• Fiona levele
        csocsoszan blogja

        Állatvédő leszek

         A múlt héten dopler vizsgálaton voltam a lábammal. Az  nyilvánvaló, hogy miért, mert hiszen az esetleges érelzáródásokat jó volna kivédeni, hogy mindenek mellett, ne kerüljön ismét sor a trombózisra. De ebben nincs is semmi elmesélni való. Abban  viszont igen, ahogyan az említett vizsgálat lezajlott. Mondanom sem kell, hogy az már maga a kellemetlenségek netovábbja, amikor az orvos úgy vizsgálja meg az embert, hogy közben egy vagy több kollegájával beszélget, a világ legkülönfélébb dolgairól. Hát nekem az ilyen alkalmakhoz mintha csak  befizetett jegyem volna, mert gyakran van benne részem, és most is így történt. A vizsgálatra kis rezidens orvosom is elkísért, mert maga is látni szerette volna a lábam állapotát, így aztán mégis esett néhány szó rólam is, ugyanis, bár kissé bátortalanul, de mégis felhívta az orvos kollega figyelmét arra, hogy a lábszáram igen forró, piros meg dagadt  is, úgyhogy jó lenne kissé figyelmesebben megnézni.Hát csak ennyi kellett neki is meg nekem is, mert megkaptuk a magunkét, amiért az éppen szóba kerülő történetben elrontottuk a poént. Mit akarunk?- rivallt ránk az orvos. A fő erek nincsenek elzáródva, a többire pedig mehet tovább a hidegvizes borogatás. Van otthon hideh víz? Nahát! És hamar kotródjak az ágyról- folytatta, mert mások is várnak a vizsgálatra, odakinn! Mondhatom, nagyon igyekeztem szótfogadni az elkotródást illetően, sőt ebben még a kicsi rezidens is segített, mert felhúzta a nadrágomat és rámadta a cipőmet. Ám az ördög nem alszik, mert én eközben meg mertem szólalni és megkérdezni az illető orvost, hogy akkor most tekinthetem úgy, hogy nincs semmi baj?  Gondolom, hogy ő azt hitte, hogy  nemcsak mozgás hanem hallás sérült is vagyok, mert rettenetes hangerővel így szólt: Asszonyom, az ön esetében bajnak azt nevezzük, amit még az állatorvos is meglát.Világos? Világos volt. A rezidensem szerencsére megtalálta az ajtó kilincsét. Én pedig újabb tapasztalatokkal gazdagodva elhatároztam, hogy ezentúl nagyon nagy állatvédő leszek. Mivel hogy magam is közéjük lettem sorolva. Nem is értem, hogy eddig is miért nem fordultam a családtagjaimhoz, hiszen közöttük két állatorvos is van, és így  igazán sokat spórolhattam volna a költségekkel. Továbbá azt sem tudom, hogy ezentúl, adott esetben, ha orvosi vizsgálatra megyek, hogyan is szólaljak meg, hogy panaszaimat elmondjam. Mondjam azt, hogy áúú, vagy múú, vagy miá, vagy esetleg bee? Azt hiszem, hogy a legutóbbinál maradok.Ezt érzem a hozzám  legközelebb állónak.Mit szóltok? Beeeeee!



      • Blog leírása

        Csevegés, baráti beszélgetés formájában, egy kis színt szeretnék vinni betegtársaim szürke hétköznapjaiba.
        Látogatás: 6426 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Archívum

      • Hirdetések