Véres, vagy szokatlan mennyiségű vizelet - Mi okozhatja?

Mire utalhat, ha a megszokottnál kevesebb, vagy több vizelet ürül szervezetünkből? Milyen betegség állhat a háttérben amikor véreset vizelünk?

A vizelet, amely a vesék szűrőfunkciójának eredményeként keletkezik, normális esetben savas vegyhatású, halvány sárga színű. Fehérjét, cukrot, gennyet, vért nem tartalmaz. Naponta megközelítőleg 1-2 liternyi ürül (800-2000 ml). Ha azonban összetétele, vegyhatása, mennyisége a fentiektől eltér, az legtöbbször valamilyen betegségre utal.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Ha túl gyakori a vizeletürítés

A gyakori, nagy mennyiségű (2000 ml-t meghaladó) vizelet ürülése esetén polyuriáról beszélünk. Természetesen normális a megnövekedett vizelet mennyisége, ha az átlagosnál több folyadékot fogyasztunk, de ha nem ez áll a háttérben, akkor érdemes kivizsgáltatni, mi is okozhatja.
Ha valaki gyakori és nagy mennyiségű vizeltürítés panaszával fordul orvosához, akkor az orvos minden bizonnyal vizelet vizsgálatot fog javasolni.

Fontos ugyanis, hogy már az elején tisztázódjon, vajon az ürülő vizelet magas osmolaritású-e vagy alacsony, vagyis hogy milyen mennyiségben vannak jelen benne a vesék által kiszűrt sók és egyéb anyagok. Ha a sók koncentrációja magas, az utalhat pl. bizonyos vízhajtó gyógyszerek szedésére, esetleg fokozott mennyiségű só felvételére. A vese ugyanis bizonyos sókat mindig vízzel együtt ürít.

Vagyis, kicsit leegyszerűsítve a vesében zajló szűrő, méregtelenítő folyamatokat: egységnyi Na-ot, ami ugye az egyszerű konyhasónak is alkotója, egységnyi vízzel távolít el a vese a szervezetből, de dupla mennyiségű sóval már kétszer annyi víz is ürül, így függetlenül a bevitt folyadék mennyiségétől, a vizelet mennyisége pusztán a só felvétel fokozásával is növelhető. Szintén nagy mennyiségű, magas sótartalmú vizelet ürül az ún. natriuretikus szindróma fennállásakor is, amikor a vese koncentráló funkciói károsodnak, ezért az nem képes visszatartani a sót.

Ha kevés a vizelet

Ha az ürített vizelet mennyisége a fentiekkel ellentétben túlságosan kicsi, akkor oliguriáról (nem haladja meg az 500-600 ml-t), illetve anuriáról beszélünk. Ez utóbbi esetben gyakorlatilag teljesen megszűnik a vizeletürítés (100 ml-nél kevesebb vizelet ürül). Az oliguria jelensége normális lehet, ha a napi bevitt folyadékmennyiség is nagyon alacsony, vagy ha fokozott izzadás mellett nem pótoljuk ivással az elveszített folyadékot. Más esetben azonban fontos az okok tisztázása.

A vizelet mennyiségének csökkenését okozhatja a vese megbetegedése, de egyéb kórképek, állapotok is. Hányás, hasmenés esetén pl. az izzadáshoz hasonlóan folyadékot veszít a szervezet. Ilyenkor a vese dolga az, hogy – megintcsak leegyszerűsítve a folyamatokat – a vizeleten “spóroljon”. Ezért kisebb mennyiségű, de koncentrált, tehát nagy sótartalmú vizeletet ürít a szervezet.

Hasonló a helyzet akkor is, ha valahol a szervezetben nagy mennyiségű folyadék halmozódik fel, amit orvosi nyelven ödémának neveznek. Ha a vese betesége okozza a vizelet mennyiségének csökkenését, akkor az ürülő vizelet híg, kevés sót tartalmaz, mert a vese nem képes kivonni azt a vérből és a vizelet segítségével eltávolítani a szervezetből. Ilyenkor alakul ki az ún. uraemiás állapot.

Anuria esetén gyakorlatilag egyáltalán nincs vizeletürülés. Ennek oka lehet mindkét oldali vese olyan fokú károsodása, ami mellett a működésük lehetetlenné válik, de elképzelhető az is, hogy bár a vesék működnek, de valamiféle elfolyási akadály miatt a vizelet nem képes távozni a szervezetből. Ilyen akadályt képezhet vesekő, tumor, vagy férfiaknál a megnagyobodott prosztata. Ezeket az állapotokat ál-anuriának is szokás nevezni, mivel ilyenkor a vese többnyire ép, és megtörténik vizeletfiltráció.
 
Nem a veséből kiinduló, de annak működését is befolyásoló, szervezetet érintő kóros állapot a shock, ami nagy mennyiségű vér vagy folyadék vesztés esetén alakul ki. A vesék működése ilyenkor is leáll, így megszűnik a vizelet termelése.

Amikor vér is ürül

Gyakran előfordul, hogy bár a vizelet mennyisége normális, de annak összetétele megváltozik, pl. vér ürül a vizelettel. Az ilyen állapotokat nevezik haematuriának. Egy-két vörösvértest jelenléte a vizeletben normálisnak mondható. Ez szabad szemmel természtesen nem, csak mikroszkóppal látható. (mikroszkópos haematuria) Nagy mennyiségű vörösvértest, vagy a vizeletet elszínező, szemmel is látható vér (makroszkópos haematuria) viszont már mindenképpen kóros, mielőbbi kivizsgálást igényel.

A vér mennyiségéből, a vörösvértestek alakjából, a társuló tünetekből, illetve abból, hogy milyen egyéb kóros észlelhető még a vizeletben, az orvos következtetni tud a haematuria okára.
Például ha a haematuria mellett gyakori, fájdalmas vizelési ingerről, vizeléskor jelenkező csípő érzésről, alhasi fájdalomról, esetleg lázról számol be a beteg, akkor nagy valószínűséggel húgyhólyag gyulladás áll a háttérben.

Ha a vér szabadszemel látható, annak két leggyakoribb oka a vizeletelválasztó rendszert érintő daganatos betegség, vagy a húgyutikő lehet. Hogy melyik a valószínűbb ok, azt az orvos – a részletes kivizsgálás előtt - kérdések segítségével is tisztázni tudja. Ha a vérvizelést megelőzte a vesetáji fájdalom, akkor nagyobb valószínűséggel vesekő van a háttérben. Ha viszont előbb jelentkezett a véres vizelet, és azt követte a colica, akkor az inkább vesetumor felé tereli a gyanút. Ha a vizelet szemmel láthatóan véres, de semmilyen panaszt nem említ a beteg, akkor az gyakran hólyagrákra utal.

Ha a vér szabadszemmel nem látható, de mikroszkóppal kimutatható, akkor fontos információ lehet a vérzésforrás kiderítésekor a vörösvértestek formája. A különböző nagyságú és formájú vérsejtek egy glomerulonephritis nevű vesebetegségre utalnak. Ilyenkor jellemzően fehérjét is találnak a vizeletben. Ha sejtek nem deformáltak, az gyulladásra vagy tumorra enged következtetni.

Okozhat véres vizeletet a vesemedence gyulladása vagy a veseerek trombózisa is, de számos olyan szisztémás betegséget is ismerünk, amelyek többek között a veséket is érintik, így tünetként haematuriát okozhatnak. Ilyen pl. az SLE nevű autoimmune betegség, vagy a Schönlein-Henoch purpura néven ismert vasculitis. 

(WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó)