A műtét napján amit tapasztaltam!

Szóval az első hogy altatásban végzeték és mind két szemem műtötték,én azt hittem és úgy is tudtam hogy majd be lesz kötve a szemem de nem! A megbeszélésnél mondta a doki hogy ne akarjam kinyitni a szemem és ne nyúlkáljak oda na ez nagyon meg maradt és addig amíg nem szólt a nővérke hogy nyithatom addig mint jó kislány véletlenül se próbálkoztam,majd kinyitottam,hát nem is tudom mintha még sose lett volna nyitva addig olyan érdekes volt,nem fájt egyáltalán csak éreztem hogy nem tudom rendesen tágra nyitni a szemem gondoltam a duzzanattól (hát úgy is volt) láttam élesen abszolút nem volt kettős látásom,kicsit váladékozott  a szemem amit a párom kedvesen törölgetett steril gézzel.A látványom nem volt felemelő (altatás után az ember nem a legjobb formáját hozza) véres volt két oldalán sarokba a szemem és duzzadt de semmi durva. (rosszabbra számítottam) Nyitogattam de hamar éreztem hogy elfárad így sokat pihentem illetve egyenesen nem tudtam nézni mert az olyan kellemetlen volt mintha nem akarna úgy mükődni de kicsit lefele sandítva fejemet emelgetve egész oké volt. Aztán első éjszaka már érezni kezdtem a varratokat olyan idegen test érzés volt mintha ki kéne pislognom onnan valamit vagy törölnöm de hát nem lehet ez kicsit gáz volt na de a reggel ott kicsit megijedtem... nyitnám ki a szemem de valahogy nem megy na gondoltam basszus van sehol egy ember (egyedül voltam az egész épület szérnyban és a nővérek a szárny végében kávéztak plusz nővérhívó se volt) csak ki kell nyitnom hát óvatosan oda nyúlás nélkül probáltam kinyitogatni és hopp az egyiket el is engedte a CSIPA... bakker erre nem is gondoltam pedig simán ésszerú lett volna na de mindegy is. Én voltam már csúnyán kötő hártyás na ez olyan volt. Majd jött a nővérke és szépen letörölgette nekem streil gézzel meg valami extra bacimentes vízzel(nem tudom mit mondott már rá de a lényeg ez volt) és megkönnyebbűltem végre láttam újra rendesen mert ha neki áll csipásodni a kis szemünk ilyenkor akkor kicsit be homályosodik a látás ám. Ezek után nem száz százalékosan de le mentem a vizsgálatra ott közölték a jó hírt hogy minden rendben ment és a műtát előtti J-B szemem 35 és 25 fokos eltérése most összesen 2-3fokos lett ami szerintem szuper. Doki mondta hogy nem érheti víz 3 hátig se huzat se hideg szél ha érzékeny fényre akkor napszemcsizzek és pihentessem egy hétig amíg nem megyek a kontrollra. Semmi tornáztatás stb... Na ezért van időm bőven itt irogatni :) Amikor aztán hazahoztak akkor még ugyan úgy megmaradt hogy könnyesedek aztán csipásodok na de ezt magadnak lekezelni az az kitörölgetni aztán csöpögtetni a szemcseppet hát nem egy élmény.... sőt én azt mondanám hogy eddig ez és a szemfáradás és ami ezzel jár hogy már fáj és húzodnak a varratok meg viszketnek na ezek a legkellemetlenebbek. Ami még vicces volt a pénteki napomba hogy felfigyeltem arra a különleges érzésre hogy amikor nézek pl. egy kocsit ahogy megy el mellettem és követem a szememmel oldalra egy hirtelen visszarugás érzést idéz elő a szemem és középre helyeződik. Ez azért fura mert ugye aki kancsal nagyon nagy térlátással él ami jelen esetben megszúnik és a szemed oldalra mozgási területe lecsökken részben a friss varratok miatt részben meg mert így normális de ez nekem olyan fura élményt nyújtott. Csütörtökön műtöttek most szombat van eddig ezek a tapasztalataim. Viszont hogy jó hír is legyen a zárás ma már amikor magamhoz tértem és jöttem mentem észrevettem hogy tudok már szemmagasságba nézni hunyorgás nékül :) És egész szokható a térlátás is :) 

Na holnap írom a fejleményeket :) Mindenkinek szép napot!!!