megállapításában, hiszen ha valahol olyan sejteket találnak, amiknek ott nincs keresnivalójuk, valószínűleg daganatos megbetegedésről van szó.

        A daganat típusa

        Szervenként is sokféle alapvető daganattípus létezik, melyeket további többszázféle kategóriába lehet besorolni attól függően, hogy hogyan néznek ki a mikroszkóp alatt. A daganatok elnevezése az alapján történik, hogy melyik típusú normál sejthez vagy szövethez hasonlítanak leginkább. Például a mirigyszövethez hasonlító rákot adenocarcinomának nevezzük, ami az immunrendszer nyiroksejtjeihez hasonlít, limfómának, míg azokat, melyek csont- vagy zsírszövethez hasonlóak, osteosarcomának vagy  liposarcomának.

        A rák osztályozása

        Miközben azonosítják, hogy a daganat mely sejt- vagy szövettípushoz hasonlít, azt is megállapítják, milyen mértékben hasonlít a normális sejtekhez vagy szövetekhez, ez a rákbetegség osztályozásának része. Az a daganat, mely a leginkább hasonlít a normál szövetekhez, alacsony fokozatú (low grade), míg az, ami nem igazán hasonlít a normál szövetekre, magas fokozatú (high grade) kategóriába sorolják. A magas fokozatú rák hajlamosabb a gyorsabb növekedésre és szétterjedésre, így a beteg kilátásai is többnyire rosszabbak.

        Bővebben A daganatok osztályozásáról részletesen

        WEBBetegForrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; cancer.org
        Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        Hidradenitis suppurativa

        Cs. K., fordító

        A szőrtüszőkből eredő gyulladásos kórkép ott alakul ki, ahol sok a verejtékmirigy is.

        Mi mit jelent a prosztatarák patológiai leletén?

        A prosztatából vett szövetmintákat speciális előkészítés után, mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, az eredményt patológiai lelet formájában küldi meg a kezelőorvosnak. A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek abban, hogy megértse a leletein található orvosi információkat.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

        Mekkora esélye van, hogy 5 éven belül meghal? - Becslés vérteszttel

        Jelenleg több száz olyan konkrét betegség létezik, amelynek a diagnosztikai kritériumaihoz, azaz, hogy fennáll-e a betegség vagy sem, elegendő egy egyszerű vérvizsgálat. A vérben előforduló különböző eltérések lehetnek kórjelzőek, előszűrésnek tehát kiváló a vérvétel, nem helyettesítik azonban a pontos diagnosztikát.

        Menedzserszűrés - Amit a vizsgálatokról tudni kell

        A menedzserszűrés kifejezetten a menedzserek esetleges betegségeinek, egészségügyi problémáinak kiszűrését célozza meg. Az átfogó vizsgálatok kiterjednek valamennyi fontos szerv, az anyagcsere-folyamatok és a keringési rendszer állapotának és működésének felmérésére.

        A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

        A vastagbélrákszűrés 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott, de gyanú esetén bármely életkorban fontos lehet a betegség mielőbbi felismerése. Legnagyobb jelentősége a bélcsatorna endoszkópos vizsgálatának, a béltükrözésnek (kolonoszkópia) van, de más szűrési módszerek is elérhetőek.

        A mellrák szűrése, diagnosztikája

        Az emlőrák esetén a korai felismerésnek rendkívül fontos szerepe van. A legegyszerűbb módszer a rendszeres önvizsgálat, melyet a betegek saját magukon elvégezhetnek, emellett kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.