Az endometriosis és tünetei

Az endometriosis egy gyakori, fájdalmas nőgyógyászati betegség, ám a kismedencei fájdalom hátterében nem csak ez a betegség állhat. Ha Önnek hasonló tünetei vannak, keresse fel orvosát!

Az endometriosisban a méhet bélelő szövettípus (az endometrium) a méhen kívül, leggyakrabban a petevezetőben, a petefészek falában, vagy a kismedencét bélelő szövetekben ágyazódik be. Ritkán az endometrium a kismedencét is elhagyhatja.

A szokásos menstruációs ciklus során, a méhnyálkahártya a nemi hormonok hatására megvastagodik és felkészül egy lehetséges terhesség befogadására. Ha nem alakul ki terhesség, csökken a hormonszint, emiatt a méh megvastagodott nyálkahártyája lelökődik. A folyamat során a nyálkahártya a hüvelyen keresztül, vérzés kíséretében havonta távozik.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Amikor méhnyálkahártya (endometriális) szövet kerül a méhen kívülre, akkor hasonlóan a méhben található nyálkahártyákra, hormonokra érzékenyen havonta megvastagodik, azután vérzés kíséretében lelökődik. Mivel azonban a vér nem tud a szervezetből távozni, felszaporodik a zárt testüregekben, és a környező szöveteket ingerli.

A szervezetben felgyülemlő vérciszták kialakulásához vezethet. A ciszták a későbbiekben hegszövetet és összenövéseket eredményezhetnek, azaz a kismedencében található szervek falai összehegesedhetnek. Ez a folyamat fájdalmas; a fájdalom különösen a menstruáció ideje alatt fokozódik. A hegek és összenövések meddőséghez vezethetnek.

Milyen tünetekkel jár az endometriosis?

Az endometriózis lehet enyhe, mérsékelten súlyos vagy súlyos, és kezelés nélkül idővel romolhat. Endometriosis esetén egyes esetekben egyáltalán nem alakulnak ki tünetek, és a betegséget csak egy teljesen más ok miatt végzett műtét során fedezik fel. Másoknál az alábbi tünetek lehetnek jelen.

• Fájdalmas menstruáció (dysmenorrhea). A kismedencei fájdalom a menstruáció előtt néhány nappal elkezdődhet, és a menstruációt követően néhány napig fennállhat, alhasi fájdalmat, illetve hátfájdalmat előidézve.
• Fájdalom más időpontokban. Kialakulhat a kismedencei fájdalom az ovuláció során is. Egy éles mély fájdalomkén jelentkezhet a kismedencében közösülés alatt, illetve székeléskor vagy vizeléskor.
• Fokozott vérzés. Előfordulhat, hogy időnként a menstruációs vérzés mennyisége fokozódik, illetve két menstruáció között is vérzés alakul ki.
• Meddőség. Vannak olyan esetek, amikor az endometriosist a meddőség hátterében álló okok keresésekor diagnosztizálják.

A menstruáció alatt valamilyen mértékű kismedencei görcsös fájdalom teljesen természetes, azonban az endometriosistól szenvedő nők általában sokkal súlyosabbnak írják le a menstruációs fájdalmat, illetve beszámolnak arról, hogy a fájdalom idővel súlyosbodik.

A fájdalom az endometriosis nagyon gyakori panasza. A fájdalom súlyossága nem feltétlenül megbízhatóan jelzi az állapot súlyosságát. Vannak nők. akiknél a mérsékelt endometriosishoz is kifejezett fájdalom társul, míg másoknál sokkal súlyosabb hegesedések mellett is kevésbé kifejezett a fájdalom.

Az endometriosist el kell különíteni más, szintén kismedencei fájdalommal járó betegségektől (például a kismedencei gyulladásos betegségtől vagy petefészek cisztától). Felmerülhet továbbá az irritabilis bél szindróma lehetősége is, amelyre időszakosan váltakozó hasmenés és székrekedés, illetve görcsös alhasi fájdalom a jellemző. Az irritabilis bél szindróma együtt is járhat endometriosissal, ami tovább bonyolíthatja a diagnózis tisztázását.

A betegség okai

Az endometriosis kiváltó okát, jelenleg még nem ismerjük pontosan. Kutatók szerint a hormonok és az immunrendszer is szerepet játszik a betegség kialakulásában.

Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad, és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül működő immunrendszer szintén segítheti a kórkép kialakulását.

Más kutatók elképzelései szerint a hasüregben található bizonyos sejtek megőrzik képességüket mellyel endometriális sejtté tudnak alakulni. Ezek olyan jellegű sejtek, amik embrionális korban lehetővé tették a méh kialakulását. Feltételezések szerint a genetikai, vagy környezeti hatások rákényszerítik ezeket a sejteket, arra hogy a méhen kívül endometriális szövetté alakuljanak át.

Hajlamos-e Ön az endometriosis kialakulására?

Az endometriosis legnagyobb valószínűséggel gyermektelen nőknél alakul ki. Egyes nőknek öröklött hajlama van az endometriosis kialakulására.

Ritkán bizonyos megbetegedések - melyek megakadályozzák, a menstruációs szövettörmelék a rendes úton való távozását -, fokozhatják a kialakulás kockázatát. Bizonyos feltételezések szerint, a kismedencét bélelő sejtek károsodása - például egy korábbi fertőzés által -, szintén endometriosishoz vezethet.

Az endometriosis bármely korban kialakulhat, és általában az első menstruáció jelentkezése után néhány évvel kezdődik. Amikor a menstruáció a menopauzát követően végleg elmarad, vagy a terhesség miatt átmenetileg megszűnik, az endometriosis tünetei is gyakran megszűnnek. A szülés után a panaszok gyakran kiújulnak, nagyon ritkán pedig a menopauában alkalmazott hormonpótló kezelés is kiújíthatja a tüneteket.

A nőgyógyásznál

Az endometriosis, illetve a kismedencei fájdalom hátterében álló betegségek diagnózisához, orvosa a tünetek részletes leírását fogja Öntől kérni, többek között meg kell mutatnia a fájdalom helyét. Orvosa ezt követően nőgyógyászati vizsgálat segítségével megállapítja, hogy van-e valamilyen rendellenesség (pl. ciszta vagy hegesedés) a méhben. Gyakran csak akkor lehet kitapintani a kisméretű endometrium beágyazódásokat, ha azok cisztává alakultak át. Ezen kívül további vizsgálatok válhatnak szükséges.

• Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

  Hogyan okozhat az endometriózis meddőséget? Mit kell tudni a nőgyógyászati küretről? A krónikus kismedencei fájdalom szindróma A 10 leggyakoribb nőgyógyászati tévhit A leggyakoribb hüvelyfertőzések Petefészekciszták A mióma A szeméremtest daganatos megbetegedései Vérzési rendellenességek Chlamydia trachomatis: a leggyakoribb nemi betegség okozója

  Ultrahang. A hüvelyi ultrahang vizsgálat során egy bot alakú vizsgálófejet (transducer) vezetnek be a hüvelybe. A hasfalon keresztül történő kismedencei ultrahang vizsgálat során egy kisebb ultrahang fejet húznak körbe a hasfalon. Mind a két vizsgálat során ultrahang hullámok segítségével videó kép kapható a kismedencei szervekről.
• Laparoscopia. Mivel nagyon gyakran az endometrium beágyazódásokat nem lehet kitapintani, illetve a képalkotó vizsgálatokkal egyértelműen megjeleníteni, az endometriosis végső diagnózisának felállításához, egy kis műtéti beavatkozásra, laparoscopiára lehet szükség. Az eljárás előtt általános érzéstelenítést alkalmaznak, majd egy speciális tű segítségével a hasüreget széndioxid gázzal felfújják, így a belső nemiszervek jobban láthatóvá válnak. Ezt követően a köldök közelében egy kis bemetszést végeznek, és egy vékony készüléket juttatnak be a hasüregbe, ez a laparoscop. A laparoscop mozgatásával, orvosa meg tudja nézni a kismedencei és a hasi szervek falát, endometriális szövet jelenlétét keresve.
• Endometriosis esetén laparoscopia segítségével, az endometriális beágyazódások helye, kiterjedése, és mérete meghatározható. Ez alapján mérlegelhetők a különböző kezelési lehetőségek. Néha azonban a tünetek annyira egyértelműek, hogy nincs szükség a laparoscopiás vizsgálatra.
• Vérvizsgálatok. A CA 125 tumor antigén, egy olyan vérben megtalálható antigén, ami bizonyos daganatok esetén nagyobb mennyiségben kering a vérben, azonban szintje endometriosis esetén is emelkedett lehet. A CA 125 azonban általában nagyon előrehaladott endometiosis esetén emelkedik meg, így nem annyira érzékeny a betegség enyhe, vagy mérsékelten súlyos formáiban. Hasonlóan a daganatszűréshez, a CA 125 antigén az endometriosis szűrésére nem alkalmas, mivel a betegség korai stádiumában nagyon alacsony a szintje.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus)