• Petefészek daganatok - Petefészekrák

        Szerző:
        WEBBeteg

        A petefészek daganatai rendkívül sokfélék mind szövettani, mind szerkezeti, mind pedig funkcionális (hormontermelők vagy sem) szempontból. Léteznek jó- és rosszindulatú, valamint átmeneti formák. A gyakori funkcionális ciszták mindig jóindulatúak. A rosszindulatú petefészek daganatok nagy része (közel 90%-a) hámsejt eredetű (carcinoma).

        A petefészek daganatok a népesség halálozása szempontjából a második legveszélyesebb betegség-csoport. A petefészek rák a női daganatok között a legrosszindulatúbb, halálozást tekintve megelőzi a méhnyak és a méhtest tumorait. Ennek hátterében az áll, hogy felismerésére általában csak előrehaladott állapotban kerül sor, mivel kezdeti stádiumban tünetmentes, megbízható szűrővizsgálati módszerek pedig jelenleg nem állnak rendelkezésre. A nemi szervek daganatainak 25 %-a indul ki a petefészekből.

        Magyarországon évente körülbelül 1200 új daganatos megbetegedés és 600 a daganat következtében kialakult haláleset fordul elő.

        Hirdetések

        Mi okozhat petefészekrákot?

        Kialakulásában specifikus rákot okozó tényező nem ismert.

        Kockázati tényezők:

        • Szülészeti kórelőzmény

        Azoknál a nőknél, akiknél emlő, méhtest vagy vastagbél rák már előfordult, akiknek a havi vérzése fiatalon (10-12 évesen) kezdődött és 50 éves koráig vagy annál is tovább tart, akik az első terhességet 30 éves kor után viselték, illetve a nem szült vagy meddő nők körében a petefészek daganat gyakrabban fordul elő. Az ovulációindukciós kezelések szintén rizikótényezőként szerepelhetnek.

        • Családi halmozódás

        Ön tudta?


        Vannak olyan családok, ahol a nők körében viszonylag gyakori a petefészekrák, illetve a petefészek- és emlőrák előfordulása. A családi halmozódást mutató esetekben általában fiatal korban kialakul a daganat, és rendszerint kétoldali. Ha családunkban gyakoriak a fent említett tumoros betegségek, már akkor is érdemes felvenni egy onkológussal a kapcsolatot, amíg egészségesek vagyunk, mert ő segít felmérni és csökkenteni a kockázatot, valamint rendszeres vizsgálatot, ellenőrzést javasolhat már fiatal felnőttkortól kezdve.

        Családi petefészek rák szindrómáról akkor beszélhetünk, amennyiben két vagy több elsőfokú rokon esetében alakult ki a betegség. Ezeknél a nőknél magasabb (akár húszszoros!) a betegség előfordulásának valószínűsége, sokkal fiatalabb életkorban fejlődik ki és lefolyása is agresszívabb. Minél több eset fordul elő a vér szerinti rokonságban, annál nagyobb a daganat kialakulásának lehetősége.

        Családi emlő és petefészek rák szindróma esetében a BRCA 1 és BRCA 2 öröklődő génmutációk hajlamosítanak a emlő és petefészekrák együttes kialakulására.

        A harmadik öröklődő forma (Lynch szindróma II) a petefészek rák mellett a vastagbél, az emlő és a méhtest rákjainak együttes családi halmozódását jelenti.

        • Életkor

        A petefészek daganat előfordulása 55 és 60 év között a leggyakoribb.

        • Testsúly

        A túlsúly kockázati tényező a betegség kialakulása szempontjából.

        Kockázati tényezők fennállása esetén a rendszeres ellenőrzés kiemelkedően fontos.

        Mi védhet a petefészekrák ellen?

        Relatív védelmet nyújthatnak a petefészek daganatok kialakulásával szemben a következők:

        • első terhesség 25 éves kor előtt,
        • korai menopauza,
        • fogamzásgátló tabletták hosszantartó szedése (megakadályozzák a tüszőérést és az tovulációt),
        • A-vitaminban és rostban gazdag étrend.

        Hogyan terjed a petefészek daganat, hova adhat áttétet?

        A petefészekrák leggyakoribb terjedési útját a levált tumorsejtek hasüregi szóródása és letapadása jelenti. A kismedencei szervekre (vékony és vastag belek, végbél, hólyag), a rekeszizomra, a rekeszizmon keresztül a mellkasba terjedhet. Környéki illetve távoli nyirokcsomókba adhat áttétet. A kulcscsont alatti árokban elhelyezkedő nyirokcsomó áttét akár egyetlen tünetként utalhat petefészek daganatra. Távoli áttétei a májban, a csontokban, a központi idegrendszerben jelenhetnek meg. Agyi áttét ritka késői szövődmény lehet.

        A petefészekrák stádiumai

        TNM FIGO A daganat kiterjedése.
        T1  Csak a petefészek érintett 
        T1a Ia  Csak az egyik petefészek érintett, a tok ép 
        T1b  Ib  Mindkét petefészek érintett, a tok ép 
        T1c  Ic  Daganat a petefészek felszínén, és/vagy tok megrepedt, és/vagy daganat sejtek a hasi mosófolyadékban 
        T2  II  Egy vagy kétoldali petefészek daganat, mely a környezetét infiltrálja, de nem terjed túl a kismedencén 
        T2a  IIa  A daganat a méhre, vagy a petevezetékekre terjed 
        T2b  IIb  A daganat az egyéb medencei szövetekre terjed 
        T2c  IIc T2a / T2b + daganat sejtek a hasűri folyadékban, vagy a hasi mosófolyadékban 
        T3 és/vagy N1  III  Áttétek a kismedencén kívül, és/vagy hashártyán és/vagy nyirokcsomó áttétek 
        T3a  IIIa  A tumor a kismedencében van, nincs pozitív nyirokcsomó áttét, szövettanilag igazolt mikroszkópos hashártya áttétek
        T3b  IIIb  Mint a IIIa, de a hashártya áttétek nagysága < 2 cm 

