• Közlekedési baleset - Nem csak a test sérül

        WEBBeteg - Dr. Veress Dóra, pszichiáter
        Szerző:
        WEBBeteg

        Napjainkban egyre több közlekedési balesetről hallunk, azonban ezek kapcsán mindig csak a halálos áldozatokról emlékezünk meg, a túlélőkről senki sem beszél. Vajon hogy élik meg és hogyan dolgozzák fel a balesetet? Vajon túl lehet lépni a történteken tartós lelki károsodás nélkül?

        Visszatérő, nyomasztó emlékek

        Statisztikai adatok szerint a balesetet túlélők mintegy 10-45 százaléka nem tud napirendre térni a történtek felett. A testi sebek behegedésével nem ér véget a gyógyulás, sokan a karambolt követően még hónapokig, évekig küzdenek az emlékekkel.

        A közlekedési baleset során átélt élmények, a testi fájdalom, a halál közelsége, a mentőcsapatok megérkezésére való, reménytelennek tűnő várakozás, mind nagyon mély nyomot hagy. Megingatják azt az alapvető hitet, hogy az ember biztonságban van a világban és nem érheti nagy baj. Emiatt a bizonytalanság miatt szorongásos rohamok alakulhatnak ki, melyek az enyhe félelemtől kezdve egészen a pánikrohamokig terjedhetnek.

        A balesetet követő időszakban a túlélők gyakran emlékeznek vissza a történtekre: képek, érzések villannak be, álmukban gyakran újraélik az eseményeket. A mindennapi élet egyes helyzeteiről, tárgyairól eszükbe jutnak a baleset körülményei, ami felszakítja a régi sebeket.

        Hirdetések

        Poszttraumás stressz betegség

        A túlélők érthető módon nem szeretnek emlékezni a történtekre, így mindent megtesznek, hogy elkerüljék az események felidézését. Nem szívesen beszélnek a balesetről, és távol maradnak minden olyan tevékenységtől, helytől, ami a régvolt dolgokat juttatja eszükbe. Vannak olyanok is, akik képtelenek felidézni az eseményeket, tudatalattijuk nem engedi, hogy emlékezzenek a részletekre. A túlélők gyakran kerülik a társaságot, izolálódnak környezetüktől. Rosszabb esetben úgy érzik, képtelenek emberi érzésekre, nem tudnak szeretni többet. Jövőképük elvész, azt hiszik, képtelenek normális életet élni, nem lesz soha családjuk, nem várhatnak már semmit az élettől.

        Traumatikus élmények

        Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon.

        Hogyan lehet megbirkózni a traumatikus élményekkel?

        Az elkerülő magatartás mellett megjelenik a túlzott éberség. A beteg nem tud aludni, ezért állandóan fáradt. A kimerültség miatt képtelen kontrollálni az indulatait, a legváratlanabb pillanatokban lesz dühös és agresszív. Sokan koncentrációs zavarokra, figyelmetlenségre panaszkodnak.

        Ezen folyamatok összességét poszttraumás stressz betegségnek (PTSD) nevezzük. Az első tünetek a balesetet követő 2. napon már kialakulhatnak, de az sem ritka, hogy csak 6 hónappal a trauma után jelentkeznek. A panaszok mindig  1 hónapnál hosszabb ideig állnak fenn. Amennyiben egy hónapon belül elmúlnak a tünetek, akkor akut stressz betegséggel állunk szemben.

        Kik a leginkább érintettek?

        PTSD kialakulása függ a trauma súlyosságától, az időtartamától, illetve attól is, hogy milyen hatással van ez az áldozat életére. Fogékonyabbak azok az emberek, akik stresszes életet élnek és a trauma pillanatában depresszióval vagy szorongással küzdenek. PTSD gyakrabban alakul ki nőkben, fiatal felnőttekben és alacsony szociális körülmények közt élőkben is.

        A PTSD-ben megbetegedettek kétharmada más mentális betegségre is fogékonyabbá válik, így gyakrabban fordul elő köztük depresszió, alkohol- vagy drogfüggőség és  egyes szorongásos kórképek is. A balesetet követően a betegek 15 százaléka teljesen felhagy a vezetéssel, 93 százalékuk pedig nem vezet olyan időjárási, forgalmi körülmények vagy útviszonyok közt, ami a balesetre emlékezteti őket.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Minden betegség legjobb gyógymódja a megelőzés, így van ez ebben az esetben is. A traumát követően a túlélő áldozatnak nagyon nagy szüksége van a támogatásra, a család, a barátok segítségére. Lehetőséget kell teremteni és bátorítani kell őt, hogy beszéljen a történtekről, az érzéseiről, a gondolatairól. Szakember segítségét igénybe véve erősíteni kell a megküzdési mechanizmusokat.

        A PTSD kialakulását követően megoldást jelenthet a gyógyszeres kezelés, mely elsősorban hangulatjavítók és szorongásoldók felírásából áll. Ezt kiegészítheti pszichoterápia, melynek során a terapeuta vezetésével a beteg újra felidézi az eseményeket és megérti az ezekhez kapcsolódó gondolatait, érzéseit. A kezelés fontos részét képezi a pszichoedukáció, vagyis a betegség lefolyásának, tüneteinek minél alaposabb megismerése, megértése.

        Dr. Veress Dóra, pszichiáter

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Veress Dóra, pszichiáter

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Földimogyoró-allergia

        Dr. Hidvégi Edit

        A tünetek súlyossága az enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig terjedhet.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Operációra várva - Hogyan segítsen gyermekének a félelme leküzdésében?

        A félelemmel és szorongással kapcsolatosan a műtétre váró gyermekek helyzete meglehetősen egyedi, hiszen gyakran hajlamosak a szülő beavatkozással kapcsolatos pozitív vagy negatív hozzáállását átvenni. Amennyiben a szülő nyilvánvalóan fél a műtéttől, általában a gyermekre is átragadnak a negatív érzések, és ő is szorongani, félni fog a várható beavatkozástól.

        Szülés utáni szorongás

        Természetes dolog, hogy a kisbaba megszületése után az újdonsült szülők szoronganak. Ennek sok oka lehet, a leggyakoribb, hogy az édesanya attól fél, hogy nem fogja tudni ellátni gyermekét, nem ismeri fel annak jelzéseit.

        Pánikbeteg lehetek?

        Lehet, hogy már Önnek is volt pánikrohama, csak nem tud róla. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy szívinfarktust kaptak és mentőt hívnak. Mások inkább megpróbálják elfelejteni a történteket, és ezért nem jönnek rá, hogy valójában pánikrohamuk volt. Tesztelje tudását!

        A bulimia és más táplálkozási zavarok - Hogyan ismerjük fel?

        A bulimia valójában mintegy háromszor gyakoribb jelenség, mint a korábban egyedüli evészavarként elfogadott anorexia, és jóval nehezebb is felismerni a bajt.

        Szorongás - A lakosság 20 százaléka érintett

        A problémát kifejezhetjük sok más szóval is, például: aggodalmaskodás, idegesség, feszültség, nyugtalanság, ingerültség, stresszes állapot. A szorongásos zavarok a lakosság mintegy 20 százalékát érintik.

        TIC: akaratlan izomrángások - Mi okozza és hogyan kezeljük?

        Leggyakoribb tünetek: izomrángás a szem körül, bizarr mozgások az arc, a váll és a kar izmaiban. Oka ma még ismeretlen, leginkább különböző méhen belüli ártalmakat feltételeznek a háttérben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.