A betegségek megelőzésének tudománya

A prevenció az orvosi ismeretek bővülésének és az elmúlt évek technikai fejlesztéseinek segítségével még sosem lehetett annyira aktuális, mint napjainkban, és a tendencia valószínűleg folytatódni fog.

A fejlett országokban az 1940-es években kezdődött az a jelenség, miszerint a halálozási statisztikák élére olyan krónikus betegségek kerültek, amelyek többé-kevésbé környezeti tényezők által meghatározottak, vagyis elvileg a káros hatások kiiktatásával kialakulásuk megelőzhető.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A felismerés elvezetett a különböző szűrő- és megelőző módszerek feltérképezéséhez, a prevenciós orvoslás kialakulásához. Az ismeretek bővülésének köszönhetően egyre több betegségről bizonyítható, hogy a kialakulás nagyrészt valamilyen káros környezeti hatásra vezethető vissza.

Több ponton is elejét vehetjük a betegség kialakulásának

A betegségek kialakulása hosszú folyamat, mely több lépcsőből áll. A méhnyakrák kialakulását például az alábbiak szerint modellezhetjük. A kutatások kimutatták, hogy a humán papillomavírus (HPV) bizonyos szerotípusai felelősek a méhnyakrákos esetek egy részének kialakításáért, de nem kizárólag a HPV okozza a betegséget. A vírus évek-évtizedek alatt fejti ki hatását.

Először a méhnyak nyálkahártyájának mikro- majd makroszkópikus elváltozása alakul ki, ami nőgyógyászati szűrővizsgálattal kimutatható. A betegség tünetei csak ezután jelennek meg, végül a kezeletlen esetekben áttétek alakulnak ki. A betegség számos ponton megelőzhető, amihez a prevenció több szintjét is segítségül hívhatjuk.

A primordiális prevenció olyan intézkedések összessége, amelyek a betegségek kialakulása szempontjából kockázati tényezőnek tekinthető jelenségek kialakulását akadályozzák meg. Az említett példa vonatkozásában a primordiális prevenció egyik módszerét a HPV elleni védőoltás jelenti.

A szexuális magatartás megváltoztatása

Az elsődleges prevenció a konkrét betegség kialakulásának megelőzésére szolgál, vagyis megelőzi a kórkép kialakulását: akár fennállnak veszélyeztető tényezők, akár nem. Az említett esetben ide tartozik a körültekintő szexuális magatartás és a rendszeres nőgyógyászati kontroll.

Fontos a rendszeres szűrés

A másodlagos prevenció célja, hogy a betegségeket kezdeti fázisukban ismerjük fel, vagyis még azelőtt, hogy tüneteket okozna. A rendszeres, évenkénti rákszűrés deríthet fényt a már kialakult, de tünetek nélkül jelenlévő betegségre.

A szövődmények megelőzése

A harmadlagos prevenció célja a klinikai tüneteket okozó betegség további súlyosbodásának megelőzése, a kialakult kórállapot gyógyítása, és ezzel a két tevékenységgel összhangban a szövődmények bekövetkezési valószínűségének csökkentése. Vagyis, a harmadlagos megelőzés szintje a terápiát is magában foglalja. Példánkban mind a méhnyakrák gyógyítása, mind a beteg rendszeres ellenőrzése, vagyis az áttétek kialakulásának megelőzése, mielőbbi felismerése áll.

A prevenció fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Mindenkinek ajánlott, hogy éljen a megelőzés lehetőségeivel, és adja meg önmaga számára az esélyt a gyors gyógyulásra. Tehát ne felejtsük el, hogy minél hamarabb felismerjük a betegséget, annál biztosabb a gyógyulás – de a legjobb, ha a korrekt megelőzési lehetőségekkel meg sem betegszünk.

(Dr. Kónya Judit)