        T3c(N1)

        IIIc  A hasi áttétek > 2 cm és/vagy pozitív nyirokcsomó áttétek 
        M1  IV  Távoli (kivéve hashártya) áttétek (máj, távoli nyirokcsomó) 

        T  =  az elsődleges daganat kiterjedése ( T0 - T4 )

        N  =  tumorhoz közeli nyirokcsomó áttét hiánya ( N0 ) vagy jelenléte ( N1 - N3 )

        M =  távoli áttét hiánya ( M0) vagy jelenléte ( M1 )

        FIGO: Nemzetközi Szülészeti Nőgyógyászati Társaság

        Tünetek

        A korai petefészekrák tünetszegény, későbbi jelei sem jellegzetesek. A jó- és a rosszindulatú daganatok tünetei azonosak, a tünetek alapján nem lehet elkülöníteni. Sokféle nem tumoros betegség is utánozhatja a tüneteit.

        • hasi duzzanat, fájdalom, kismedencei idegentest-érzés, feszülés, görcsök
        • vizelési panaszok
        • fogyás
        • puffadás, emésztési zavar
        • rendszertelen vérzés
        • köhögés, fulladás
        • nyaki nyirokcsomó duzzanat
        • lábszár ödéma
        • hasűri folyadékgyülem (ascites)
        • alszár trombózis, vénagyulladás
        • neurológiai eltérések
        • magasabb vércukorszint, stb.

        Hogyan lehet felismerni?

        A tünetszegénység miatt nehéz a felismerés.

        Diagnózis

        • Színkódolt hüvelyi (transvaginalis) ultrahang

        A korai felismerésben hasznos módszer.

        • Tumorjelzők (CA125, AFP, β-HCG, Inhibin)

        Kimutatásuk vérből lehetséges, azonban ezek más daganatokban, sőt akár rákos betegségektől függetlenül is jelen lehetnek.

        • Nőgyógyászati fizikális vizsgálat
        • Genetikai vizsgálat

        BRCA1, BRCA2 génmutációk  meghatározása.

        • CT, MR vizsgálat

        A daganat stádiumának meghatározáshoz szükséges.

        • Has megnyitásával járó sebészeti vizsgálat (laparotomia)

        A szövettani mintavételhez szükséges eljárás. A petefészek daganat gyanúja egyet jelent a műtéti javallattal, mivel csak a műtét során vett szövettani vizsgálata jelent biztos diagnózist. Csak a szövettanilag igazolt petefészek tumorokat szabad kezelni, a szövettani vizsgálatra az anyagot laparotómiával kell nyerni.

        Kezelés

        Sebészi

        A petefészek daganatok elsődleges kezelése sebészi. A műtét során a daganat maximális megkisebbítése (minél kevesebb daganatos szövet maradjon vissza), a stádium megállapítása és szövettani anyagminta nyerése a cél.

        Sajnálatos módon, a petefészkek profilaktikus eltávolítás nem jelent védelmet a petefészekrák kialakulásával szemben. Évekkel később a hashártya bármely területéről a petefészkek eltávolítása után is kialakulhat a daganat.

        Kemoterápia

        A paclitaxel-platina alapú kombinált kemoterápiát alkalmazzák elsősorban.

        Biológia választ módosító hatóanyagok

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


        A biológiai választ módosító hatóanyagok a szervezet válaszkészségét kedvezően befolyásolják a petefészek daganattal szemben. Hasznosak a kemoterápia okozta mellékhatások kivédésében, elősegíthetik a gyorsabb műtét utáni felépülést.

        Hormonok

        A petefészek daganatok közel 75%-a receptor pozitív, ezért a progesztagének illetve az anti-ösztrogének részei lehetnek a kezelésnek.

        Sugárkezelés

        Csak kiegészítő eljárásként alkalmazzák.

        Szűrés

        A petefészekrák szűrése és így korai stádiumban való felismerése sajnos megoldatlan.

        Napjainkban még nem ismert olyan petefészek rákmegelőző állapot, amelyre hatékony szűrő programot lehetne építeni, csak a daganat korai stádiumban történő felismerésétől várható a betegség kimenetelére vonatkozó "kedvező" változás.

        (WEBBeteg - Dr. Osikóczki Orsolya)

        Legutóbb frissült:
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Kiemelt hírek

        Átállás szeptemberre

        Az augusztus olyan, mint a hét napjai közül a vasárnap: még pihenünk, de hamarosan indul a teljes erőbedobás, munkában és az iskolában.

        10 érdekes tény a futásról

        A futás segítségével fittek maradhatunk és ezen kívül még számos más pozitív hatása is van.

        Tanévkezdés betegségek nélkül

        A gyermekorvos válaszai a tanévkezdéskor előforduló fertőzésekkel kapcsolatos kérdésekre, és hasznos tanácsok.

        Szalmonella-fertőzés

        Fertőzés bármikor kialakulhat, ám a járvány kialakulásának kockázata nyáron a legmagasabb.

      •  





        Hozzászólások (1)
        Írta: jakab ilona
        2013-11-25 11:42
        tisztelt dr.úrójan kérdésem volna,hogy egy hete voltam nögyogyásznál,és cystát álapitot meg.ma visza mentem,és ugyan maradt a cyctam,de elküldöt vérvétere,a vérvételi papiromon diagnoszisomon tumor szerepel.maga szerint,forduljak másik orvoshosz?köszönöm a válaszát.