• 4 általános tévhit a patológiával kapcsolatban

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az egészségügyi ellátást végző szakemberek közül talán a legtöbb homály a patológusok munkáját fedi. Éppen emiatt lehet az, hogy a mai napig rengeteg tévhit és félreértés él a köztudatban velük kapcsolatban. Cikkünkben a négy leggyakoribb mítoszról rántjuk le a leplet.

        1. Laboratóriumi vizsgálat: azonnali eredmények

        Bizonyára ismerős a filmekben gyakran feltűnő jelenet, amikor a laboratóriumi vizsgálatra küldött mintáról az eredmény igen hamar megérkezik. Nos, ez a valóságban sajnos nem ilyen egyszerű és gyors folyamat. Hosszabb időbe telik a patológus szakorvos számára a szövetminta elemzése, mint az orvosnak maga a mintavétel. A legegyszerűbb vizsgálatok is időt vesznek igénybe.

        Természetesen a technológia fejlődése segíti a patológusokat a gyorsabb diagnózis felállításában. Korábban például a mikrobiológusoknak egy baktérium azonosítása legalább 24 órát vett igénybe, de a tömegspektrometria módszerének köszönhetően ez az idő néhány percre csökkent. A vizsgálathoz a patológus egy fémlemezen behelyezi a mintát a gépbe, amellyel a baktérium azonnal azonosíthatóvá válik, mely lehetővé teszi a sokkal gyorsabb diagnózist.

        Hirdetések

        2. A patológus kizárólag kórboncolással foglalkozik

        Sajnos a patológusok munkája a magyarországi köztudatban egyszerűen a boncolás szinonimájaként él. Ennek valószínűleg az az oka, hogy testközelből, egy vizsgálat során a betegek csupán egy rétege találkozik patológusokkal, illetve sok esetben e találkozók alkalmával sem tudják, hogy az őket vizsgáló szakorvos éppen egy patológus. A tévhittel ellentétben ugyanis a patológia ugyanannyira foglalkozik a még élő betegek vizsgálatával, mint amennyire a már elhunytakkal.

        3. A patológusok nem kommunikálnak a betegekkel

        Ki a felelős a betegek ellátásáért: orvosok, ápolók, sebészek vagy patológusok? A legtöbben valószínűleg nem gondolnak a patológusokra, feltételezve, hogy a labor mélyén, a beteggel való találkozás nélkül dolgoznak. Bár igaz, hogy nem minden patológusnak van közvetlen kapcsolata a betegekkel, ám sokan közülük – különösen a haematológusok, kémiai patológusok, immunopatológusok és orvosi mikrobiológusok  - személyesen is konzultálnak a vizsgálatra érkező páciensekkel. Még ha egy patológus nem is kerül közvetlen kapcsolatba a beteggel, az nem jelenti azt, hogy nem vesz részt a kezelésében.

        4. A patológusok nem vesznek részt a betegek kezelésében

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Valójában ez nem igaz, hiszen annak ellenére, hogy a konkrét kezelést egy szakorvos kezdeményezi, illetve végzi, az eljárással kapcsolatos döntésben nagy szerep jut a patológusoknak is. A patológus az ideje jelentős részében ugyanis más egészségügyi szakemberek számára ad tanácsot, velük konzultál (beleértve a háziorvosokat is), hogy ismertesse a vizsgálati eredményeket és tanácsot adjon a diagnózissal és kezelés következő lépéseivel kapcsolatban.

        (WEBBeteg - Cs. K., fordító; Forrás: www.knowpathology.com, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Demencia

        Dr. Veress Dóra

        Nyelési nehézség, félrenyelés. Megoldások táplálkozási nehézségek esetére.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Mi mit jelent a prosztatarák patológiai leletén?

        A prosztatából vett szövetmintákat speciális előkészítés után, mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, az eredményt patológiai lelet formájában küldi meg a kezelőorvosnak. A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek abban, hogy megértse a leletein található orvosi információkat.

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

        A tüdőrák típusai

        A világszerte legtöbb áldozatot követelő daganattípus a tüdődaganat. A tüdőt érintő rákos megbetegedés tüneteket már csak előrehaladott stádiumban okoz, ezért kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Milyen típusai lehetnek a tüdődaganatnak?

        Molekuláris vizsgálatok Magyarországon - A legfontosabb tudnivalók

        A molekuláris diagnosztika olyan eljárásokat foglal magába, melyek a génállománynak, illetve a gének által meghatározott fehérjéknek orvosi vizsgálatát jelenti. Mára egyre ismertebb a lakosság körében is, egyre többen ismerik a jelentőségét a daganatterápiákban.

        Mi az az intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat?

        A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során sürgősségi jelleggel, körülbelül 30 perc alatt szövettani véleményt tudunk mondani, mely alapján például az operáló sebész a műtét további menetéről is dönthet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.