Hepatitis A

Az A vírus hepatitisfertőzés a gyomor-bélrendszer útján jön létre. A vírus a fertőzött ember székletével a környezetbe kerül, ahol nagyon sokáig életképes, majd szennyezett étel, ital, kéz, csatorna, szabad vizek közvetítésével más emberekre is átterjed.

Májgyulladás (hepatitis) számos ok következtében alakulhat ki. A májgyulladást okozó fertőző ágensek egy csoportját képezik a hepatitis vírusok, melyek közvetlenül a májsejteket támadják.

Ezeket a felfedezés sorrendjében A-G betűkkel jelölik.

Krónikus májbetegség és más súlyos következmények lehetősége, illetve elterjedtségük miatt, a B és C vírusok jelentősége is óriási, azonban a jelen cikk az ezektől fertőzési módban és betegséglefolyásban eltérő, legkönnyebben terjedő, járványokat okozó A-vírusról (HAV) szól.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A fertőzés létrejötte, terjedése

Az A vírus hepatitisfertőzés a gyomor-bélrendszer útján jön létre. A vírus a fertőzött ember székletével a környezetbe kerül, ahol nagyon stabil, sokáig életképes. A fertőzés szájon át jön létre szennyezett étel, ital, kéz, csatorna, szabad vizek közvetítésével.

Terjedésében ezért fontos a higiénés viszonyok és a személyes viselkedés szerepe. Tünetmentes fertőzött és egészséges kontaktszemély is fertőzőképes. Fejlett országokban a betegség ritkább, míg fejlődőkben gyermekbetegségnek minősül, amit felnőtt korra mindenki átvészel. Hazánkban az utóbbi időben évente 1000 alatti esetszámot regisztrálnak. 25 éve tízszer ennyi betegség fordult elő.

Betegség tünetei, lefolyása

A fertőzések 90 százaléka tünetmentesen zajlik, ilyenkor a fertőzés továbbadása ugyanúgy történik, mint tünetekkel járó betegség esetén. A lappangási idő átlagosan négy hét. Ezután jelentkeznek a bevezető tünetek: fáradtság, levertség, rossz közérzet, étvágytalanság, hányinger, hányás, a szag- és ízérzékelés megváltozása, fogyás, mérsékelt láz, ízületi fájdalom, kiütések, sötétbarna vizelet- és világos színű székletürítés, jobb bordaív alatti fájdalom. Hasmenés, vagy székrekedés is előfordulhat.

A sárgaság kezdetekor a bevezető tünetek elmúlnak, a beteg közérzete javul. Sárga színűvé válik a bőr és a szemek fehérje. A legkifejezettebb sárgaság idején viszketés jelentkezhet, a máj megnagyobbodik.

A laboratóriumi leletek közül, a vérben az epefesték (bilirubin, Bi) és a májsejtek károsodását jelző enzimértékek (GOT, GPT) megemelkednek. Ezek mértéke, illetve egyéb paraméterek utalhatnak a betegség súlyosságára.

A sárgaság megjelenésével a vírusürítés megszűnik. Sárgaság nem minden esetben alakul ki, de a beteg ettől függetlenül a fertőződés után egy héttel kezdve, a lappangási idő jó részében és a bevezető tünetek alatt székletével üríti a vírust.

Fiatal felnőttben a sárgaság időszaka 1-4 hét alatt elmúlik, idősekben hónapokig tarthat. A lábadozás hónapokig elhúzódhat, jellemző a terhelésre jelentkező májtáji fájdalom és a fáradékonyság.

Összességében a betegség lefolyása heveny, a gyógyulás teljes. Súlyos szövődmény vagy halál igen ritka következmény. Krónikus betegség és tünetmentes vírushordozás nem alakul ki, azonban a más vírussal (B vagy C) krónikusan fertőzött betegben egy A-vírus fertőzés, a májgyulladás életveszélyes súlyosságú fellángolását okozhatja.

Hepatitiszes megbetegedések Magyarországon 1980-2009

Hogyan kezelik a Hepatitis A fertőzést?

Sárgaság esetén a diagnózis pontos tisztázása kórházi feladat. Specifikus vírusellenes szer nem áll rendelkezésre. A betegség magától gyógyul, önkorlátozó. Az ágynyugalom biztosítása mellett a tüneteket kell enyhíteni.

Szükség szerint görcsoldó vagy hányingercsillapító gyógyszer adható. Az étkezést a beteg étvágya szabályozza, erőltetni nem szabad. Szükség esetén gondoskodni kell vénás folyadékpótlásról.

Alkohol, altatószerek és epepangást okozó gyógyszerek fogyasztása kerülendő. Súlyosabb esetben intenzív osztályos ellátás válhat szükségessé. Elkülönítés csak kisgyermekek vagy értelmi képességükben korlátozott emberek esetén szükséges, egyébként a szokásos higiénés szabályok betartása elég.

(WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus)