Veleszületett szívhibák

A szívfejlődési rendellenességek a gyerekek 8 ezrelékében fordulnak elő. Ezek nagy része az élet első négy hónapjában kiderül, kevés az a szívhiba, ami később okoz problémákat.

Számos szívfejlődési rendellenesség fordul elő gyermekkorban, amelyek kialakulása különböző okokra vezethetőek vissza: hátterében a magzati életkor 18-60. napjában ható ártalmak, vírusfertőzések, anyai betegségek (cukorbetegség, epilepszia), anyai dohányzás, alkohol-, gyógyszerfogyasztás, illetve genetikai tényezők állhatnak.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Szív és érrendszeri megbetegedések

Aterotrombózis, magas vérnyomás, mellkasi fájdalom, PAD, stroke, szívelégtelenség, szívinfarktus, szívritmuszavar, thrombophlebitis, trombózis, visszérbetegség, Koleszterintáblázat, tápanyagtartalom. Szív- és érrendszeri megbetegedések a WebBetegen.

Kimutatták, hogy ha a családon belül már fordult elő szívfejlődési rendellenesség, akkor annak ismételt előfordulása fokozott. A fejlődési rendellenességgel született gyermekek nagy részében a szívhibához más rendellenesség is társul, például vese-, bélrendszer-, és egyéb eltérés. Vannak továbbá olyan örökletes kórképek (például a Down-szindróma), amellyel a szívfejlődési rendellenességek magasabb százalékban fordulnak elő.

A szívfejlődési rendellenességek közé számos betegség tartozik, a különböző sövényhiányok (például a pitvari, illetve kamrai sövényhiány), a billentyűk betegségei, a különböző erek átrendeződése, a komplex szívhibák, mint például a Fallot-tetralogia, a Botall-vezeték nyitva maradása (ez a kis ér a magzati életben nyitva van, mely normálisan születés után nem sokkal záródik) és még számos betegség. Ezek egy része önmagától vagy gyógyszeresen megoldódik, míg mások műtéti beavatkozást tesznek szükségessé.

Milyen tünetek utalhatnak a szívbetegségre?

Legáltalánosabb tünet a kis csecsemő étvágytalansága, etetési nehézsége, súlyának stagnálása, hosszfejlődési ütemének csökkenése, a szapora lélegzetvétel, a légzési segédizom segítségével való légzés: ilyen, amikor az orrszárnyak is aktívan részt vesznek a légzésben; a gyermek kékes színe.

A szívbeteg gyermek -  ha a betegség előrehaladott - nehezen, szaporábban veszi a levegőt, bőre pedig kékes színű lehet, mivel a szív csökkent működése miatt nem tud megfelelő mennyiségű oxigént eljuttatni a szervekhez.

Műszeres vizsgálatok

A mellkasröntgen során a szív alaki eltérései, és a tüdő erezettsége láthatóak. EKG vizsgálat, szívultrahang segít a különböző szív eredetű szervi eltérések kiderítésében. Fontos még a vérgázok, a vér oxigén és széndioxid tartalmának kiderítése. Ha igazolódik a szívfejlődési rendellenesség, akkor további vizsgálatok következhetnek.

A mellkas megtekintésekor egyes esetekben a szívverést lehet látni. A vizsgáló orvos ezután hallgatózás segítségével szívzörejt keres, ám a szívfejlődési rendellenességek egy része nem jár zörejjel.

A szív után a tüdő hallgatása következik, illetve a máj, lép tapintása. Keringési elégtelenségben ez utóbbi szervek megnagyobbodhatnak. A vizsgáló orvos ezek után az ödéma, a vizenyő jeleit keresi. Kisgyermekkorban általában a szem környéke, az arc, a has duzzadtabb, fiúknál a hereburok. A felnőtteknél gyakori lábszárduzzanat gyerekeknél általában nem látható.

Mindig nagyon fontos a pulzus vizsgálata. Újszülöttek esetében ezt annyira komolyan kell venni, hogy mind a négy végtagon meg kell tapintani. Bizonyos fejlődési rendellenességnél ugyanis - amikor a főverőér kezdeti szakasza szűkebb (coarctatio aortae) - az alsó végtagon általában nem tapintható pulzus, illetve a felső és az alsó végtagon mért vérnyomásértékek között nagy a különbség. Más betegségek esetén is a pulzuseltérés utalhat a szívfejlődési rendellenesség jellegére.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A megelőzés már a terhesség előtt kezdődik. Gyermekvállalás előtt 2-3 hónappal kezdjünk el szedni vitaminokat illetve folsavat, melyet  terhesség alatt is szedjük tovább. A terhesség alatt kerüljük betegek társaságát! Éljünk minél egészségesebben, és rendszeresen járjunk el a terhestanácsadásra! A már megszületett gyermekünket vigyük el az 1., 2., 3., 4., 6 hónapos és 1 éves korban kötelező vizsgálatokra, mert ilyenkor fény derül a leggyakrabban előforduló szívhibákra.

(Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos)