• Dr. Kettesy Beáta: A legjobb érzés, ha nagyapa egykori betegét műthetem

        Szerző:
        WEBBeteg

        Elgondolkodom azon, vajon milyen érzéssel megy munkahelyére a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Szemklinikájára dr. Kettesy Bea PhD szemész szakorvos, aki nagypapája szobra mellett halad el nap mint nap. A köztiszteletben álló unokát saját szakmai tevékenységéről, kedvteléseiről, családjáról és természetesen a nagy hírű szemészprofesszor nagyapához fűződő emlékeiről is kérdeztük.

        A papa pedig nem más, mint a nemzetközi hírű professzor, dr. Kettesy Aladár, aki 1930-tól a debreceni orvostudományi egyetem tanára és a Szemklinika igazgatója volt, később pedig az egyetem rektora.1969-ben történt nyugdíjazása után a klinika tudományos tanácsadója lett. 

        Milyen kellemes „terhet” vagy épp szakmai elvárást ró doktornőre a nemzetközi hírű szemész professzor nagyapa kiválósága?

        Kilenc éves kislány voltam, amikor nagyapa meghalt, így a közvetlen emlékeim, melyek hozzáfűznek, mind a gyermekkoromhoz kapcsolódnak. Az viszont kétségtelen, hogy történetek sokasága kering a klinika falai között, melyek őt idézik. A kedvencem az: „Mit kell tudnia egy általános orvosnak szemészetből? Egyszerű a válasz. Azt, hogy hol van a legközelebbi szemészeti rendelés.” Egyébként senki nem befolyásolt, hogy szemész szakorvos legyek, sokkal inkább a géneknek köszönhető, hogy a nagyapa nyomdokában haladok. Meg lehet szokni ezt a csodaszép „örökséget”, de néha nem volt könnyű. A legjobb érzés az, amikor olyan pácienst operálok, akit már nagyapa is megoperált valami korábbi betegség miatt.

        Hirdetések

        Gyógyító munkája során naponta találkozik azzal a táblával az orvosi rendelőkben, ami a szemészeti látásélesség vizsgálatokban használt: a Kettesy-féle tábla nevet viseli. 

        Ilyenkor is büszke vagyok nagyapára, de irigylem is, hogy annyi mindenhez értett, s nem véletlenül ismerték el a tengerentúlon is. A látásélességet vizsgáló tábla számomra szintén egy csoda, szakmai emlék és segítség nagyapától az utókornak. A pácienseknek nyilván csak kivételes esetben, ha tudnak róla, akkor jut eszükbe ez az összefüggés.

        Mi jut eszébe, ha a papára gondol? Mit mesélt doktornő édesapja, a családtagok?

        Nagyapa olyan igazi tudós ember volt. Mindenhez értett. A sakktól kezdve a horgászaton át a politikáig, nyilván az orvostudomány mellett. Vasárnaponként hozzánk járt ebédelni. Mindig csészéből ette a levest, ebéd után sakkozott apával, majd aludt egyet. Egy másik eleven emlékem, hogy a klinikai villában lakott, ahol volt egy szekrénye, bordó függönnyel. Mindig onnan kaptuk az édességet. Tudtuk, ha odalépett a szekrényhez, az nekünk jót jelentett, mert jött a csoki vagy a cukorka.

        Dr. Kettesy Aladár szemészprofesszor kutatásai, tudományos munkái hasonlítanak-e a szemész szakorvos unoka választott szakterületéhez?

        Nagyapának nagyon sok kiváló kutatási szakterülete volt. Többek között a kancsalság keletkezése, a szemészeti műtéttan és szövettan, a színlátás elmélet, a látásfiziológia. Én a kontaktlencse szakrendelést vezetem, a kontaktlencse illesztéssel, komplikációkkal, fertőzésekkel foglalkozom. Ez egy speciális terület a szemészeten belül. Ide tartoznak a higiénés, ápolási, viselési szabályok, kezdve attól, hogy meddig hord valaki kontaktlencsét, egy lencsét, betartja-e a viselési időt, egészen a komoly, akár vakságot okozó fertőzésekig.

        A nagyapa által német nyelven írt szakkönyvből számos generáció tanult az orvosi egyetemeken. Ön is forgatta ezt a nemzetközi hírű könyvet?

