Hol érzékeltek a világon radioaktív szennyezést?

MTI/WEBBeteg
megjelent:

A 131-es jódizotóp mennyiségének enyhe növekedését észlelték a környezetben Dél-Koreában és Kínában a japáni fukusimai atomerőműben történt nukleáris balesetet követően. A sugárzásmérő-állomásokon Európa-szerte a kimutathatósági határ közelébe eső radioaktív jód aktivitáskoncentráció jelent meg, amit a japán balesetnek tulajdonítanak.

Dél-Korea: A halakban nem tapasztaltak radioaktív szennyeződést

Dél-Koreában Szöul fővárosban és hét másik helyszínen mutatták ki a jódizotóp nyomait, de annak mennyisége csekély, és nem jelent veszélyt az egészségre vagy a környezetre. A hatóságok pénteken kezdték vizsgálni, hogy a térségi vizekben élő halakban is kimutathatók-e radioaktív elemek - jód, cézium és más -, de a sugárfertőzés semmilyen jelét nem észlelték. Egy minisztériumi tisztviselő közölte: mindeddig nem tapasztaltak radioaktivitást a Dél-Koreában kifogott halakban, de még a Japánból importáltakban sem. Hozzátette: a vizsgálatokat heti rendszerességgel végzik, de ha súlyosbodik a helyzet a Fukusima-1 atomerőműben, akkor majd gyakrabban teszik.

Radioaktivitási és sugárzásvédelmi útmutató

Milyen károkat okozhat a radioaktív sugárzás a szervezetben? Mi a sugárbetegség? Fogyaszthatunk-e japán szusit és szójaszószt félelem nélkül?
A leggyakoribb kérdések és válaszok

Egy észak-koreai tudós azt mondta, hogy Phenjan figyeli, érkezik-e sugárzás a fukusimai atomerőmű irányából. Jun Jong Gjun kijelentését egy tanácskozáson tette, amelyet a szomszédos Dél-Korea szakértőivel közösen rendeztek. A fórumon egy vulkánról tanácskoznak, amelyről azt tartják Észak-Koreában, hogy Kim Dzsong Ilnek, az ország vezetőjének a szülőhelye.

Kína: 131-es jódizotóp a levegőben

A nukleáris katasztrófa veszélyei

A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

Kínában a balesetet szenvedett japáni atomerőmű felől érkező 131-es jódizotóp csekély nyomait észlelték a levegőben. Ezt megelőzően már a kínai egészségügyi minisztérium 14 régió - köztük Peking és Sanghaj - hatóságaitól követelte meg, hogy rendszeresen vizsgálja a tengervíz radioaktivitásának mértékét.

A radioaktív jódot a Kína délkeleti partvidékén, Sanghajtól egészen Kuanghsziig (Guangxi) mutatták ki, beleértve a szárazföld belsejében lévő Anhuj (Anhui) tartományt - pontosított az egészségügyi tárca.

Elenyésző mennyiségű radioaktív anyagot mértek az északkelet-kínai Hejlungcsiang (Heilongjiang) tartomány légterében is.

A tárca hangsúlyozta, hogy semmilyen védekező lépést sem kellett tenni az észlelt környezeti változások miatt.

A Fülöp-szigeteken a sugárzás csekély mértékét mutatták ki, amely nem jelent veszélyt az emberekre - közölte a helyi nukleáris kutatóintézet (PRNI).

Nagyon alacsony a (fukusimai atomerőmű felől érkező) sugárzás szintje, nem jelent veszélyt az emberek egészségére - hangoztatta a PNRI.

A múlt héten az intézet olyan élelmiszereket vizsgált, amelyet még a nukleáris katasztrófa előtt importáltak Japánból, hogy legyen mihez mérni a sugárzás szintjét a japán termékekben.

Enrique Ona egészségügyi miniszter szerint nincs szükség a japán élelmiszerimport korlátozására, noha a mezőgazdasági tárca javasolta a tejtermékek importját a fukusimai atomerőművel határos területekről.

Radioaktivitást mérő állomások
Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén

Kanadában esővízben és algákban észleltek a fukusimai erőműből származó szennyezést

Milyen radioaktív elemek szabadultak ki?

Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.
Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?

Kanadában esővízben és a csendes-óceáni partvidéken algákban észleltek a megrongálódott japán atomerőműből származó, növekvő - de a lakosságra nézve veszélytelen - radioaktív szennyezést.

