• Veleszületett szívhibák

        WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász
        Szerző:
        WEBBeteg

        A szívfejlődési rendellenességek a gyerekek 8 ezrelékében fordulnak elő. Ezek nagy része az élet első négy hónapjában kiderül, kevés az a szívhiba, ami később okoz problémákat.

        Számos szívfejlődési rendellenesség fordul elő gyermekkorban, amelyek kialakulása különböző okokra vezethetőek vissza: hátterében a magzati életkor 18-60. napjában ható ártalmak, vírusfertőzések, anyai betegségek (cukorbetegség, epilepszia), anyai dohányzás, alkohol-, gyógyszerfogyasztás, illetve genetikai tényezők állhatnak.

        Hirdetések

          Szív és érrendszeri megbetegedések

        Aterotrombózis, magas vérnyomás, mellkasi fájdalom, PAD, stroke, szívelégtelenség, szívinfarktus, szívritmuszavar, thrombophlebitis, trombózis, visszérbetegség, Koleszterintáblázat, tápanyagtartalom. Szív- és érrendszeri megbetegedések a WebBetegen.

        Kimutatták, hogy ha a családon belül már fordult elő szívfejlődési rendellenesség, akkor annak ismételt előfordulása fokozott. A fejlődési rendellenességgel született gyermekek nagy részében a szívhibához más rendellenesség is társul, például vese-, bélrendszer-, és egyéb eltérés. Vannak továbbá olyan örökletes kórképek (például a Down-szindróma), amellyel a szívfejlődési rendellenességek magasabb százalékban fordulnak elő.

        A szívfejlődési rendellenességek közé számos betegség tartozik, a különböző sövényhiányok (például a pitvari, illetve kamrai sövényhiány), a billentyűk betegségei, a különböző erek átrendeződése, a komplex szívhibák, mint például a Fallot-tetralogia, a Botall-vezeték nyitva maradása (ez a kis ér a magzati életben nyitva van, mely normálisan születés után nem sokkal záródik) és még számos betegség. Ezek egy része önmagától vagy gyógyszeresen megoldódik, míg mások műtéti beavatkozást tesznek szükségessé.

        Milyen tünetek utalhatnak a szívbetegségre?

        Legáltalánosabb tünet a kis csecsemő étvágytalansága, etetési nehézsége, súlyának stagnálása, hosszfejlődési ütemének csökkenése, a szapora lélegzetvétel, a légzési segédizom segítségével való légzés: ilyen, amikor az orrszárnyak is aktívan részt vesznek a légzésben; a gyermek kékes színe.

        A szívbeteg gyermek -  ha a betegség előrehaladott - nehezen, szaporábban veszi a levegőt, bőre pedig kékes színű lehet, mivel a szív csökkent működése miatt nem tud megfelelő mennyiségű oxigént eljuttatni a szervekhez.

          Műszeres vizsgálatok


        • A mellkasröntgen során a szív alaki eltérései, és a tüdő erezettsége láthatóak.
        • EKG vizsgálat, szívultrahang segít a különböző szív eredetű szervi eltérések kiderítésében.
        • Fontos még a vérgázok, a vér oxigén és széndioxid tartalmának kiderítése.
        • Ha igazolódik a szívfejlődési rendellenesség, akkor további vizsgálatok következhetnek.

        A mellkas megtekintésekor egyes esetekben a szívverést lehet látni. A vizsgáló orvos ezután hallgatózás segítségével szívzörejt keres, ám a szívfejlődési rendellenességek egy része nem jár zörejjel.

        A szív után a tüdő hallgatása következik, illetve a máj, lép tapintása. Keringési elégtelenségben ez utóbbi szervek megnagyobbodhatnak. A vizsgáló orvos ezek után az ödéma, a vizenyő jeleit keresi. Kisgyermekkorban általában a szem környéke, az arc, a has duzzadtabb, fiúknál a hereburok. A felnőtteknél gyakori lábszárduzzanat gyerekeknél általában nem látható.

        Mindig nagyon fontos a pulzus vizsgálata. Újszülöttek esetében ezt annyira komolyan kell venni, hogy mind a négy végtagon meg kell tapintani. Bizonyos fejlődési rendellenességnél ugyanis - amikor a főverőér kezdeti szakasza szűkebb (coarctatio aortae) - az alsó végtagon általában nem tapintható pulzus, illetve a felső és az alsó végtagon mért vérnyomásértékek között nagy a különbség. Más betegségek esetén is a pulzuseltérés utalhat a szívfejlődési rendellenesség jellegére.

        Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

        A megelőzés már a terhesség előtt kezdődik. Gyermekvállalás előtt 2-3 hónappal kezdjünk el szedni vitaminokat illetve folsavat, melyet  terhesség alatt is szedjük tovább. A terhesség alatt kerüljük betegek társaságát! Éljünk minél egészségesebben, és rendszeresen járjunk el a terhestanácsadásra! A már megszületett gyermekünket vigyük el az 1., 2., 3., 4., 6 hónapos és 1 éves korban kötelező vizsgálatokra, mert ilyenkor fény derül a leggyakrabban előforduló szívhibákra.

        (Dr. Balogh Andrea, gyermekorvos)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Sarcoidosis

        Dr. Lajtos Melinda

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Velőcsőzáródási rendellenességek, nyitott gerinc

        A velőcsőzáródási rendellenességek a leggyakoribb fejlődési rendellenességek közé tartoznak. A magzati idegrendszer fejlődése során az agy és a gerincvelő a velőlemezből képződik, mely normális esetben ún. velőcsővé záródik.

        Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

        Tapasztalták már, hogy egy át nem aludt éjszaka után másnap képtelenek koncentrálni, fejfájással, szédüléssel küszködnek? A rossz komfortérzethez az is elég, ha rosszul és kevesebbet alszanak ahhoz képest, amit megszokott a szervezetük. Elképzelni is nehéz, hogy miként élik meg a nappali ténykedésüket azok, akik rendre éjszakai vagy váltott műszakban dolgoznak.

        A macskanyávogás betegség

        Ez az örökletes kórkép a típusos sírásról kapta a nevét. Az újszülöttek világrajövetelük után gégefejlődési rendellenesség miatt olyan hangon sírnak, ahogy a macskák nyávognak. Sajnos azonban nem ez az egyetlen velejárója a betegségnek.

        A gyermekkori cerebrális parézis (Little-kór)

        Az infantilis cerebrális parézis (ICP) a gyermekkori (általában csecsemőkori) agyi eredetű bénulás nevű kórképet jelenti. A fejlődő idegrendszert mind az anyaméhben, mind a külvilágban számos különböző olyan behatás érheti, melyek hatására az idegsejtek, az idegrendszeri struktúrák szerkezetükben, működésükben zavart szenvedhetnek. Sajnos, ezek az elváltozások az esetek döntő többségében maradandó, életre szóló károsodást okozhatnak, melyek súlyossága az alig észrevehetőtől a mindennapi életet, önálló életvitelt lehetetlenné tevőig változhatnak.

        Veleszületett rendellenességek - Nemzetközi és hazai előfordulási gyakoriság

        A WHO adatai alapján 33 újszülöttből 1 babát érint valamilyen veleszületett fejlődési rendellenesség. Évente mintegy 3,2 millió szül(et)és során ismernek fel anomáliát. Nemzetközi becslések szerint 270 ezer azoknak az újszülötteknek a száma, akik első hónapos koruk előtt súlyosabb veleszületett rendellenesség miatt halnak meg.

        Rendellenesként érkezve e világra...

        A veleszületett rendellenességek olyan, a magzati életben kialakuló alaki, biokémiai és működésbeli fejlődési zavarok, amelyeket - az Országos Epidemiológiai Központ meghatározása szerint - a születés pillanatában (gyakran már a magzati életben), vagy a születés utáni hónapokban, olykor azonban csak sok évvel később lehet észlelni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.