A test serdülőkori változásai

Pubertás, azaz serdülőkor. Sok tizenéves teszi fel magának ebben az életkorban a kérdést: Normálisan fejlődöm? Sokszor a szülők is bizonytalanok egy korábban, vagy később fejlődő gyermek láttán abban, hogy mi az ami belefér a normál variánsba, és mikor kell orvoshoz fordulni.

A pubertás az az életszakasz, amikor kialakulnak a másodlagos nemi jelek, és a szervezet felkészül az utódok létrehozására. Ez nem csak testi, hanem lelki változások összessége is, jelen cikkben a fizikai jellemzőkről lesz szó.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A serdülés normálisan fiúkban 9-14 éve között, lányokban 8-13 éves kor között zajlik le. Az agyban található biológiai óra ekkor beindul, és az ennek hatására egyre fokozódó mértékben termelődő nemi hormonok kialakítják a jellegzetes testi változásokat. A serdülés normális lefolyásához azonban, nem csak a nemi hormonok szükségesek, szerepet játszanak pl. a pajzsmirigyhormonok, növekedési hormon és a mellékvese kéreg hormonjai is.

A fiúk fejlődése

Fiúkban a here nagyságát egy fából készült, különböző méretű golyókból álló eszköz segítségével határozzák meg, összehasonlítással.

A serdülőkor, nem csak a nemi jelleg kialakulását hozza magával, hanem jelentős növekedés is megfigyelhető. A fiúkban a legerőteljesebb növekedés átlagosan 13,5 éves korban figyelhető meg, a lányok pedig 11,5 évesen nőnek a legtöbbet. Ezért is tűnnek kicsinek a lányok mellett a hasonló korú fiúk ebben az életszakaszban.

Fiúkban a serdülés előrehaladtával az izmok egyre jobban fejlődnek, kialakul a férfias testalkat. A hang mélyebbé válik, ami a férfi nemi hormon hatására bekövetkező gégefő megnagyobbodás következménye. Az első spontán magömlés Magyarországon, átlagosan 14 éves kor előtt következik be.

A lányok fejlődése

Lányok esetében a serdülőkori felgyorsult növekedés a másodlagos nemi jelleg kialakulása előtt kezdődik meg, és a menses megjelenése után már csak átlag 5 cm-es növekedéssel lehet számolnunk. Változnak a testarányok is, a lányokban a testzsír arány megnövekszik, kerekebb lesz a csípő, nőiesebbek a testkontúrok.

Ultrahangos vizsgálatokkal követhető a méh és a petefészkek fejlődése, majd átlagosan 12,5 évesen jelentkezik az elő menses.

A serdülés lefolyása eltérhet az itt leírtaktól.

Korai nemi érés

Korai nemi érésről lányokban akkor beszélünk, ha a pubertás jelei 8 éves kor előtt jelentkeznek, fiúkban ez a határ 9 év.

Előfordul, hogy az egyes testi változások csak önmagukban jelentkeznek, például izoláltan láthatunk emlőnövekedést, szeméremszőrzet megjelenést esetleg vérzést tapasztalhatunk serdületlen kislányoknál.

Kialakulhat olyan eset is, amikor korai életkorban a serdülés összes stádiuma megjelenik. Ezekben az esetekben ráadásul a fejlődés a normálisnál nem csak hamarabb jelentkezik, hanem gyorsabban is lezajlik.

Miért is baj ez? Egyrészt lehet, hogy komoly betegség váltja ki a korai serdülést. Másrészt a nemi hormonok hatására az elején még gyorsan növő gyermek hamarabb befejezi a növekedést, így végeredményként alacsony marad. Harmadik szempontként az ilyen gyermek pszichésen nem érett még, így a testi változások jelentőségét nem fogja fel igazán, ezért bűnözők áldozatává válhat.

Ilyen problémák kivizsgálása gyermekendokrinológus feladata. Amennyiben szükség van kezelésre, ma már rendelkezésre áll olyan készítmény, amivel a kórosan hamar jelentkező pubertás leállítható, majd a megfelelő életkorban újra beindítható.

A pubertás késése

Problémaként jelentkezhet a pubertás késése is. Mivel ezek a gyerekek kortársaiknál jelentősen elmaradnak a testi fejlettség tekintetében, komoly pszichés következményekkel is kell számolni. Fiúknál 14 éves, lányoknál 13 éves korig sem kezdődő serdülés esetén beszélhetünk késői serdülésről.

Kórosnak tekintjük azt is, ha a fiú ugyan elkezdett serdülni, de ennek kezdete után 5 évvel még nem jutott el a Tanner-féle 5. stádiumig, illetve a lány a menses megjelenéséig. Okai lehetnek komoly, hormonális vagy genetikai zavarra visszavezethető bajok, de előfordulhat az úgynevezett alkati késői serdülés.

Utóbbit láthatjuk túlterhelt gyermeksportolóknál, vagy rossz szociális helyzetben levő gyerekeknél esetleg krónikus betegség következményeként. A kivizsgálás és pontos elkülönítés szakember feladata.

Tanner-féle táblázat - A nemi érés orvosi meghatározása

A nemi érés stádiumait az orvosok egy skála segítségével határozzák meg. Ez az úgynevezett Tanner-féle táblázat. Ez alapján jól behatárolható, hogy a gyermek melyik serdülési fázisban tart.

A) A szeméremszőrzet alapján, mindkét nemben (jele:P):

1. stádium: nincs szőrzet
2. stádium: a hímvessző (penis) bázisán enyhén pigmentált finom, pár szál szőrzet, lányoknál ugyanez elsősorban a nagyajkak mentén;
3. stádium: a szeméremdomb felé terjedő erősebb, göndörebb szőrzet;
4. stádium: felnőtt típusú szőrzet, amely azonban még nem terjed a has és a comb irányába a fiúknál, a comb irányába a lányoknál;
5. stádium: felnőttkori állapot.

B) A nemi szervek alapján, fiúknál (jele:G):

1. stádium: serdülés előtti állapot;
2. stádium: a herezacskó és a here megnövekedett, a scrotum pigmentált, a hímvessző nagysága változatlan. A here térfogata (T) ml-ben kifejezve pubertas előtt 4 ml alatt van.
3. stádium: a pénisz kezdetben hosszban, majd vastagságban is nő;
4. stádium: a penis növekedése mellett kifejezett a makk vastagodása;
5. stádium: felnőttkori állapot.

C) Az emlő alapján, lányoknál (Jele: B):

1. stádium: nincs emlőduzzanat;
2. stádium: a bimbóudvar átmérője megnagyobbodik, mögötte felszaporodó mirigyes állomány észlelhető;
3. stádium: a zsírszövet állománya nő, a mirigyszövet tovább fejlődik;
4. stádium: a bimbóudvar és az emlőbimbó kiemelkedik az emlő kontúrjából;
5. stádium: csak az emlőbimbó emelkedik ki az emlő kontúrjából.

(WEBBeteg - Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus)