A meddőségi kezelés terhességi toxaemiához vezethet

Az ismétlődő vetélés és a meddőség hormonális kezelése növeli a preeclampsia (más néven toxaemia) kockázatát a terhes nők körében - állapította meg egy norvég tanulmány. Több, mint 20000 először szülő nő vett részt a tanulmányban.

A preeclampsia kockázata azon először szülő nők között, akiknek nem volt vetélése, vagy problémamentesen estek teherbe, 5,2 százalék volt.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A vetélés utáni kockázat

A három, vagy több vetélésen átesett nők körében 50 százalékkal nőtt a kockázat azokhoz képest, akiknek nem volt egy spontán abortusza sem. Ellenben az egy, vagy két vetélés nem jelent fokozott rizikó tényezőt.

Azon nők körében, akiknek volt vetélése, és meddőség elleni kezelésben is részesültek a preeclampsia kockázata 13 százalék volt.

A meddőség elleni kezelés veszélye

A tanulmány kimutatta azt is, hogy 25 százalékkal nőtt a preeclampsia kockázata, abban az esetben, ha egy nő meddőség elleni kezelésben részesült.

Ultrahang-vizsgálat

Megduplázódott a kockázat azon nők esetében, akiknél a teherbeesést a peteérés hormonális stimulációja előzte meg, azokhoz a nőkhöz képest, akik nem részesültek ilyen terápiában.
Annak ellenére, hogy a hormonális stimulálás része a folyamatnak, nem volt összefüggés kimutatható a mesterséges megtermékenyítéssel.

Lehetséges, hogy a különbséget a meddőség eltérő okaival, mint a PCOS-sal (policisztás petefészek szindróma), vagy a petevezetők átjárhatatlanságával magyarázhatjuk meg. Valószínűnek tűnik, hogy a meddőséget okozó tényezők egyúttal a preeclampsia kockázatát is növelik, és feltehetően nem maga a kezelés játszik szerepet a fokozott kockázat kialakulásában, habár ezt egyértelműen kizárni nem tudjuk.

A méhlepénynek fontos szerepe van a terhesség fejlődésében

A preecplampsia okai ismeretlenek, de összefüggésbe hozhatóak a méhlepénnyel, ami fontos szerepet tölt be a terhesség normális fejlődésében. A preeclampsia kialakulásának a folyamatában fontos mozzanatnak tűnik a lepény abnormális fejlődése és rendellenes funkciója, de azt pontosan nem lehet tudni, miért.

A tanulmány alapján úgy tűnik, hogy a "biztonság", amit a korábbi normál terhességek (szülés, vagy terhességmegszakítás) után tapasztalhatunk, nincs jelen azon nők körében, akiknek ismétlődő vetélései voltak.

A tanulmány rámutat arra, hogy azok a gyakori oki tényezők, melyeket a lepény rendellenes fejlődésével és funkciójával hozhatunk összefüggésbe, jelen lehetnek a meddőségben, az ismétlődő vetélésben és a preeclampsiában is.

Tények a preecplampsiáról

• A terhes nők 3-5 százalékát érinti;
• az először szülő nők körében a legnagyobb a kockázat;
• a terhesség második felében jelentkezik;
• magas vérnyomás, vizenyő és vizeletben megjelenő fehérje jellemzi.

Az enyhe esetek nincsenek hatással a várandós kismamára, ellenben ha a betegség súlyossá válik, mind az anya, mind a magzata számára életet veszélyeztető állapot alakulhat ki, a görcsrohamok fenyegető megjelenésével együtt.

Mivel a preeclampsia a lepényi funkció romlásával jár, a magzati rizikót a növekedési és fejlődési visszamaradás jelenti. A végleges gyógyulást jelentő egyetlen terápia a baba és a méhlepény megszületése, ezért a betegség a koraszülés egyik fontos kiváltó oka.

Azon nők körében, akik már szültek korábban, a kockázat körülbelül megfeleződik. Ez azokra a nőkre is érvényes, akiknek terhességmegszakításuk volt, nem ismert azonban az oka annak, hogy a korábbi terhességeknek miért van védő szerepe a preeclampsia kialakulásában. Bővebben a terhességi toxaemiáról (preeclampsiáról) >>>

(WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, forrás: sciencedaily.com)