Ma sem vették észre..
Miért tikolom? Mert vezető vagyok, ki nem tűnhet sebezhetőnek! Mert anya vagyok, kinek a gyerekei nem érezhetnek bizonytalanságot, nem láthatják anyjukat remegve az őrület határán azon gondolkodni, hogy ebbe nem lehet belehalni, bármit érzek is.. nehéz, mert 5 éve azt ígérte a főorvosnő"ebből Ön simán kigyógyul" ám mintha mást éreznék, valami mást. Érdekes egy betegség ez..az értekezleteket, oktatásokat, tréningeket megtartom, határozott és kiegyensúlyozott egyéniségnek tűnök. Olyan fontos döntéseket melyek emberek életére van hatással, gond nélkül és megalapozottan hozok meg.
De akkor is gond van, hisz citopramot és Frontint szedek! Érdekes azért is, mert nem szeretem a lifttet, mégis lifttel megyek az irodába, szorongok a repülőtől, mégis ilyen szervezett utazásra megyek nos még több érdekes dolog van, melyre nem tudok magyarázatot találni! Miért jön vissza, ha nincs semmilyen komolyabb fóbiám, nem vagyok depressziós, ha sikeres vagyok, ha a munkám során erőt és biztonságot sugárzok a nálam dolgozók irányába.
Ma sem vették észre..vezetői értekezlet melyre hárman voltunk hivatalosak. Egyszer csak jön..a helyzet megoldhatalannak tűnik, mindenki rám figyel, mert kotorászom hozzám nem illő módon a táskámban, kutatva az életmentő Frontin után.. vízet az asszisztens még nem hozta be, valahogy a számba kell tuszmákolni legalább 3 0,25-öst mert akkor végem. Beszélgetés, elemzés a kezdetét veszi, a megoldásra koncentráltam és a táska tartalmára, ahol az üveg már rejtve a kézben, ebből kihalászni a mennyiséget és víz helyett, valamit találni amivel lenyelhető... nevetséges, de egy orbit rágógumit kaptam a számba titokban, mely több nyálat termelt első ízlelésre, majd titokban szájba csempészni és lenyelni a tablettákat, s ugyanilyen rafinériával eltávolítani azaz lenyelni az értekezletre nem helyén való rágógumit. Szóval jött..de miért? Ha tudnák, hogy az agyon ajnározott mindenki kedvence főnöknő egy idegrendszerén uralkodni nem tudó(vagy tudó?..hisz senki nem látott még pánikolva)valójában gyenge ember.
A mai nap tehát több mint nevetséges volt. Várom milyen lesz a holnap?