        Persze, én is tanultam a német nyelven írt „Eingriffe am Auge” című műtéttankönyvéből, amit több nyelvre is lefordítottak. Mivel tudok németül, az eredetiből tanultam, abból készültem a szakvizsgámra. Több szemészeti műtét elnevezése fűződik nagyapa nevéhez, végeztem is már több Kettesy-féle entropium (szemhéj rendellenesség) ellenes műtétet. Jó érzés volt, viccelődtek is velem a műtőben, hogy Kettesy-ként, „Kettesy”-t operálok. Azt mondta nagyapa a szemről, hogy szerencsére kettő van belőle. Ha az egyik szem beteg, akkor a másikra fokozottan kell figyelni, hogy az egészségét megvédjük, amiért az orvosnak mindent meg kell tennie!

        Dr. Kettesy Aladár szemész professzor számos területen alkotott maradandót

        A szemészeti hisztológia, a látás fiziológiája, a szemészeti műtéttan, a plasztikai sebészet, a szín- és a színlátás elmélet, valamint a kancsalság keletkezése és klinikuma tárgykörében. Ezeken kívül, igazi polihisztorként, a tumor genezistől a vadak kilövésének trigonometriai megközelítéséig, számos más tudományos és közérdeklődésre számot tartó témával foglalkozott. A rák keletkezésével kapcsolatos cikke 1929-ben német nyelven Európa vezető patológiai folyóiratában (Virhow's Archive für Patologische Anatomie und Physiologie) jelent meg. A cikk megjelenése után a Rockefeller Alapítványtól levélben meghívást kapott, hogy rákkutatásait folytassa az Egyesült Államokban, ő azonban udvarias levélben megköszönte, és nem fogadta el az ajánlatot.

        Milyen lenne vele együtt dolgozni?

        Zseniális! Sokat tanulnék tőle, ő pedig elismerné azt, amit eddig elértem a hivatásomban. Azt érzem, hogy büszke lenne rám. Amikor egy-egy kongresszuson találkozom azokkal a kollégákkal, akik dolgoztak nagyapával, mindig mesélnek róla történeteket.

        Vajon tudják Önről a hallgatók, hogy családi kötődése van a legendás szemész professzorhoz?

        Igen, ez nem titok, és a hallgatók tájékozottak vagy érdeklődnek. A már említett vízustábla, amit a látásélesség meghatározására használunk, az ő nevét őrzi. A hallgatóknak feltűnik a névazonosság a gyakorlatokon, így meg szokták kérdezni, hogy van-e rokonság közöttünk. Ilyenkor gratulálnak. Az is előfordul, hogy megállít egy beteg a folyosón, hogy őt a nagypapám kezelte annak idején. Nagyszerű érzés ez is. Lendületet ad.

        Szemész szakorvos unoka és nagyapa pályafutása

        Dr. Kettesy Bea a debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett 1998-ban, majd rögtön a Szemklinikára került, azóta folyamatosan itt végzi gyógyító munkáját. 2003-ban szakvizsgázott, kontaktológus vizsgát tett, majd a PhD szakdolgozatát írta, ami ugyancsak a kontaktlencse és szövődményei témakörben készült. S hogy mit is tud a doktornő a nagyapa, dr. Kettesy Aladár szemész professzor pályafutásáról? Sokat! Szegeden született 1893-ban, majd az orvosi képzést 1911-ben Budapesten kezdte, az első világháborúban pedig katonai egészségügyi szolgálatot teljesített. Pozsonyban fejezte be tanulmányait 1919-ben, rövid ideig gyakornokként ott is dolgozott. A budapesti Állami Szemkórházból érkezett Debrecenbe, ugyanis akkori főnökét 1921-ben kinevezték a debreceni Szemklinika élére, és ő magával hozta a nemzetközi hírű szaktekintély nagypapát is. Dr. Kettesy Aladár professzor több mint 40 éven át vezette a debreceni Szemklinikát. 1983. január 30-án hunyt el Debrecenben.

        A Kettesy-családban a doktornőn kívül van-e még orvos?

        Lehet, hogy különös, de nincs. Sokszor mondják, hogy a nagyszülők tulajdonságait az unokák viszikDr. Kettesy Beáta tovább. Viszont van egy 18 éves fiam, aki érdeklődést mutat a szemészet iránt. Amikor a középiskolában kötelező volt a diákoknak a közösségi gyakorlatuk érettségi előtt, a fiam itt, a Szemklinikán önkénteskedett. Azt mondta, hogy nagyon tetszik neki a szemészet. Nem biztos, hogy orvos lesz, de optometristaként szívesen dolgozna.

        Doktornő miért a szemészetet választotta az orvosi egyetem elvégzése után?

        Ez annyiban tudatos volt, hogy mindenképpen műtétes szakmát szerettem volna választani. A nagy álmom a baleseti sebészet volt, de arra még hallgató koromban rájöttem, hogy nem nőnek való, hiszen az borzalmasan nehéz fizikai munka. Érdekelt még a fül-orr-gégészet, az urológia, a szemészet, és ezek közül a „legtisztábbnak” a szemészet tűnt. Van elméleti része és operálni is lehet. Jó választás volt, nagyon szeretem a szakmámat.

        Tavaly az „Év orvosa” megtisztelő címre jelölték doktornőt.

        Egy páciensem jelölt a címre egy történettel. A szavazás még ezután következik. Megtisztelő valóban, köszönöm mindenkinek.

        Az Év Orvosa Pályázat

        A 2015-ös pályázati évad egyik közönségjelöltje Dr. Kettesy Andrea Beáta, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szemklinika szemész szakorvosa, aki PhD fokozatát tavaly szerezte meg. Jelölője egy személyes hangvételű, köszönetről és háláról szóló történettel emelte őt az idei legjobbak közé. Álljon itt egy rövid idézet a jelölő történetből: "Személyében nemcsak egy felkészült szemészt, hanem egy fantasztikus embert ismertem meg. Jósága, tapasztalata sokat segít abban, hogy szembenézzek a problémáimmal, hogy elfogadjam, és ne érezzem őket legyőzhetetlennek. Ő az, aki meg tud győzni arról, hogy ne adjam fel, hogy van remény! Szenvedélyesen szereti a hivatását, a gyógyítást, és az embereket.”

        Nagyon sok orvos ment külföldre dolgozni az utóbbi években a jobb anyagi és erkölcsi elismerés miatt. Doktornő sosem szeretett volna másik országba pályázni? 

        Mindenki fejében megfordul, hogy el kellene menni pénzt keresni és tanulni külföldre, de ahogy nagyapa sem tette, én sem és nem is tervezem.

        Mi a legégetőbb, legnagyobb gond a magyar egészségügyben? Miért kiszolgáltatott az orvos, és miért a beteg? 

        Erről oldalakat lehetne írni. Nem az én feladatom megváltani az egészségügyet Magyarországon. Amióta dolgozom, immár 17 éve, csak azt hallom, hogy majd reform lesz, majd jobb lesz. Nem vettem észre csak annyit, hogy évről évre rosszabb lett az egészségügy helyzete. Sem anyagi, sem erkölcsi elismerést nem kap az, aki az egészségügyben dolgozik nagy elhivatottsággal. Méltatlan fizetésért sokszoros munkát végez minden egészségügyi dolgozó.

        Gimnazista fia van, aki épp olyan sportrajongó, mint az édesanyja. Jól kijön egymással a túlterhelt édesanya és a lassan-lassan felnőtt fia?

        Egy kamasszal, 18 éves kis felnőttel sosem könnyű. Vannak vitáink, de melyik kamasszal lehet tökéletesen kijönni? Ez is hozzátartozik a felnőtté váláshoz. Majd lesz neki is kamasz gyereke, akkor visszakapja a nagy „harcokat”, s próbára teheti a saját szülői adottságait, tűrőképességét. A szülőknek egyébként az is a feladatuk, hogy a nehezebb időkben is helytálljanak. Az persze csak előny, ha az anya és az apa következetesek a nevelésben, valamint az elvárásokban, elismerésekben.

        Van-e idő a közös családi programokra, utazásokra, sportolásokra?

