• Mi állhat a kézremegés (tremor) hátterében?

        WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva neurológus és gyermekneurológus
        Szerző:
        WEBBeteg

        A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság jellemző. A kézremegés változó ideig tarthat, és jellegzetessége, hogy alvás közben szünetel. Mi minden válthatja ki a panaszt?

        Három típust különböztetünk meg a kiváltó okok függvényében:

        1. A nyugalmi kézremegés éber állapotban folyamatos, és nyugalomban is látható.

        2. A cselekményhez köthető remegés akkor jelentkezik, ha az illető precíz mozgást végez (például cérna befűzése a tűbe, vagy egyéb, biztos kezet igénylő munkavégzéskor).

        3. A testhelyzethez köthető remegést állva, kinyújtott kézzel vagy bizonyos mozdulatok közben figyelhetjük meg. Helyzetmegtartáskor és célkísérletek végzése közben (például ujj-orrhegy próba) a tünet felerősödik.

        Hirdetések

        Mi okozza a kézremegést?

        A kézremegés mögött különböző életkorokban eltérő betegségek állnak. Ezen betegségek egy része nem neurológiai eredetű, hanem a szervezet valamilyen fontos, egyéb szervét érinti, illetve gyakran úgynevezett anyagcsere-betegségek állnak mögötte. A leggyakoribb, kézremegést okozó betegségek a teljesség igénye nélkül, életkor szerint:

        • Az újszülöttek 1-3 százalékánál tapasztalható újszülöttkori remegés, ami lehet epilepsziás eredetű is, de nem minden esetben. Az okok között az újszülöttkori agyvérzés vagy agykárosodás, a veleszületett fertőzések mellett könnyen korrigálható ionháztartás-zavar is állhat (például Na, Ca, Mg, vércukorszint), vagy a szülőanya által terhesség alatt szedett gyógyszer megvonása is szerepelhet. Ez a típusú remegés apró amplitúdójú, és nagy frekvenciájú „reszketés” (úgynevezett jitter).

        • Az alacsony nátrium-, kálium-, kalcium- vagy magnéziumszint bármely életkorban kifejezett remegést okozhat.

        • A remegés okozója lehet az esszenciális tremor, amely egy öröklődő betegség, bár előfordulhat családi hajlam nélkül is. Általában 20 éves korban kezdődik, de gyermekkorban is indulhat. A kézremegés ennél az állapotnál nyugalomban megszűnik, és főleg tartós mozgásfenntartáskor fokozódik (például ha a beteg kinyújtott kezekkel csukott szemmel áll). A kézremegést gyakran kísérik borzongási rohamok. Az egyén neurológiai vizsgálata során a remegésen kívül egyéb eltérést nem találnak, az értelmi képességek jók, és az állapot prognózisa is kedvező. A remegés az első években fokozódik, majd stabilizálódik. Ha a beteg nem végez nagyon precíz munkát, akkor a gyógyszeres kezelés sem szükséges, ha mégis, akkor bizonyos magas vérnyomásban használt gyógyszerek vagy a nyugtatók csoportjába tartozó, klonazepám hatóanyag-tartalmú készítmények bizonyulnak hatékonynak.

        • Kézremegés figyelhető meg azoknál a cukorbetegeknél, akiknek alacsony a vércukorszintje. Esetükben a kézremegés verejtékezéssel és zavartsággal jár együtt.

        • Pajzsmirigyhormon túltengése esetén is előfordulhat a kézremegés, mint kísérő tünet. Ezt jellemzően szapora szívtevékenység kíséri, emellett kifejezett nyugtalanság jellemezheti a beteget, amely egészen az agresszivitás fokáig terjedhet.

        • A Wilson-kór (rézanyagcsere-zavar) és egyéb májbetegségek esetében a kézremegés nagy amplitúdójú, szabálytalan, szárnycsapkodás-jellegű, egyéb betegségspecifikus tünetekkel, májelégtelenséggel és jellegzetes szemtünetekkel jár.

        Agyi eredetű kézremegés

        Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségénél jelentkezik kézremegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti remegés, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.

        A leggyakoribb kézremegéssel járó agyi betegség a Parkinson-kór. Máig sem ismerjük a betegség okát, de tudjuk, hogy fennállásakor az agy bizonyos részei elpusztulnak, melyek fontos szerepet játszanak a mozgás gördülékenységében. A Parkinson-kór jellemzően időskorban kezdődik, és először csak az egyik oldali kéz remeg, ezzel párhuzamosan a beteg mozgása lelassul, mimikája szegényessé válik, hangja elvékonyodik, és jellemző izommerevség alakul ki a remegéssel azonos oldalon.

        A Parkinson-kór az esszenciális tremorral ellentétben fokozatos szellemi és testi leépüléssel jár, de a korszerű kezeléseknek köszönhetően a betegség ezen stádiuma évtizedekre kitolható, amennyiben időben sikerül felismerni (amit sajnos semmilyen vizsgálómódszer sem mutat ki, így a diagnózis a jellemző tünetek, az eltérést nem mutató agyi MR és egyéb leletek, valamint a gyógyszeres kezelésre adott válasz alapján állítható fel).

        Mi a Parkinson-kór?
        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        Mi a Parkinson-kór?

        Gyakori a remegés bizonyos gyógyszerek szedése mellett (például epilepsziaellenes gyógyszerek közül a valproinsav és fenitoin hatóanyagot tartalmazó szerek, valamint több pszichiátriai gyógyszer), illetve mérgezések következményként.

        Mindemellett a neurotikus betegségeket, szorongást, pánikot, félelmet is gyakran kíséri remegés.

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A sclerosis multiplex

        A sclerosis multiplexet autoimmun betegségnek tartják, mivel ez egy olyan állapot, amelyben az immunrendszer idegenként azonosítja a szervezet saját anyagait és megtámadja azokat. A betegség világszerte mintegy egymillió embert érint.

        Zsibbad az ujjam! - Az orvos válaszol

        Zsibbad a hüvelykujjam, illetve a mutatóujjam vége (az utolsó ujjpercek). A problémám csak kellemetlen és enyhén zavaró, de szeretném tudni, hogy mi okozhatja? Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Az epilepsziás roham felismerése - Az epilepszia tünetei

        A közvélekedéssel ellentétben az epilepsziás rohamok gyakran nagyon enyhék, sokszor a beteg egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre.

        Ezek lehetnek a remegés okai

        A remegés oka ártalmatlan is lehet, de a legkülönbözőbb betegségek kísérő tüneteként is felléphet.

        A Huntington-kór és tünetei

        A Huntington-szindróma egy gyors lefolyású, idegrendszeri megbetegedés, mely az agyban található bizonyos idegsejtek elhalásával jár. Ennek következtében a beteg akaratlan mozgásokat, érzelmi kitöréseket és szellemi leépülést tapasztal.

        Fejremegést kiváltó betegségek

        A fejremegés leggyakrabban az általános, végtag- és törzsremegéssel együtt járó kórképek egyik tünete. Ezek lehetnek a központi idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, szklerózis multiplex, egyéb, kisagyat érintő veleszületett vagy szerzett kórképek), májbetegségek, pajzsmirigytúltengés és pszichiátriai betegségek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.