Kris Starosta, a Simon Fraser Egyetem kutatója hétfőn közzétett elemzésében a jód 131-es izotópjának növekvő mennyiségéről közölt adatokat, de mint hozzáfűzte, az a jelenlegi információk alapján nem fenyegeti az emberek egészségét.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban is növekvő szennyezettséget mértek, és több államban is arra figyelmeztették az embereket, hogy ne igyanak esővizet.

A kanadai tudós szerint a Vancouver körzetében vett esőminták szennyezettségének mértéke nem éri el a kockázati szintet, s utalt arra, hogy az 1986-os csernobili katasztrófa idején mértek adatoknak csak negyede az esővíz jelenlegi szennyezettségi szintje.

Japán helyzet, 2011. március 29., magyar idő szerint 11 óra

A Fukusima Daiichi atomerőművi blokkok műszaki állapota március 29-én hajnalban: A reaktorokban és a konténmentekben a nyomás, hőmérséklet és sugárzási viszonyok stabilak. A turbina csarnokból az erősen szennyezett víz kiszivattyúzása az 1. blokkon folyamatban van, a 2. blokkon a kondenzátor telítettsége miatt még nem sikerült elindítani, a 3. blokkon a lehetőségét vizsgálják.

A 2. blokki turbinacsarnokban található víznek van a legnagyobb radioaktív anyag tartalma, itt azt feltételezik, hogy a reaktorban a megolvadt üzemanyagokkal érintkezett közeg jutott valamilyen útvonalon a turbinacsarnokba. A másik két blokkon valószínűleg a konténmentek nyomáscsökkentése során lecsapódott gőz vagy a reaktorépületekbe kívülről beadott tengervíz gyűlt össze. A 2. és a 3. blokkon sikerült az édesvíz befecskendezést átállítani a tűzoltóautókról a villamos szivattyúkra. A 4. blokki pihentető medencét továbbra is tengervízzel hűtik, a tervek szerint a mai nap állnak át az édesvizes hűtésre. Itt is mérlegelik a turbinacsarnokban összegyűlt szennyezett víz eltávolításának lehetőségét. A blokkokból tegnap este még továbbra is időszakosan fehér füst szállt fel.

Sugárzási viszonyok:

Az erőmű telephelyén lassan, de egyenletesen csökken a dózisteljesítmény. A blokkok melletti csatornákban radioaktív vizet találtak. A 2. blokk melletti csatornában lévő víz aktivitása a turbinacsarnokban található vízzel azonos szintű, a TEPCO által közölt információk szerint 1000 milliSv/h feletti dózisteljesítmény mérhető. Jelenleg vizsgálják, hogyan kerülhetett a szennyezett közeg ezekbe a csatornákba. A TEPCO mérései szerint a március 21-22. között gyűjtött földmintákban talált plutónium a légköri nukleáris robbantások során kihullott szennyeződés nagyságrendjébe esik. Az izotóparányok alapján a gyűjtött öt mintából kettőben lehetséges, hogy a Fukusima Daiichi erőmű balesetének következményeként jelent meg a kismennyiségű plutónium szennyeződés. A TEPCO tovább folytatja a mintagyűjtést és az értékelést az erőmű környezetében. A tengervíz radioaktivitása a március 26-án az erőmű meleg víz csatornájánál mért nagyon magas értékekről jelentősen lecsökkent.

A március 27-én a parttól 30 km-es távolságban elhelyezkedő mérési pontokon gyűjtött mintákban szintén csökkent az oldott radioaktív jód és cézium tartalom. A japán halászati kutatóintézet és hatóság mérései alapján a környéken begyűjtött tengeri élőlényekben a kimutathatósági szint alatt van a cézium-137 izotóp aktivitáskoncentrációja. Az ivóvízben mérhető radioaktív jód miatt bevezetett fogyasztási korlátozások nagyobb részét feloldották, már csak néhány településen maradtak érvényben a korlátozások. A március 24-én, a 2. blokki turbinacsarnoki munkálatok során 100milliSv dózist meghaladó sugárterhelést kapott három munkást hazaengedték a kórházból. Nem észleltek az egészségügyi elváltozást rajtuk, de állapotukat továbbra is folyamatosan nyomon követik.

A sugárzásmérő-állomásokon Európa-szerte a kimutathatósági határ közelébe eső radioaktív jód aktivitáskoncentráció jelent meg, amit a japán balesetnek tulajdonítanak. Ennek semmilyen egészségügyi kockázata nincs.
Forrás: ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL

(MTI/WEBBeteg)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.