        Gyerekkoromban gyorskorcsolyázó élsportoló voltam, egyetemistaként a csapatsportokat űztem: a kosárlabdát és a röplabdát. A fiam sem maradhatott ki a sportos, egészséges életmódból. Focizik, jelenleg kapus a DEAC-ban (Debreceni Egyetem Atlétikai Club). Az édesapjával egy csapatban vannak, ugyanis az apja az edzője. Így a hétvégi focimeccseken mindenki jelen van. Ez a közös családi program. Még szerencse, hogy gyerekkorom óta szeretem a futballt. A sport egyébként is az egyik legfontosabb szabadidős tevékenység az életben. Sok mindent kipróbáltam, de igazából a téli sportok szerelmese vagyok. A síelés mellett, próbálkozom a snowboard elsajátításával. Az aerobik része a hétköznapjaimnak, jártam már fanatic jump-ra, fitball-ra, step aerobikra, tae-bo-ra, zumbára, hot iron-ra. Mindet nagyon szeretem, de a kedvencem a zumba.  

        Doktornő miként dolgozza fel a naponta adódó problémákat, esetleges konfliktushelyzeteket? 

        A problémákat meg kell oldani. Jó versenyző vagyok, ezért egy feladat vagy probléma megoldása nem okoz nehézséget. Az érzelmeimet igyekszem nem elfojtani, az edzés, a sport nagyon jó érzelmi kikapcsolódás is. A konfliktusokat meg kell beszélni, értelmetlen a szőnyeg alá söpörni, abból csak baj lehet.

        A barátok, a barátság fontossága miként teszi kerekké a doktornő életét? S ha nem kerek, mitől lehetne az? 

        A barátság nagyon fontos. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkahelyemen nem csak együtt dolgozunk a kollegákkal, hanem egy részükkel barátok is vagyunk. Ahogyan telnek az évek, a család egyeduralmát átveszik a barátok. Persze a barátok között nem csak kollegák vannak, hanem régebbi vagy éppen újabb keletű barátok, barátnők is szerepet kapnak a mindennapokban. A családom, a hivatásom, a sportolás mellett a barátokkal kerek a világ, így bátran mondhatom, nincs okom panaszra.

        Mennyire lehetett más az orvosi hivatás, gyógyító munka régen és most?

        Dr. Kettesy Bea úgy véli: minden gyógyító folyamat hosszabb ideig tartott akkoriban, mint mostanság. Mára az egész életmódunk felgyorsult, ami alól az egészségügy sem kivétel. Amikor a doktornő a debreceni Szemklinikára került, rögtön a diplomázást követően, 4-5 napot minden beteg bent feküdt műtét után, ma pedig már az egynapos sebészeti ellátás részeként a páciensek reggel érkeznek, este haza is mennek. A hatékonyabb gyógyszereknek és a jobb műtéti technikáknak köszönhetően lerövidült a terápiák időtartama. Viszont sokkal több az adminisztrációs teher, ezért kevesebb idő van a páciensre, a vele való beszélgetésre. Megosztja velünk: Lehet azért is járnak hozzá sokan, mert nemcsak a szemüket szokta nézni, hanem azt is, ami a betegség mögött van. A nagyapa idejében sokkal többet foglalkoztak a páciens lelkével. Az ő ajtajára az volt kiírva: „Az ajtó nyitva, csengetni felesleges.” Dr. Kettesy Bea követi a nagyapa gyógyító munkáját, terápiáit is. Elsődleges, hogy egyetlen beteg se maradjon ellátatlanul, és ne az legyen a meghatározó, hogy adott esetben már lejárt a rendelési idő. Hatalmas változás, hogy ma a diagnosztikus módszerek javultak, hamarabb felfedezik a daganatokat, ezért nem kell a szemgolyót eltávolítani. A műtétek rövidebbek lettek, sokkal gyorsabban gyógyulnak a betegek, kevesebb a komplikáció és a szövődmény.

        (WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • A rettegett koleszterin

        Sok embernek okoz manapság problémát a koleszterinszintje. Életmóddal is javíthatunk rajta!

        Meglepő élelmiszertények

        Akadhat olyan információ, amivel olykor még a leginkább egészségtudatos vásárlók sincsenek tisztában.

        Ásványvizeink összetétele

        Egészséges emberek bármelyik ásványvizet fogyaszthatják. Egészen más azonban a helyzet valamilyen betegség esetén.

        Kánikula: Életmentő jó tanácsok

        Nem szabad megfeledkezni azokról a veszélyforrásokról, amiket ez a nagy meleg rejthet. Hogy segítsünk magunkon és másokon?

      •  





        Hozzászólások (0)