• Vénás tromboembólia gyanú - Mire számíthat az orvosnál?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Amikor a beteg vagy feltételezett beteg orvoshoz kerül, fontos a kórtörténet alapos felmérése. Ennek érdekében orvosa számos kérdést fog feltenni Önnek, amelyre jó, ha előre felkészül. Mi történik ezen kívül a kivizsgáláson?

        A kórtörténet megismeréséhez a következő kérdések nyújtanak segítséget az ellátó személyzetnek:

        • Volt-e a családban korábban trombózis vagy embóliás eset?
        • Ha előfordult, mely rokonának volt ilyen problémája? Szülőknek, nagyszülőknek, gyerekeknek, testvéreknek?
        • Milyen életkorban voltak a trombózis vagy embólia jelentkezése idején?
        • Volt-e valamilyen betegségük? Ide tartozik a szívinfarktus, agyi érelzáródás/stroke, érbetegségek, visszerek, továbbá a vérhígító gyógyszer szedés ismerete is.
        Hirdetések

        Az érintett személy kórtörténetére vonatkozóan:

        • Milyen ismert betegségei vannak? Van-e daganatos betegsége, szívbetegsége, magas vérnyomása, vesebetegsége, májbetegsége?
        • Milyen gyógyszereket szed?
        • Szed-e fogamzásgátló tablettát?
        • Milyen korábbi műtétei voltak?
        • Dohányzik?
        • Történt bármilyen trauma, sérülés vagy törés a panaszok jelentkezése előtt?
        • Részt vett hosszabb utazáson a közelmúltban?
        • Esetleg tartós ágybanfekvésre volt-e szüksége?

        A kivizsgálás további lépései

         A téma cikkei

        3/1 A vénás tromboembólia kiváltó okai és tünetei
        3/2 Vénás tromboembólia gyanú – Mire számíthat az orvosnál?
        3/3 A vénás tromboembólia kezelése és megelőzése

        A fizikális vizsgálat során az érintett végtag vizsgálata, a szív, tüdő meghallgatása, kopogtatása elengedhetetlen.

        Maga a trombotizált ér képalkotó vizsgálattal az esetek legnagyobb részében kimutatható. A véráramlást is mutató úgynevezett color doppler ultrahang minden esetben (pl. terhesség esetén is) elvégezhető. A tüdőembólia igazolására alapvetően a mellkas CT vizsgálat használatos. Sok esetben a nagyobb kiterjedésű embólia már a mellkasröntgen felvételen is felveti a gyanút. Ritkábban, vagy egyedi megfontolásból, amikor a betegnél szükségesnek látja az orvos, tüdőszcintigráfia, angiográfia vagy MR is végzendő. Szívultrahang és EKG is jelezheti az embóliát, a jobb oldali szívfélben megemelkedő nyomás alapján.

        Emellett történhetnek különféle célzatú laborvizsgálatok is. A laborletetben a laktát dehidrogenáz enzim (LDH) emelkedett értéke jelezhet trombózist és embóliát is. A véralvadási rendszer lebomlási termékeinek szintje is emelkedhet (D-dimer), amely szintén felvetheti a trombembólia lehetőségét.

        Bővebben A mélyvénás trombózis tünetei

        Dr. Ujj Zsófia
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Szorong a gyermeke?

        Debreceni Egyetem

        Sok diák fél az iskolától, ami gyakran fejfájással, alvás- és evészavarral jár. Segítsen neki!

        Ízületi fájdalmak gyötrik?

        WEBBeteg

        Egyszerű és célzott fájdalomcsillapítás masszázsfej segítségével. (x)

        Hughes-szindróma: a nőket kétszer gyakrabban érinti

        Az antifoszfolipid szindróma (APS, más néven Hughes-szindróma) az immunrendszer zavart működése következtében kialakuló betegség, amelyre a vér alvadási zavara jellemző.

        Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC)

        A disszeminált intravaszkuláris koaguláció egy ritka, életveszélyes állapot, mely megakadályozza a normális véralvadást. A betegség fokozott véralvadással kezdődik, ahol a kialakuló vérrögök megakadályozhatják a vér áramlását, elzárhatják a vér útját a test szerveitől. A fokozott véralvadás felhasználhatja a vérlemezkéket és az alvadási faktorokat, a kevesebb vérlemezke és alvadási faktor következtében pedig fokozott vérzés léphet fel.

        A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

        A véralvadásgátló gyógyszerek típusai

        A véralvadásgátló kezelésnek kétféle indoka van: egyrészt a megelőzés, másrészt a kialakult vérrög további növekedésének, leszakadásának megakadályozása, a feloldásának elősegítése, ezzel pedig a szövődmények megelőzése. Az alábbiakban felsoroljuk, és röviden jellemezzük a hazánkban leggyakrabban alkalmazott gyógyszereket.

        Csípőprotézis-műtét utáni teendők

        Előrehaladott csípőízületi kopás esetén, ha az egyéb konzervatív módszerek - gyógyszeres fájdalomcsillapítás, fizioterápia, fürdőkezelés és gyógytorna - már nem elég hatékonyak, műtéti kezelés válhat szükségessé. Milyen szövődményekre érdemes odafigyelni a beavatkozás után? Hogyan terhelhetjük az ízületeinket?

        Gyakori kérdések a véralvadásgátlókról

        A véralvadásgátlók (antikoagulánsok vagy a betegek körében gyakran vérhígítóként ismert készítmények) olyan gyógyszerek, amelyek az ereket elzáró vérrögök kialakulását akadályozzák meg. Szerepük tehát akár életmentő is lehet. Mit kell tudni a szedésükről? Hogyan hatnak pontosan?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.