A csuklóízület betegségei

Mivel kezünket a mindennapi tevékenységekhez (pl. házimunka, evés, személyes higiénia, írás) rengeteget használjuk, így nem véletlen, hogy a csuklóízület betegségei jelentősen korlátozhatják ezeket a mozgásokat, befolyásolva az életminőséget, akár teljesen kiszolgáltatottá téve a beteget. A csuklót alkotó képletek, a csontok, inak, ízületi porc, izmok, a csuklón keresztül futó idegek vagy szalagok betegségeit különíthetjük el.

Csonttörés

Elesés, vagy egyéb sportsérülés kapcsán leggyakoribb a sajkacsont törése, mely sokszor észrevétlen marad az első vizsgálat alkalmával. Nők esetében a változókorban nő meg ugrásszerűen a csuklótáji törések kockázata, így a csontritkulás egyik fontos szűrőmódszere az alkar csontsűrűségének meghatározása.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Kopás (arthrosis)

Gyakoribb az ujjakon, az ujjpercek közötti ízületeknél és a hüvelyujjnál. A csuklónál is felgyorsul ez a folyamat sérülések után, vagy megfigyelhetjük bizonyos foglalkozások (pl. festő-mázoló, gépíró) esetén, ahol a csukló egyoldalú, tartós igénybevétele okozza a kopást, akár már a harmadik évtizedben járó fiatalembereknél is.

Ilyen esetben a fájdalom a csukló kézháti oldalán jelentkezik, rendszerint a középső részen. Az ízület megduzzad, gyengül a fogóerő. Általában fájdalomcsillapítókkal, fizioterápiával, illetve porcvédő szerek adásával kezeljük a betegséget.

Gyulladás

A kéz bőrének sérülés különböző kórokozók behatolását teszi lehetővé, mely súlyosabb esetben gennyedésekhez vezethet. Ezek a fajta gyulladások azért különösen veszélyesek, mert a kézen lévő szöveti résekben (inak között) gyorsan tovaterjedhetnek, másrészt a felszaporodott folyadék feszülést, keringési zavart okoz, mely akár az ujjak elhalásához vezethet. Ilyen esetben sürgősen antibiotikum adását kell megkezdeni, súlyos esetben fel kell sebészileg is nyitni a területet, hogy elvezessék a gennygyülemet.

Sokkal enyhébb forma a nem fertőzéses eredetű ínhüvelygyulladás. Ez is leggyakrabban túlterhelés (pl. számítógéphasználat, zongorázás) következtében alakul ki. A csukló háti oldalán jelentkezik általában a fájdalom, duzzanat. Emellett sokszor hóropogásszerű zörej, ún. crepitatio hallható az ín felett. Csökken a kéz fogóereje, jelentősen nyomásérzékeny ez a terület. Legfontosabb a csukló nyugalomba helyezése, akár 2-3 hétre sínbe való rögzítése és a gyulladáscsökkentők adása.

Emellett az ízület gyulladását okozhatja más autoimmun betegség, pl. sokízületi gyulladás (rheumatoid arhritis), vagy pl. lupushoz (SLE), pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás. Ilyen esetekben elsődleges a betegségnek megfelelő gyulladáscsökkentő adása.

Ganglionok a csuklótájon

A ganglionok olyan kis ízületi tömlők, melyek besűrűsödött ízületi folyadékot tartalmaznak.

Rendszerint a csukló hátoldalán jelentkeznek, spontán változtathatják nagyságukat. Itt is fontos szerepük lehet a gyulladáscsökkentőknek, de ha ezek nem elég hatékonyak, műtéti úton is el lehet távolítani ezeket.

Csuklóalagút-szindróma

A csuklót alkotó kéztőcsontok és a felettük húzódó erős kötőszövetes szalag, egy alagutat alkotnak a közöttük futó inak és idegek számára. Az egyik legfontosabb ilyen képlet a nervus medianus, mely a kéz legtöbb izmát beidegzi, illetve a tenyér és a mutató-, középső- és a gyűrűsujjak érzékelését is biztosítja. Ha ez az ideg nyomás alá kerül a kéztőalagútban, akkor érzészavar, zsibbadás jelentkezik az ujjakban, de az izmok működése is gyengülhet.

A csuklóalagút-szindróma gyakoribb nőknél, és idősebb életkorban. Az okok között lehet pajzsmirigy-alulműködés, elhízás, ízületi gyulladás miatti folyadékfelszaporodás, cukorbetegség, de terhességben is találkozhatunk vele.

Emellett olyan egyoldalú kézhasználat (pl. gépelés) vagy tevékenységek kapcsán, melyek megterhelik az inakat, szintén hasonló tüneteket okoznak.

Lehetőség szerint a kezelés során meg kell szüntetni a kiváltó okot, ha ezt ismerjük. A csuklót rögzíthetjük sínnel, hogy az ideget nyugalomba helyezzük. Emellett gyulladáscsökkentőt adhatunk szájon át, vagy helyileg injekció formájában. Ritkán kerül sor sebészeti beavatkozásra, melynek során átvágják az ideget leszorító kötőszövetes szalagot, felszabadítva azt a nyomás alól.

(WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia)