• A vékonybélrák és tünetei

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok (adenocarcinoma, lymphomák és a carcinoid daganatok) igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb mint 5 százalékát teszik ki.

        Kialakulásuk idősebb korban gyakoribb, a daganatok több mint 70%-a 60 évnél idősebbekben jelentkezik. A betegség kialakulásában több tényezőnek tulajdonítanak jelentőséget, többek között az örökletes (genetikai) tényezőknek és különböző betegségeknek. De összefüggés igazolható a fokozott állati zsír és fehérjefogyasztás, az elhízás, a dohányzás és a vékonybéldaganatok kialakulása között is.

        A vékonybélből háromféle rosszindulatú daganat indulhat ki, ez alapján különítik el az orvosok az adenocarcinomát, lymphomát és a carcinoid daganatokat.

        Adenocarcinoma: a nyálkahártya hámsejtjeiből származik, a vékonybél rákos állapotainak közel felét adja. Előfordulása gyakoribb olyan betegek közt, akiknek vastagbelében örökletes tényezőkre visszavezethetően nagyszámú jóindulatú, ám rákos elfajulásra hajlamos polip típusú daganat található. Az átlagosnál gyakoribb a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél is. Felismeréskor 80 százalékban már áttéteket adott, legtöbbször a májba.

        Lymphomák: a nyiroktüszőkben található fehérvérsejtekből származnak, a vékonybél tumorainak 20 százalékát teszik ki, kialakulása gyakoribb felszívódási betegség esetében (coeliakia). A lymphomák a környező nyirokcsomókba szóródnak leghamarabb.

        Carcinoid daganatok: az enteroendokrin sejtekből indulnak ki, a vékonybél rosszindulatú daganatainak mintegy 30 százalékát adják. A carcinoidok lassan terjednek, nehezen alakul ki áttét.

        Hirdetések

        A vékonybéldaganatok tünetei

        Mindhárom daganattípus nem jellegzetes hasi panaszokkal jelentkezhet: hasi kényelmetlenség érzés vagy fájdalom, puffadás, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, egyes ételekkel szembeni intolerancia. Felszívódási zavarok alakulhatnak ki, amelyek a székletet kenőcsössé, rothadásos szagúvá változtathatják.

        Növekedése miatt előrehaladott állapotban a tumor bélelzáródást okozhat, amely igen erős, gyakran a tűrhetetlenségig fokozódó hasi görcsökkel, hányással, és hasmenéssel vagy székrekedéssel jár. Részleges bélelzáródás esetén ezek a panaszok átmenetiek és vissza-visszatérnek. A daganatok mindhárom típusánál jellemző az egyéb okkal nem magyarázható fogyás is.

        Adenocarcinoma. Leggyakrabban a vékonybél első harmadában fordul elő. Sokszor azon a területen alakul ki, ahol a hasnyálmirigy és az epehólyag közös vezetéke a vékonybélbe szájadzik, ezért ez a fajta vékonybéldaganat gyakran jár sárgasággal. Az adenocarcinómák sokszor véreznek, aminek a következménye a széklet fekete elszíneződése.

        Lymphomák. A vékonybél daganatainak ezen típusa gyakran okoz lázat és éjszakai izzadást, a beteg különösen fogékony lehet a fertőzésekre.

        Carcinoid daganatok. Jellegzetes, úgynevezett carcinoid tünetegyüttes figyelhető meg, amely rohamok képében jelenik meg: a beteg arca kivörösödik, hirtelen jött hőhullámra panaszkodik, majd elkékül. A beteg szapora és erős szívdobogásérzést tapasztal erős verejtékezéssel, nehézlégzéssel. A roham során a nehézlégzés asztmás jellegű, azaz a kilégzés válik nehezítetté.

        A daganat kivizsgálása

        A kivizsgálás alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. Sovány betegeknél az orvos esetleg kitapinthatja a nagyra nőtt daganatot, de a fizikális vizsgálat rendszerint nem ad értékelhető eredményt.

        A vékonybél anatómiája

        A vékonybél felépítése; Forrás: www.bastadeacidez.com.ar

        A vékonybél a tápcsatorna középső, 6-7 méter hosszúságú szakasza, amelynek feladata az emésztés folyamán létrejött tápanyagok felszívása. Hely három részből áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A legbelső réteget a nyálkahártya alkotja, melyet kötőszövetes réteg vesz körül. Ezt egy izomréteg borítja, majd újabb kötőszövetes réteg következik, amire legkülső rétegként a hashártya fekszik rá. A vékonybél belső felszínét a tápanyagok felszívását végző bélboholyrendszer borítja. 
        A nyálkahártyaréteg sejtjei közt speciális sejtek, ún. enteroendokrin sejtek találhatók, melyek a vékonybél működését szabályozó hormonokat termelnek. A csípőbél nyálkahártyájában a nyirokrendszerhez tartozó számos úgynevezett nyiroktüsző található, melyek a kórokozók elleni védekezésben legnagyobb szerepet játszó fehérvérsejtek csoportokba tömörülnek.

