Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról

Immunrendszerünk soha nem szűnő működése életünk fontos biztosítéka. Sejtjei folyamatosan fésülik át szervezetünk minden részét, hogy a kórokozók és idegen anyagok hatásaitól megvédjen minket. Életmódunkkal, táplálkozásunkkal, döntéseinkkel ezeket a folyamatokat segítjük vagy hátráltatjuk.

Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal érintkező részét – a bélnyálkahártya felszínét – úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg. Ez az – eredetileg – összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet.

Hogyan erősítsük immunrendszerünket?

Az immunerősítés egyik alapköve a helyes táplálkozás. A bélrendszerünkben dől el, hogy a szervezetünk mennyi vitamint, ásványi anyagot képes majd hasznosítani. >>Hogyan erősítsük immunrendszerünket?

Mely hatások gyengítik az immunrendszert?

• Az egyoldalú, szélsőséges és rostszegény táplálkozás, de leginkább a finomított szénhidrátok (fehérliszt, cukor, fehérrizs), amelyek úgy gátolják az immunsejtek mozgását, mint a sár a mocsárba ragadt katonát, és nem biztosítanak tápanyagot a bélbaktériumok számára sem.
• A mesterséges ételekben található adalékanyagok, amelyek egyre több allergiás tünetet okoznak. Ezek ugyanis nemcsak ízlelőbimbóinkat, hanem immunrendszerünket is megtévesztik.
• Az elégtelen folyadékbevitel miatt csökkent vérmennyiség, amely az immunsejtek mozgásterét szűkíti.
• A mozgáshiány, amely – a kedélyállapot romlása mellett – az ellenállóképességet is csökkenti.
• A kimerültség, a stressz, az alváshiány, a lelki egyensúlyvesztés, amelyek nemcsak energiát vonnak el, de gyengítik is az immunrendszert.
• Az antibiotikumok, amelyek a kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is tizedelik.

Legyen tisztában azzal, hogy mit visz be szervezetébe!

Tápanyagtartalom Vitaminok, nyomelemek

Az elpusztuló bélbaktériumok helyét más kórokozók, például Candida gombák foglalják el, amelyek ugyan nem agresszívek, de megvan az a képességük, hogy kitöltik a megüresedett helyeket. Valójában nem a gombák szaporodtak el környezetünkben, hanem az ember immunrendszere gyengült le nagymértékben. A csecsemő 95%-os bélflórájával szemben egy mai felnőtté mindössze 20% körüli – döntően az életmód és táplálkozás következtében. A természet nagylelkűsége, hogy a szervezet még így is életképes marad, noha védekezőképessége nagymértékben csökken. Az egyre szaporodó allergiás és nehezen értelmezhető autoimmun betegségek hátterében hasonló okok is állhatnak. Tehát nem annyira a Candida ellen kellene harcolnunk utólag, hanem a hasznos baktériumflórát kellene lenne jó megvédenünk. Ahhoz azonban, hogy legyen mit megvédeni, először helyre kell állítani, ha pedig helyreállítottuk, akkor megfelelő táplálékot is kell biztosítanunk a számukra.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mit okozhat a hasznos bélflóra nagymértékű csökkenése?

Ön tudta?

Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják.

Többek között bőrtüneteket (pl. ekcéma, kiütések), „allergiás” panaszokat, emésztőrendszeri zavarokat (a puffadástól kezdve a hasmenésen át a gyulladásos betegségekig), hajkorpásodást és hajhullást, bevont nyelvet, indokolatlan fáradtságot, alvászavart, ingerlékenységet, memóriazavart, menstruációs görcsöket, nőgyógyászati gyulladásokat, nyak-, hát- és fejfájást, gyakori megfázást, immungyengeséget (főleg ősszel), de akár meddőséget és sterilitást is…

A sort még hosszasan lehetne folytatni. Az emésztőrendszeri tünetek hátterében azonban más ok, gyakran a baktériumflóra gyengülése következtében elszaporodó Candida (kimutatása vérvizsgálat révén a legpontosabb), valamint a különbö-ző ételféleségekkel szemben kialakult túlérzékenység (ennek gyors kimutatása ma már egyetlen csepp vérből is lehetséges, bővebben » ) is állhat.

A megoldás lehetőségei

Amiről sokan megfeledkeznek a probiotikumok alkalmazásakor, az az, hogy ha előzőleg nem tisztítjuk ki kellően a bélrendszert, és nem biztosítjuk a feltételeket a hasznos baktériumok megtelepedéséhez, akkor szinte felesleges munkát végeztünk. Megfelelő tisztítás után azonban a probiotikumok alkalmazása már nem felesleges kiadást, hanem tartós befektetést jelent az egészségbe.

Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok

A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkamaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében. Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok>>

• Ha az életminőség javításával kapcsolatos elhatározás megszületett bennünk, a legfontosabb teendő az emésztőrendszer tehermentesítése – és egyben tisztítása – rostdús tápanyagok segítségével: nyers zöldséggel, idénygyümölccsel, gabonafélékkel, olajos magvakkal, gyógyteákkal. Csak ilyen tisztítás után remélhető a tápanyagok jobb felszívódása. Mivel életmódunk áthangolásában a táplálkozáson van a legnagyobb hangsúly, alapvető a helyes táplálkozási modell kialakítása, amelynek része kell legyen a hasznos baktériumok életfeltételeinek biztosítása is, hiszen e baktériumok „jól tartásával” önmagunknak teszünk jót.
• A következő lépés a hasznos bélflóra újraépítése pre- és probiotikummal.

Prebiotikumnak a hasznos bélbaktériumok táplálékát, probiotikumnak magát a hasznos baktériumflórát, illetve az ilyen törzseket tartalmazó étrendkiegészítőket nevezzük. A szó a „bios” = „élet” szóból származik: „pro bios” = az életért.

A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a hasznos baktériumok táplálékát képezik. Ilyenek a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő (többnyire vízben oldható) rostok. Kiemelkedően jó prebiotikus hatású – az anyatejen kívül – a csicsóka (a képen), a hagymafélék, a cikóriagyökér, az articsóka, a bab, a borsó, a zabpehely, a tönkölybúza, de a tejsavó is (ha megfelelő gazdálkodásból származik). Az állati termékek nagy része nem segíti a hasznos baktériumok létét, mivel rostot egyáltalán nem tartalmaz.

A normál bélflóra számokban

Gyomor: kevesebb mint 103/ml; Vékonybél: jejunum 103-104/ml, ileum 105-106/ml (bacteroides, bifidobacteroides, fusobact., clostridiumok); Vastagbél: 1011-1012/ml (az eddigieken kívül: enterococcus, peptococcus, enterobacteriaceae)

A probiotikumok választásánál nemcsak a koncentráció, hanem a minőség is fontos, vagyis az, hogy milyen táptalajon nevelték a baktériumtörzseket. Önmagában az, hogy az élelmiszer tartalmazza, még nem sokat jelent. A jó minőségű probiotikus kultúrát értékes táptalajon (pl. tejsavó, csicsóka) tenyésztik, és kellő nagyságrendű csírát tartalmaz. Amennyiben ez egy kritikus értéknél kisebb, a gyomor-sósav hatására elpusztulva azok nem jutnak el a vastagbélig. Bár a kellő csíraszámot eleve tartalmazó készítmény baktérium-flórájának egy része is áldozattá válik a gyomorban, a fennmaradó hányad azon-ban képes eljutni a vastagbélbe, hogy ott megtelepedhessen és elszaporodhasson. A probiotikumokat mindig étkezés közben kell alkalmazni.

• A harmadik lépés – az előnyös tulajdonságok megtartása ill. kialakítása mellett – a káros szokások fokozatos leépítése. Ez az áthangolás egy folyamat, amely az egészségtudatos gondolkodás segítsé-gével egy idő után szinte magától formálódik tovább a helyes irányba.

Mit nyerhetünk a bélflóra helyreállításával?

Elsősorban azt, hogy e hasznos baktériumok – a mi érdekünkben is – végezhetik természet-rendelte feladatukat, és létükért cserébe segítenek megelőzni számos emésztőrendszerből induló betegség (gyulladás, daganat, allergia) kialakulását, szabályozzák a bélműködést, rendezik a székletet, számos létfontosságú vitamint termelnek, erősítik immunrendszerünket.

Fontos tudni

A probiotikumokat nem ajánlott éhgyomorra szedni, érdemes  étkezés közben fogyasztani.

A szoptató anyáknak – az anyatej révén – nagyon nagy a felelőssége gyermekük életereje vagy betegségre való hajlama tekintetében. Ma már nem úgy merül fel a kérdés, hogy hogyan éljünk minél tovább, hanem inkább úgy, hogy hogyan éljünk sokáig jó életminőségben, hogyan maradjunk minél tovább fizikailag, szellemileg és lelkileg is „állóképesek”. A probiotikus készítmények alkalmazása akkor jelent előnyt, ha párhuzamosan a táplálkozási modell is a helyes irányba változik. Hasznos bélflóránk erősítésével duplán nyerhetünk: nemcsak emésztésünk válik szabályosabbá, de – immunrendszerünk erősödése révén – álló- és ellenálló-képességünk is nagyobb lesz. Mindez ősszel különösen fontos szemponttá válik.

(Naturwell® Életmód Központ - Dr. Csiszár Miklós, sebész, életmód-tanácsadó)