A stroke és tünetei

A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti el. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

A téma cikkei

6/1 A stroke és tünetei 6/2 Hajlamos Ön a stroke-ra? 6/3 A stroke megelőzésének lehetőségei 6/4 A stroke diagnózisa 6/5 A stroke kezelése 6/6 Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

Stroke alakul ki akkor, amikor valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget ad; lényege a kialakult károsodások hatását ellensúlyozni a beteg fokozatos felépüléséig.

A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Fontos tudni!

Minél korábban kerül orvoshoz a beteg, annál eredményesebb a kezelés!

Örvendetes, hogy manapság sokkal kevesebben halnak bele a stroke-ba, mint 20-30 évvel ezelőtt. Ebben szerepet játszik a stroke főbb rizikófaktoraira (dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint) irányuló nagyobb figyelem és ezek korai kezelése is.

Stroke vagy TIA?

A stroke tüneteinek ismerete lehetővé teszi, hogy Ön vagy közeli hozzátartozója azonnali kezelésben részesülhessen. A stroke hirtelen alakul ki (innen kapta népies neveit, a szélütést, illetve a gutaütést) és általában egyszerre több tünet is jelentkezik.

A stroke főbb tünetei

Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, gyengesége, vagy bénulása. Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia). Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése. Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok. Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző). Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

A legtöbb betegnél a stroke figyelmeztető tünetek nélkül alakul ki. Az egyik lehetséges előjele a stroke-nak az átmeneti keringési zavar (tranziens iszkémiás attak - TIA). A TIA egy agyterület viszonylag rövid keringészavarát jelenti, amely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz.

A TIA tünetei azonosak a stroke-éval, de rövidebb ideig állnak fenn, néhány perctől 24 óráig, ezt követően megszűnnek. A TIA kiszámíthatatlan időközönként ismétlődhet is. A TIA jelzi, hogy az agy keringése rossz állapotban van, melynek eredményeként a későbbiekben stroke alakulhat ki. Azok a betegek, akiknél TIA alakult ki, sokkal nagyobb valószínűséggel fognak stroke-ot kapni, mint azok, akiknél nem.

Vértelen stroke (Ischemiás stroke)

Ischeamiás stroke

A stroke 80 százaléka vértelen. Rendszerint úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét. Vérellátás hiányában az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak. A vértelen stroke leggyakoribb típusai az alábbiak.

Trombotikus (avagy trombózisos) stroke
A stroke ezen típusában a vérrög helyben keletkezik (ezt hívják trombusnak). A vérrög általában egy érelmeszesedés által károsított érterületek (egy plakkon) alakul ki, ezeknek ugyanis egyenetlen a felszíne, így könnyen alakulnak ki rajtuk trombusok. Ez a folyamat nyaki verőereken is lejátszódhat. Vértelen stroke-ot egy artérián nagyfokú szűkületet (sztenózist) létrehozó plakk is okozhat, ha az adott ér által ellátott agyterület vérigénye hirtelen megnő.

Embóliás stroke
Ebben a típusban a vérrög nem helyben keletkezik (embólus), hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakadva elzárja az eret. Embóliát bármilyen szövettörmelék is okozhat. Ha a pitvarok fibrillálnak, nem képesek megfelelően összehúzódni és ezért véralvadék képződhet bennük, ami leszakadva embólust képez.

Agyvérzés - vérzéses stroke

Vérzéses stroke alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.

A vérzés esélyét számos, az ereket érintő betegség növeli, többek között érelmeszesedés, kezeletlen hipertónia és érfejlődési rendellenesség (verőértágulat avagy aneurizma; arteriovenózus malformáció, ez hajszáerek közbeiktatása nélküli artéria-véna kapcsolatot jelent, ami a vénás oldalon a nagy nyomás miatt könnyen megreped). Az agyvérzésnek két fő csoportját különíthetjük el.

• Agyállomány vérzés. Ebben a típusban a vérzés az agyon belül jön létre.
• Szubarachnoideális vérzés. Ebben a formában a vérzés az agyat körülvevő egyik agyburok, a pókhálóhártya (arachnoidea) egyik artériájából származik és az agyat körülvevő folyadékba (likvor) terjed. A subarachnoidális vérzés első tünete a nagyon éles, hasító fejfájás. A stroke ezen típusát nagyon gyakran egy arachnoideális aneurizma kiszakadása okozza. Az aneurizmák döntően genetikai hajlam miatti fejlődési zavar következtében vannak jelen és a kor előrehaladtával folyamatosan tovább tágulnak, végül kiszakadnak. A szubarachnoideális vérzés során az arachnoidea többi erek görcsösen összehúzódik, ami tovább rontja az agy vérellátását.

(WEBBeteg)