A szoptatásról

Egészséges tápanyag és egyszersmind fontos lelki kapocs: a szoptatás az újszülött és a csecsemő táplálásának a legtermészetesebb és legegyszerűbb módja.

Az anyatej minden, a baba fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges tápanyagot tartalmaz, hőmérséklete mindig megfelelő, mindig csíramentes és - ami szintén nagy előnye - mindig "kéznél van". Mindezeken túl pedig messze többet jelent a csecsemő táplálásánál, fontos lelki kapocs az anya és gyermeke között.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Felkészülés a szoptatásra

Tévhitek

Sok kismama él abban a tévhitben, hogy ha annak idején az édesanyja, nagymamája nem tudott szoptatni, akkor ez neki sem sikerülhet. A családtagok pedig gyakran még meg is erősítik ezt a meggyőződést. Valójában csupán a nők elenyészően kis hányada nem képes szoptatni (például anatómiai okok miatt).  Egy másik elterjedt tévhit, hogy a kismellű, fiús alkatú kismamák képtelenek a baba számára megfelelő mennyiségű tej előállítására. Valójában azonban az emlőn belül az emlőmirigyek mérete (ezek felelősek a tej termeléséért) közel sem olyan változatos, mint a zsírszövet mennyisége.

A sikeres szoptatásra való felkészülést már a várandósság idején érdemes elkezdeni. Korábban ajánlották a kismamáknak a mellbimbó felkészítését a szoptatásra, például azt, hogy érdes törülközővel dörzsöljék a mellet minden zuhanyozás után. Ez a módszer - amellett hogy fájdalmas - igazából nem készíti fel a mellet, hiszen teljesen más típusú igénybevételt jelent, mint a csecsemő szopása. Emellett a mellbimbó mechanikai ingerlése arra hajlamosaknál a méh keményedését válthatja ki.

Várandósság idején sokkal nagyobb jelentősége van a lelki felkészülésnek és a szükséges ismeretanyag megszerzésének (természetesen a megfelelő méretű, kellően rugalmas és jól szellőző melltartó beszerzésén túl).

Mindenképpen ajánlható, hogy a várandós szerezzen be szoptatással kapcsolatos könyveket, kiadványokat, esetleg látogasson el szoptatós baba-mama csoportba is, ha erre a lakóhelyén lehetőség van. Nagy segítséget jelenthet egy szoptatásban jártas barátnő vagy egy felkészült védőnő is.

Az előtej

A megszületés utáni percekben (komplikációmentes hüvelyi szülést feltételezve) az újszülött meglepően éber és veleszületett képessége révén képes arra, hogy az anyja hasára helyezve megtalálja az anyamellet és tökéletes technikával, hatékonyan szopjon. Igaz ugyan, hogy a rendelkezésre álló előtej (kolosztrum) mennyisége csupán néhány kiskanálnyi, viszont a baba gyomra sem nagyobb egy cseresznyénél. Sajnos Magyarországon kevés helyen adják meg a lehetőséget arra, hogy az anya közvetlenül szülés után mellre tehesse a babáját.

Az ekkor (illetve már a terhesség utolsó heteiben is) termelődő előtej ellenanyagokban különösen gazdag (ennek nagy a jelentősége, hiszen az újszülött a biztonságos anyaméhből érkezve viszonylag védtelen a kórokozókkal szemben). Az előtej ráadásul enyhe hashajtó hatással is bír, megkönnyítve a belekben felgyűlt magzatszurok kiürülését, ezáltal csökkenti az újszülöttkori sárgaság kialakulásának az esélyét is.

A baba igénye szerint

A születés utáni napokban az újszülöttek meglehetősen sokat alszanak. Finom jelzéseikből azonban egyértelműen kiderül, ha hajlandóságot mutatnak a szopásra (szemüket, szájukat nyitogatják, fejükkel jobbra-balra fordulnak). Ha a kismama és a baba nincsenek elkülönítve egymástól (mindenképpen ez volna a kívánatos), akkor az anya érzékeli ezeket a jelzéseket és minden alkalommal mellre teheti gyermekét.

A szoptatás sikere szempontjából tehát legtöbb esetben nem előnyös az a még mindig meglehetősen elterjedt gyakorlat, amikor a babát háromóránként kapja meg az anyuka és csak a nappali órákban. Sokhelyütt azért ez a szokás, hogy a kismama tudjon pihenni a szülés után. Azonban az újszülöttnek természetes igénye, hogy az édesanyja mellett lehessen, illetve a sikeres szoptatásnak is ez az alapja, ugyanis a tejtermelés a kereslet-kínálat elve alapján működik. Vagyis minél gyakrabban kerül mellre a baba és minél hatékonyabban üríti ki a mellet, annál nagyobb lesz a termelődő tej mennyisége. Ezáltal az anyamell mindig pontosan a baba igényeinek aktuálisan megfelelő mennyiségű tejet termeli.

Igény szerinti mellrehelyezés esetén a baba nem igényel vizet, teát és tápszert sem az anyatejen kívül. Ha mégis szükség lenne pótlásra, akkor azt pohárból célszerű adni, a cumit és a cumisüveget mindenképpen kerülni ajánlatos (kívánatos, hogy a baba minden szopási igényét az anyamellen élje ki, ráadásul ezek az eszközök megzavarhatják a szopási technikát is).

Ön tudta?

A fájdalmas tejbelövellés többnyire megelőzhető az újszülött igény szerinti mellretételével.

A tejbelövellés azt jelenti, hogy az első pár napban termelődő előtejet (ami kisebb mennyiségű, sárgás, sűrűbb tej) felváltja a nagyobb mennyiségű, eltérő összetételű, fehéres-kékes színű érett anyatej. Ez általában a szülés utáni harmadik-negyedik napon következik be. A mellek ilyenkor általában megduzzadnak, fájdalmasan feszülnek, olykor annyira feszessé válnak, hogy a baba képtelen bekapni a mellbimbót. Ebben az esetben néhány korty tej kifejése után a probléma általában megoldódik.

Igény szerinti szoptatás esetén a baba kezdetben nagyon sokszor (tíz-tizenkét alkalommal, vagy többször is) szopik egy nap, majd beáll a két-három óránkénti szopási gyakoriság. A legtöbb baba éjszaka is hasonlóan gyakran igényli a szopást. A gyermekágyas időszak végére általában beáll a tejtermelés egyensúlya.

Mennyit és meddig?

Annak megítélésére, hogy a kisbaba eleget szopik-e, hetente egy alkalommal elég megmérni a súlyát (kezdetben a heti növekedés 15-20 dekagramm), ezen kívül pedig a pisis és kakis pelenkák száma irányadó. Természetesen fontos szempont a baba közérzete, hangulata is.

A jelenleg érvényes, korszerű szoptatási irányelvek értelmében az igény szerint szoptatott csecsemőknek féléves korukig nincsen szükség semmilyen más táplálékra anyatejen kívül. Ez alól kivételt csak az esetleges magas lázzal, vagy hányással, hasmenéssel járó betegségek jelentenek.

Magyarországon a legkorszerűbb szoptatási irányelveket a Le Leche Liga és a Szoptatásért Magyar Egyesület képviseli. Ezeken a szervezeteken keresztül elérhetők képzett szoptatási (szak)tanácsadók, akik telefonon, vagy adott helyzetben személyesen is segítik a kismamákat a felmerülő szoptatási problémák megoldásában.

(Dr. Szimuly Bernadett, belgyógyász)