Ars Medica Lézerklinika

Páromat műtötték lágyéksérvvel két napja. Parkolót a közelben ne keressen senki mert nincs, ami van az is rokkant, rakodási terület,hotel bejárat ami le van zárva. Kezdődött azzal, hogy mikor a műtétre kértünk időpontot egy hónapra kaptunk. Aztán az aszisztens felajánlotta, hogy ha plusz 150ezret befizetünk, akkor akár kép napra rá meg is műtik... Elég szégyen, ha fizetsz még pénzt van korábbi időpont, ha csak az alap összeget akkor nincs. Eljött a műtét napja. 8-ra kellett mennünk, kifizettük a műtétet. Azrán egyből vitték fel páromat. Kísértem volna fel aztán mondták, hogy nem, maradjak ott és köszönjek el. Aztán semmit sem mondtak, hogy mikor kezdik vagy meddig tart vagy bármit, hogy mikor mehetek be hozzá amikor kihozzák és ébredezik gondoltam jó lenne ha arra ébred hogy ott vagyok. Ő is nyugodtabb lenne meg én is. Aztán délben még hívott a kórteremből, hogy még mindig vár... éjfél óta étlen szomjan... és még mindig nem tud semmit.... akkor mi a pi..nak vitték fel olyan korán és miért kellett 8-ra felmenni pestre 80 kilóméterről??? Aztán beszéltem a sebész orvossal Dr. Lukocich Péterrel, hogy ha ébredezik a párom műtét után szeretnék vele ott lenni. Erre jön a válasz, hogy azt nem lehet. Mondom micsoda?? Erre mondom szeretnénk párommal, hogy mellette legyek akkor is, oldják meg, érdekes máshol mindenhol ott lehetett lenni műtét után a beteggel bárkit műtöttek mikor ébredezett. Erre mondja, hogy akkor el kell menni máshova. Kérdezi hogy akkor mit akarok műtsem vagy ne. Milyen kórház az ahol nem lehet felmenni a beteghez??? Erre fogtam magam és ott hagytam őket. Egy órakor hívott párom félkómásan, hogy a kórteremben vagy és ébredezik. Mikor vitték be azt sem tudták hogyan műtik, kérdezték tőle hogy akkor nyitott lágyéksérv műtét lesz ugye. Aztán ijedten mondta, hogy nem hanem laparoszkópos. De legalább azt eltalálták, hogy a jobb oldal... Aztán négy óra környékén hív megint hogy szomjas. Mondom mivaan? Még mindig nem ettél meg ittál? A mellette lévő, szintén műtött itatta meg. Aztán rájöttek,hogy ennie kéne valamit mert nincs ereje kimenni pisilni, már majdnem bepisilt. Adtak neki nagynehezen egy szendvicset meg egy fájdalomcsillapítót egy kis vízzel. Jelzem ekkorra a másik beteget már sétáltatták, etették, itatták és őt is kb akkor tolták be. Kérdeztem páromat, hogy érzi magát ,kb mikor szokták ilyenkor kiengedni a betegeket ilyen műtét után. Azt mondja nemtudja mert semmit nem tud. Aztán később hív hogy kb 5 után mehet ki ha minden jól megy. Három nővér volt bent nála, mind a három mást mondott neki. Végül negyed 8 után kísérték le nagynehezen. Hozzátenném a három varratot ocsmány módom összecsapták, a köldökénél egy-egy centis drót lógott ami szétszúrkálta a köldökét. A torka szétment a ledugott cső miatt, azóta köhög és majd bepisil annyira fáj löhögés közben neki még a könnye is kicsordul. Én meg a bentléte alatt több mint tíz órát idegeskedtem a kocsiban. Közelebb akartam állni a kocsival mert szakadt az eső és kb másfél kilóméterre találtam parkolót de csak kb fél kilóméterre találtam helyet nagynehezen. Szerencsétlen alig bírt odáig eltotyogni. A párom is és én is nagyot csalódtam azok után, hogy félmilliót otthagytunk és az ellátás egy nulla, bunkó empátiátlan, parasztok az orvosok. Nem ment az egyetem egyiknek sem! Mennyitfizessen az ember, hogy ellássák normálisan??? Így is plusz 150-et fizettünk, hogy hamarabb ellássák. Még 150-kell ahhoz is hogy legyen empátia meg kedvesség is??? Egy állami kórházba különb ellátást kapott volna. Nagyot csalódtunk ebben a klinikában. Aki jót akar magának az keres más klinikát ahol tudják mi az empátia, elvégezték az iskolát normálisan az orvosok és nem csak melegedni jártak be és tudnak bánni az emberrel. Jaa és ahol nem ilyen pénzéhesek és nem húzzák le az embert. Szégyen a klinika!!!

Dr. Senemar Alireza műtötte az orrsövényemet és egy altatásban az orrkagylót is. Egy hétig otthon gyógyultam belső szilikon tamponokkal.(nem látszódtak) Ma 2023.11.09-én vette ki a doktor úr a szilikont és az első pillanattól úgy kapok levegőt mint gyermekkoromban. A műtétet megelőzően megvizsgált ahol azokat a problémákat sorolta amiket én szerettem volna közölni . Mindenről részletes tájékoztatást kaptam. Dr. Senemar Alireza remek szakember, kedves, szerény és jó humora is van. A műtét után személyzet mindent megtett, hogy jól érezzem magam. Teát és szendvicset kaptam és sok sok törődést. Szuper klinika, hibátlan személyzet. Csak ajánlani tudom!

Idén augusztus közepén műtöttek az Ars Medicában meniscus szakadás miatt. Eleinte nagyon szimpatikus volt a közeg is, az orvos is. A műtét napján már közel sem volt olyan szép a dolog. Futószalagon mentek a műtétek, minimális odafigyelést kaptam, ha nem lettek volna olyan erős fájdalmaim a műtét után, az orvosom rám sem nézett volna, hogy hogy vagyok. A tájékoztatóban feltüntetett "korlátlan üdítőfogyasztás" gyümölcsteát jelentett, amit úgy kellett kiimátkozni belőlük poharanként. Még a teából sem bírtak a 2 ágyas szobába 1 kancsót betenni azzal, hogy szóljunk, ha elfogy, hoznak újat. A térdem már a műtét előtt is elég rossz állapotban volt, a műtét valószínűleg ennek köszönhetően sem hozta meg a várt fájdalomcsillapodást. Ezt el tudom hinni, fogadni. De az orvos hozzáállását nem. Felszínes, nemtörődöm volt. A másik lábam is kikészült már a több, mint fél éve tartó túlterheléstől, s mikor kértem, hogy arra is, a műtött ízületre is kérjen képalkotót, azt válaszolta, hogy a másik lábamhoz neki semmi köze, a műtöttet pedig ő remekül megoperálta, ott más baj kell legyen, gyógytornáztassam. Megjegyzem hónapok óta tart a gyógytorna, fizikó, amit egy másik orvos írt ki nekem, nem ő, s a gyakorlatokat sem nagyon tudom már csinálni, annyira rossz állapotban vannak a lábaim. Ő mossa kezeit. Szóval csilivili, az van, meg pénzlenyúlás, de kedvesség, odafigyelés nincs. Többet nem megyek hozzájuk semmilyen problémámmal.

Nekem aranyér műtétem volt itt, lézerrel, az állítólagos koblációs lézerrel. Bocsánat, hogy nyersnek tűnik. de csak így tudom leírni. Egészségem több szempontból súlyosan károsodott. A végbelem egy merev cső lett, inkontinencia problémákkal, szűkülettel, fájdalmas hegesedéssel. Az elmúlt években rengeteget költöttem orvosokra. Meg kellett tanuljak újra üríteni. Senkinek nem javasolom, hogy oda menjen, hanem azt, hogy proktológus szakorvost keressen fel problémájával.

Herevisszér műtét kapcsán futottam bele Dr. Kovács Gáborba, aki teheti messze kerülje el, hacsak nem akar egy életreszóló, maradandó, szövődményes műtétbe belefutni !! Előzetesen informálódtam róla, remek szakmai tekintélynek tartják. Emiatt a műtét előtti flegma, nemtörődöm stílusból nem csináltam nagy ügyet. A műtét napján picit ideges voltam, főleg, hogy az urulógiát hagyják a nap végére... Rajtam kívűl egy másik srácot műtöttek, azaz 2en egy szobába. Maga a műtét, altatásban papíron simán ment, másnap haza is mentünk. Erős duzzadás és fájdalom az első pár napban, de utána teljes és sima gyógyulás, első kontrollon minden rendben. A 3.hét után viszont húzó fájdalom bal oldalt néha jobb néha rosszabb, de állandó fájdalom!! 2.ik kontrollon ennek megfelelően többet kérdeztem, de semmi érdemleges vizsgálat vagy válasz!! Ráadásul a műtéti szobatársam hasonló cipőben jár, ugyanúgy fájdalmakkal küzd egy hónap elteltével!!! Papíron két hét után már tünetmentesnek kéne lenni egy ilyen rutinműtétnek.. Szóval aki tudja kerülje el életem egyik legrosszabb döntése volt nála és ezen a pénznyelő kontár helyen műttetni

A műtétre egy kicsit nagyon féltem de minden rendben zajlót le a Személyzet az orvos mindent megtettek a kényelemért. Sajnos a probléma utána jött , egy hét múlva kellet varratkiszedésre menni. A varat kiszedés sajnos már nem a magán klinikám hanem a Mákorvházba történt, A megbeszélt időpontra reggel fél nyolcra megjelentem , majd 12, ora 30 perckor be hivtak oriási tömeg elkeseredett enberek. a váratott kiszedő orvos nem aki műtött, közölte hogy szerinte ez a műtét nem igazán oké. a Medika Magán kórházhoz vissza mentem 3. szor kontrolra ahol jelezték hogy türelem / megvolt dagadva elég szépen a herém, majd 3, kontrol után megint a Mávkorház, több mint 4 orát vártam ,,,, nem szeretném folytattni.

Kedves Dexy! Szeretnék érdeklődni, hogy milyen típusú műtétet végeztek Önnél?

Volt itt egy elég komoly műtétem, amit a tb már nem finanszírozott az előrehaladott állapot miatt. Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, Dömötör doki profi munkát végzett. A klinika felszereltsége európai színvonalú, a nővérek nagyon kedvesek és figyelmesek, a körülményekről és magáról a műtétről is csak pozitívat tudok mondani. A kifizetett összeg elég tetemes volt de úgy gondolom megérte, ha ezt valaki soknak tartja akkor választhatja a fantasztikus állami ellátást a kockázatokkal és mellékhatásokkal együtt.

Pár hete műtöttek lágyéksérvvel. Ez volt az első műtétem, ennek megfelelően tartottam a beavatkozástól. Minél hamarabb túl szerettem volna lenni a dolgon, ezért is fordultam a magán klinikához. Az első alkalommal Dr. Dömötör úr vizsgált meg és megállapította a lágyéksérvet. Szerettem volna, ha mihamarabb megműtenek és ezt a vágyamat közöltem is az orvossal. Kiderült, hogy egy héten belül meg tudnának műteni, ha meglennének a kötelező vizsgálataim. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy nemrég a háziorvos elküldött ezekre a vizsgálatokra. Ezek után meg is egyeztünk, hogy megműttetem magam a klinikán (a lágyéksérv TB támogatott). A műtétre és az altatásra profi módon előkészítettek. A nővérek és az orvosok nagyon kedvesek és figyelmesek voltak. A műtétre elsőnek vittek, mert mint kiderült a sérvesekkel kezdik. A műtét után a kórteremben ébredtem. A nővér ellátott instrukciókkal, plusz kaptam egy hatalmas jéglapot, ami azonnal a szívemhez nőtt, mert kellemesen hűtötte a sebet. Szerencsére se fejfájásom, se hányingerem nem volt. De volt torna, séta meg szendvics. Délután három órakor már mehettem is haza. Otthon semmi különös, pihenés és némi séta. A kontroll gyors volt. Minden olyan, mint amilyennek lennie kell. Remélem másnak is ilyen pozitív élményekben lesz része.

Biztos mindenkinek mások a tapasztalatai, ezért nem biztos, hogy egy vélemény az döntő vélemény. Annyit mondhatok, nekem volt ennél az intézménynél műtétem, kb. egy évig tartott, mire meggyógyultam. Sokkal egyszerűbb, fájdalommentesebb eljárással lehetett volna a problémát megoldani, más úton, máshol, maradandó következmények nélkül. Mindenki, én is, a saját felelősségemre választok/választottam azt, és ahogy történt.