Futósérülések kezelése

Apró fájdalmak, húzódások. A futómániásoknak persze eszük ágában sincs leállni, inkább felvállalják a fájdalmat, és tovább edzenek. A sportorvos szavai azonban megnyugtatóak: a futás közben érzett fájdalmak túlnyomó többségével életünk végéig elboldogulhatunk, nem fordul rosszabbra az állapotunk.

Ha viszont az adott fájdalom megváltoztatja a futótechnikát, - például jobban terhelünk az egyik lábra mint a másikra, bicegünk, spiccen kezdünk futni, stb.- akkor muszáj egy időre felhagyni kedvenc sportunkkal és szakorvoshoz fordulni.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A futóedzések hatására kialakuló jellegzetes sérülések okai ismertek: a túl sok edzés és kevés regenerációs idő, a rendszeres túledzés és a helytelen futótechnika rövidebb vagy hosszabb távon sérülésekhez vezet.

A "futótérd"

Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány?

A hétköznapi ember a legegyszerűbben a pulzus gyakoriságot, az egy perc alatt tapintott pulzusszámot tudja mérni. Legkönnyebb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát vizsgálni. Mire utal a pulzusszám?>>

Amikor a térdkalács hátoldala megkopik, fájdalomérzet keletkezik a térdben. Ennek oka egy részről az egyes combfeszítő izmok gyengesége lehet, vagy a nem megfelelően funkcionáló futócipő.

A megoldást a combfeszítő - quadriceps - izmok erősítése, kifelé forduló lábfejek, befele billenő térdek esetén a belső combizmok erősítése jelentheti. A combfeszítő izmok lábnyújtó gépen történő izolált erősítése az egyik legfontosabb gyakorlat egy ilyen programban. A speciális ízületi hajlékonyságot fokozó nyújtógyakorlatok elsajátítása és rendszeres gyakorlása is hatékony fájdalommegelőző mód.

Repedt csontok

Minél hosszabb távokat fut valaki, annál nagyobb edzésstresszben részesül az alsóteste. Az így kialakuló csontsérülések a túledzés, a kalciumhiány és a nem megfelelő mozgássémának köszönhetőek. A sípcsont - a térd alatti vaskos csont az alsó lábszárban -, a combcsont, a háromszög alakú keresztcsont a gerinc alsó végénél, valamint a lábujjak mind veszélyeztetettek. A túlterhelt alsótest fájó csontjai orvos és kiadós pihenés után könyörögnek! Ebben az állapotban a legtöbb, ami szóba jöhet a vízben futás - legalábbis a gyógyulás végéig.

Iliotibiális szalag szindróma

Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy izomlázzal célszerű-e tovább edzeni. Több vizsgálatban kimutatták, miszerint egy korai idegi adaptáció miatt az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a regeneráció folyamatát, ha rádolgozunk, és az izomerő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Ennek megfelelően lassan megkezdett, kiegyensúlyozott nyújtó tornagyakorlatok, úszás mindenképpen ajánlható. A panaszok megszüntetésére ezen kívül olyan módszerek állnak rendelkezésre, melyek az izomzat vérkeringésének fokozásán alapulva elősegítik a regenerációt. Az izomlázról orvosi szemmel a WEBBetegen>>

A maratonfutók leggyakoribb fájdalma a jellegzetesen égő térd vagy csípőfájás.

Az esetek 80 százalékában ez okolható a maratonfutás vége felé keletkező fájdalomért.

Az érintett szalag a comb külső oldalán fut a csípőcsont tetejétől a térd külső oldaláig.

Ez stabilizálja a térdet és a csípőt futás közben, amikor azonban megduzzad és erős súrlódási erő lép fel a csont és a szalag között, gyulladásos folyamatok indulhatnak meg, sérülhet a szalag, ez pedig fájdalommal jár.

Itt nagyon lényeges a helyes futótechnika: a lábfej nem fordulhat befelé futás közben, és a megfelelő bemelegítések és levezetések kritikus fontossággal bírnak.

A nagy távok meghódításáért folytatott, nem megfelelően fokozott edzésterhelés - vagy veleszületett testi hiba - okolható a leginkább a szindróma kialakulásáért.

A legjobb nyújtás: állásban helyezd a sérült lábat a jó mögé és hajolj el a törzseddel a jó oldal felé 7-10 mp-ig. 8-szor ismételd mindkét oldalra!

A verseny vagy hosszú edzés után 3 napig jegeld - és ne melegítsd - a fájó területet!

Kocogás és a futás hatása a szervezetre

Mi a különbség a kocogás és futás között? Futásnak a legalább 8km/h vagy annál gyorsabb iramot nevezzük, míg a kocogás a 8km/h alatti tartományba esik. Az intenzív gyaloglótempó kb. 6km/h-s sebességet takar. Az elégetett kalória nem csak a futási sebességtől függ, hanem testtömegünktől és természetesen edzettségi szintünktől is függ. Egy 70kg-os egyén pl. 8km/h iram mellett óránként kb. 460 kalóriát éget el, amely nagyjából megfelel egy tábla csokoládé energiatartalmának. A hosszantartó (legalább 50 perc folyamatos) sportbeli erőkifejtés mellett a fáradással szembeni ellenálló-képességet állóképességnek nevezzük. Edzettségnek hívjuk a szervek, szervrendszerek alkalmazkodását a fizikai terheléshez. Rendszeres futás hatására egy sor alkalmazkodási folyamat indul el a különféle szervekben, szervrendszerekben. A kocogás és a futás hatása a szervezetre>>

Tibial tendonitis

Izomsérülések: zúzódás, izomszakadás, vérömleny

Lágyrészzúzódás: a fizikai behatás a csontot nem, csak a bőrt, esetleg az izmot károsítja. Mivel kisebb mértékű sérülésnek tűnő esetekben a sérültek nem mindig fordulnak orvoshoz, ezért például a bőr mechanikai sérülésével járó sérülések csapdát rejthetnek magukban. Sokszor a beteg nem fordul időben orvoshoz, így a megkésett diagnózis a terápia késlekedését, ezzel a gyógyulás esélyeinek romlását okozhatja. Izomszakadás: az izom folytonossága megszakad. A szakadás lehet teljes vagy részleges. Ilyen esetekben a beteg a sérült végtagot nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni. A nagyfokú fájdalom és duzzanat a beteget azonnal orvosi ellátóhelyre juttatja, így ezen esetek felismerése a megfelelő fizikális vizsgálatokkal és képalkotó eljárásokkal nem okoz nehézséget. Vérömleny: az izmot felépítő izomrostok között vérzés alakul ki. Bővebben az izomsérülésekről a WEBBetegen>>

Ha a sportcipő nem ad elég támaszt a lábnak a futás mozgássémájának helyes végzéséhez, akkor a leggyakrabban az alsó lábszár belső oldalán alakul ki az a probléma, amely során az ott elhelyezkedő egyes izmok tapadási helye jön gyulladásba.

A vádli rendszeres nyújtása a futás előtt és után, és egy rugalmasabb sarkú, az ütődéseket jobban elnyelő cipő beszerzése segíthet a problémán. A túledzés a másik leggyakoribb kiváltó ok. A vádli nyújtásához álljunk fal elé egyfajta támadó állásba, kezekkel a falhoz támaszkodva: az elöl lévő láb legyen behajlítva kb. fél méterre a faltól, a másikkal lépjünk ki hátra.

A lábfejek előre nézzenek. Tartsuk meg a helyzetet 10 mp-ig, majd tovább 10 mp-ig úgy, hogy a hátul lévő lábat is enyhén hajlítjuk, de a sarkat lent tartjuk a talajon. Ekkor lejjebb érezni a nyújtást.

Plantar fasciitis

Fájdalom a talp középső ívén, amelyért leggyakrabban a lábfej helytelen mozgása, vagy a túlságosan megrövidült, merev vádli okolható.

Normális esetben gyaloglás és futás esetén is a sarok ütközik először a talajon, aztán végiggördülünk a talpon a lábujjak felé, eközben enyhén a belső lábél felé mozdul a súlypont. Ha eközben a talpboltozat túlzottan lesüllyed, akkor van probléma. A talpbetét és a vádli rendszeres nyújtása mind futás előtt és után megoldást jelenthetnek.

Az Achilles-ín gyulladása

Ha a lábfej enyhén kifele fordulva hagyja el a talajt futás közben, a hüvelykujj vastagságú ínra olyan túlzott terhelés jut, amelynek hatására gyulladásos folyamatok indulhatnak meg benne.

A helyes futótechnika elsajátítása épp ezért kulcsfontosságú. Egy súlypontellenőrzés és korrekciós talpbetét segíthet orvosolni a dolgot.

A cikk partnerünk, a  oldalán olvasható. 
A teljes cikk olvasásához kattintson ide!
Futanet - "Minden, ami futás!"