Petefészekrák vagy ciszta?

Ha nőgyógyászati vizsgálat alkalmával, vagy ultrahang- illetve CT-vizsgálat során a petefészekben valamilyen elváltozásra derül fény, általában csak műtéttel dönthető el biztosan, hogy ártalmatlan cisztáról, vagy valódi - jó-, illetve rosszindulatú - daganatról van szó.

A petefészek daganatok előfordulása viszonylag gyakori, a női nemi szervek rosszindulatú tumorainak 20-25 százalékát teszik ki. Korai felismerésüket nagyon megnehezíti, hogy kezdetben nem okoznak súlyos tüneteket, és a kismedencén belüli elhelyezkedésük miatt sokáig rejtve maradnak, így igen nagy méretűre is növekedhetnek. Időben való felismerésüket az is nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre olyan szűrővizsgálat, mint emlő- vagy méhnyakrák esetén.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Ha valamilyen elváltozásra derül fény, általában csak műtéttel dönthető el biztosan, hogy ártalmatlan cisztáról, vagy valódi - jó-, illetve rosszindulatú - daganatról van szó. A ciszták valójában nem daganatok, hanem rendszerint az ovuláció valamely zavarához társulnak. Spontán visszafejlődhetnek, majd újból kialakulhatnak. A ciszta is okozhat panaszokat: feszítő érzést, görcsös fájdalmat az alhasban.

A petefészek valódi tumorai

Mind a petefészket borító hámból, mind a csírasejtekből vagy az ivarlécből kiinduló daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. A csírasejtes tumorok (dysgerminoma, gonadoblastoma, embrionális karcinóma, teratoma, endometriális sinustumor, choriokarcinoma) általában fiatal korban alakulnak ki, és többségük jóindulatú.

Az ivarléc eredetű daganatok (granulosasejtes-, thecasejtes-, Sertoli-Leydig sejtes daganat)gyakran ösztrogént, esetenként androgéneket is termelnek, ezért a tumor okozta tüneteket ezen hormonok által létrejött panaszok is színesíthetik, így például: korai menstruáció és pubertás, felgyorsult növekedés, emlőfeszülés, vérzészavar, fokozott szőrnövekedés.

A petefészekrák más daganatok - gyomorrák, emlőrák - áttéteként is létrejöhet, sőt limfóma is kialakulhat benne.

Tünetek és terápia

A jóindulatú tumorok általában nem okoznak súlyos tüneteket, bár nagyra nőve az alhas feszülését okozhatják, valamint a környezetükben elhelyezkedő szerveket - húgyhólyag, végbél - nyomva szorulásos panaszokat, gyakori vizelési ingert okozhatnak.

A rosszindulatú daganatok a fenti tüneteken kívül kifejezett fájdalommal, puffadással, teltségérzéssel járnak, majd néhány hónap elteltével nagyfokú fogyáshoz, legyengüléshez, gyakran alsó végtagi trombózishoz vezetnek. Idővel áttétek is kialakulnak a máj, a belek, a húgyhólyag illetve a méhtest felszínén, a kismedencében elhelyezkedő nyirokcsomókban és a tüdőben.

Ha felmerül a petefészek-daganat gyanúja, műtétet kell végezni, és a tumort el kell távolítani, hiszen csak szövettani vizsgálattal dönthető el biztosan, hogy rosszindulatú-e az elváltozás. Ha a beteg már nem szeretne gyermeket, illetve ha a menopauza közelében vagy utána van, általában a méhet és a másik oldali petefészket is ki szokták venni. A daganat eltávolítása után kemoterápia következik, hogy az esetlegesen bentmaradó tumorsejtek is elpusztuljanak. Egyes esetekben sugárkezelés is szükségessé válhat.

A tünetmentessé vált betegek utánkövetése, gyakori ellenőrzése a daganat kiújulásának felismerése miatt nagyon fontos.

(Dr. Soltész Annamária)