        Fontos információkkal szolgálhat a vérkép és az egyéb laboratóriumi értékek elemzése. A lymphomák gyakran jellegzetes vérképet eredményeznek, a fehérvérsejtek számában és összetételében okozott hatásuk révén. A carcinoid tumorok esetében a daganat által termelt hormonszerű anyagok kerülnek be a vérbe és a vizeletbe.

        A diagnózis felállításában a legnagyobb szerepe a képalkotó vizsgálatoknak és a szövettani mintavételnek (biopszia) van. A kivizsgálás folyamán röntgenfelvételek (has, mellkas) és hasi ultrahang vizsgálatok készülnek. A vékonybél kezdeti szakasza gyomortükrözéssel vizsgálható. A vékonybél távolabbi szakaszainak vizsgálatához speciálisabb eszköz szükséges, ez viszont nem minden kórházban érhető el.

        A diagnózis biopsziás mintavétel alapján mondható ki (a vizsgálat endoszkópos úton történik vagy bőrön keresztül egy tű segítségével), amennyiben a szövettani feldolgozás során bebizonyosodik a daganat jelenléte. A daganatok kiterjedésének meghatározásához hasznos információkat szolgáltat a CT és a PET-CT vizsgálat. Bizonyos esetekben a bélvérzés helyének a meghatározására az angiográfiás vizsgálat elvégzésére is sor kerülhet. A lymphomák esetében csontvelővizsgálatra lehet szükség, amihez a csontvelőt leggyakrabban a csípőcsontból nyerik helyi érzéstelenítésben. Carcinoid tumor gyanújakor az úgynevezett octreoscan (izotóppal jelölt octreotid) vizsgálat sokat segíthet az elsődleges daganat elhelyezkedésének, valamint az áttétek helyének a megállapításában.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Kezelési lehetőségek

        A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb módon kell megválasztani az általános állapot és a daganat stádiumának megfelelően.

        A kuratív terápia alapja minden esetben a műtét, aminek során a cél a daganat minél tökéletesebb eltávolítása, a hozzá tartozó vékonybélrészlettel együtt. Áttétek esetén a műtét során sok esetben eltávolítják a daganatos nyirokcsomókat, illetve szükség esetén a májáttéteket is. 

        Esetenként kemoterápiára és sugárterápiára is sor kerül (elsősorban a lymphomák esetében), amely sajnos gyakran nem eredményez teljes gyógyulást, csak a tüneteket enyhíti.

        A palliatív terápia részeként sor kerülhet a belek szűkületének, elzáródásának és vérzésének sebészeti ellátására, illetve a daganat okozta fájdalom csillapítására.

        A carcinoidok esetében speciális gyógyszerekkel érhető el javulás.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A mellékhere és herezacskó daganatai

        A férfi nemi szervek bármilyen elváltozásával forduljon orvosához, hiszen ha időben fény derül a betegségre, akkor rendszerint kisebb beavatkozás is elegendő, és így elkerülhetőek a radikális műtéti beavatkozások!

        A non-Hodgkin-limfóma

        A non-Hodgkin-limfóma több kórképet foglal magába, az egyes típusok több szempontból is eltérnek egymástól, így különböznek az érintettek életkorában, a kezelésre adott válaszban, a folyamat agresszivitásában és a betegség várható lefolyásában.

        Hallóideg-daganat a fülzúgás, halláscsökkenés hátterében?

        A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.

        Daganatok, amelyektől jobban tartunk, mint indokolt, és amiktől nem tartunk eléggé

        A rákbetegségektől a legtöbb ember eleve fél. Mi lesz, ha velem történik meg? Vajon ez a tünet is daganatra utal? Egyes daganattípusok azonban a többinél is nagyobb rettegést váltanak ki, holott ha megnézzük, mennyire fenyegetőek vagy milyen gyakoriak, kiderül, hogy azoktól a rosszindulatú betegségektől félnek a legtöbben, amik jóval ritkábban fordulnak elő, mint mások. A WEBBeteg.hu utánajárt a részleteknek.

        Kiújult a leukémia - Mire számíthatok?

        Mindig rossz hír mind a betegnek, mind az orvosnak, ha kiújul a leukémia, leginkább azért, mert a kezelése még nehezebb, és gyakrabban fordul elő, hogy nem sikerül meggyógyítani a beteget. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kezdeti sikertelen kezelés, vagy kiújuló betegség mellett is lehet még gyógyítható a leukémia.

        Megnagyobbodott nyirokcsomó - Daganatos betegség jele is lehet

        A nyirokcsomó-megnagyobbodás sok betegség tünete lehet, ennek megfelelően gyakran előfordul. A fertőzéses megbetegedések következtében kialakuló nyirokcsomó-duzzanatok jóindulatúak, ugyanakkor az esetek egy kisebb részében gyakran daganatos betegségekre is felhívhatják a figyelmet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.