Hasnyálmirigy daganat

A hasnyálmirigy daganata Magyarországon a rákos megbetegedések közül az ötödik leggyakoribb, 80 százalékban 40 és 70 éves kor között jelentkezik.

A hasnyálmirigy daganat (pancreas carcinoma) a hasnyálmirigy állományának tumoros elfajulásával járó betegsége. A hasnyálmirigy daganata Magyarországon a rákos megbetegedések közül az ötödik leggyakoribb. Az életkor előrehaladtával nő a daganat kialakulásának kockázata, nyolcvan százalékban 40 és 70 éves kor között jelentkezik.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, ám kockázati tényezőként a krónikus alkoholfogyasztást és a dohányzást kell mindenképpen megemlítenünk.

A hasnyálmirigy daganat három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki.

A betegség tünetei

A hasnyálmirigy daganat alattomos megbetegedés, tüneteket meglehetősen későn okoz, általában már csak akkor, amikor a környező szerveket beszűrte és távoli szervekbe is adott áttéteket. A hasnyálmirigy daganatok többsége a felismeréskor sajnos már nem operálható.

Általános tünet a rövid idő alatt kialakuló jelentős mértékű fogyás. A hányinger, hányás, gyengeség gyakori, de nem specifikus tünetek. Szövődményként kialakulhat mélyvénás vérrögösödés, mely többször is ismétlődhet és akár mindkét alsó végtagon megjelenhet.

A hasnyálmirigy feji részéből kiinduló daganatok az epeutak elzárásával epepangást okoznak, amit a sárgaság és a bőrviszketés jelezhet. A hasnyálmirigy testi és farki részéből kiinduló daganatok epevezeték elzáródást nem okoznak, így sárgaság sem alakul ki. Sokkal inkább jellemző tünetük a köldök körüli és övszerűen a hátba sugárzó fájdalom. A fájdalom oka, hogy a növekvő daganat nyomja a hasnyálmirigy mögött elhelyezkedő idegdúcokat. Fekvő helyzetben a legnagyobb az idegdúcokra gyakorolt nyomás, így érthető, hogy éjjel sokkal intenzívebb a fájdalom.

A hasnyálmirigy daganatok jellemzője a gyors terjedésre való hajlam.

Rövid idő alatt beszűri a környező szerveket, a nyirokcsomókat és a véráram útján távoli szervekbe is áttéteket ad. Leggyakrabban a tüdőben, a májban, valamint a csontokban képződnek áttétek.

A hasnyálmirigy fejében elhelyezkedő daganat.

A hasnyálmirigy daganat diagnózisa

A hasnyálmirigy daganat diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatoké az elsődleges szerep. A hasi UH vizsgálattal általában csak a 2 cm-nél nagyobb tumorok fedezhetők fel. Sokkal inkább alkalmas a kimutatásra a hasi CT vizsgálat, hiszen ezzel a kisebb daganatok is láthatók és a környezetre való terjedés mértéke is megítélhető.

A pontos diagnózis felállítása csak szövettani mintavétel alapján lehetséges, amely leggyakrabban a hasfalon keresztül történik egy tű segítségével (finomtű biopsia). A CT elterjedése óta ritka esetben van szükség a hasfal megnyitásával járó műtéti beavatkozásra a diagnózis felállításához.

A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések.

Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumormarker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.

A betegség kezelése

A hasnyálmirigy daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg.

Korai stádiumú hasnyálmirigy daganat esetén műtéti beavatkozással még van remény a tumor teljes eltávolítására és a végleges gyógyulás elérésére. Amennyiben a korai stádiumú daganat a pancreas fejre lokalizálódik, a műtét során a hasnyálmirigy fejet és a daganat által beszűrt patkóbelet távolítják el. A hasnyálmirigy testében lévő daganat esetén a test és a farok, valamint a lép eltávolítására kerül sor. A hasnyálmirigy farokban lévő daganat esetén a léppel együtt csak a farki részt veszik ki.

Előrehaladott stádiumban a daganat teljes műtéti eltávolítása és ezzel a végleges gyógyulás sajnos már nem érhető el. Ezekben az esetekben úgynevezett palliatív kezelések végezhetők. Ilyen beavatkozás az epeelfolyás segítésére és ezzel a sárgaság mértékének csökkentésére irányuló műtétek.

Palliatív beavatkozás a fájdalom csillapítása is. Eleinte szájon át adható, vagy bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, később a betegség előrehaladtával ezek az eljárások már nem bizonyulnak elegendőek. Ilyenkor jelenthet segítséget az érintett idegdúcok műtéti beavatkozással vagy bőrön keresztül történő alkoholos infiltrációja. Az eljárás célja az, hogy az idegszövetbe adott alkohollal elpusztítsák az érzőidegsejteket.

A sugár-, valamint kemoterápiát kisegítő kezelésként alkalmazzák műtétek után. Céljuk a műtét után még bentmaradó daganatos sejtek számának csökkentése.

(Dr. Dobi Gyöngyi)