A szülőtartást törvény szabályozza hazánkban
megjelent:
Különös helyzeteket produkál az életünk a születéstől egészen az elmúlásig. Amikor szülőkké válunk, a világ legszebb és legtermészetesebb küldetése, hogy gyermekünk minden lépéséről gondoskodunk - jó esetben. Ugyanakkor számtalan történetet hallunk arról, hogy a felnőtt gyermek miként hagyja magára szüleit kiszolgáltatott élethelyzetükben. Miben segíthet a törvényi szabályozás?
Korábban is voltak törvényi kezdeményezések, július elsejétől viszont a Polgári Törvénykönyv hatályos módosítása szerint szigorodnak a szülőtartásra vonatkozó rendelkezések.
Mivel jár a szülőtartási kötelezettség a gyermekekre nézve?
Joggal mondhatnánk, hogy mit ér az a szülő-gyermek kapcsolat, ahol törvényi úton kell érvényesíteni a rászoruló anya vagy apa támogatását, az emberhez méltó létét. S itt nem a hajléktalanokra vagy a sorsukat elrontó idősebbekre gondolhatunk csupán. Napjainkban egy ötven év feletti, még aktívan dolgozó, egyedülálló ember havonta nehezen tud megélni a béréből, ha nem kiemelt a jövedelme, nincsenek tartalékai, kiegészítő jövedelme, vagy házastársa, aki szintén fizetéssel rendelkezik. Lássunk néhány példát arra, ami megvilágítja ennek a súlyos kérdésnek az aktualitását.
Az 50-65 év közötti korosztály nagyobb hányada - amennyiben egészsége megengedi, és van munkahelye -, átlagosan nettó 120-250 ezer forint körül keres havonta, vagy ennél kevesebbet. Ha a háztartásban még gyermeket is iskoláztat, máris nehezedik a helyzet, akkor is, ha például a másik, már felnőtt csemetéje önállóan él, dolgozik, családot alapított. Kire számíthat vajon a szülő, ha nincs hátország mögötte, és kiegészítő munkát sem tud vállalni?
Az idősebbek, a 65 év felettiek esetében, ennél sokkal rosszabb a helyzet, hiszen a nyugdíjak összege 40-45 év becsületes munka után is elfogadhatatlanul alacsonyak. Ellenpélda is van bőven, ami persze nem segítség a nyugdíjas tanárnak, művésznek, nővérnek, bolti eladónak, irodistának és buszsofőrnek – de hosszú lehetne még a lista.
Kétségbeesett ismerősöm keresett a minap telefonon, s elmondta, hogy 82 éves édesanyja combnyaktörést szenvedett - túl egy stroke betegségen, magas vérnyomással és cukorbetegséggel élve az életét -, s a kórházban a komplikált operáció után közölték ismerősömmel: tíz nap múlva hazaviheti az édesanyját, mivel jelenleg a rehabilitációs osztályon több hónapra teltház van. (Ez sajnos országos jelenség.) Vagyis az 55 éves nőnek, aki maga is csípőprotézis-műtétre vár, egymaga kell megoldania beteg édesanyja 24 órás felügyeletét, és a műtét utáni rehabilitáció gyakorlati kivitelezését szakember bevonásával.
Tovább Hogyan ápoljuk a műtét után hazaérkezett beteget?
| Idősödő társadalom |
| Az európai jóléti álom végét főként az egészségügyi-, és szociális rendszerek válsága jelzi, amely sajnos hazánkat sem kíméli. 2016-ban már több mint 2 millió 60 év feletti ember élt Magyarországon. Az ő eltartottságuk meghaladta a 25 százalékot, vagyis három dolgozóra jutott egy nyugdíjas. Úgy, hogy ők maguk évtizedeken át dolgoztak, s szintén eltartották aktív éveikben az akkori nyugdíjasokat. Így tehát nem lenne „kifizetetlen számla”, ha nem nőtt volna az elmúlt 20 évben a munkanélküliek száma. Hazánk az időskorúak arányát tekintve az idősödő társadalmak közé sorolható. Az egyedül élő időskorúak száma nagyon magas hazánkban: a 60 és 69 éves kor közötti emberek 24,4 százaléka özvegy vagy egyedülálló, ami 47 százalékra emelkedik 70 és 79 éves kor között. A 65 és 69 év közötti férfiak 29,2 százaléka enyhén, 16,9 százaléka pedig súlyosan korlátozott mindennapi életvitelében. A nőknél ez a mutató 35,9 és 13,3 százalék. Ők azok, akik részleges vagy teljes gondozásra szorulnak, amit a család gyakorta vállal, de ellenpélda is van bőven. Ezekben az esetekben hatalmas segítséget nyújthat a kiszolgáltatott, beteg szülők számára a törvényi szabályozással életbe lépő szülőtartás. (Forrás: KSH) |
Szeretném segíteni, de nem tudom
| Amikor nem kötelező a segítségnyújtás |
| Jó tudni! Az alkoholizmus, a gyermek korábbi bántalmazása, elhanyagolása, netán intézetben történő elhelyezése, nem kötelezi a felnőtt gyermeket a szülőtartás későbbi fizetésére. A szülő és a gyermek közötti rossz viszony sem jogosítja fel az előbbit arra, hogy pénzt követeljen gyermekétől. |
Eszembe sem jut, hogy nem akarom vállalni anyukám ellátását. Az a nagy probléma, hogy napi 24 órában ez megoldhatatlan számomra. A kórházak többsége alig várja, hogy hazaadhassa a beteget, de további megoldást nem kínál senki a gondozásra. A házi betegápolás is hosszú hónapokra elérhetetlen, sorban állás, várólista van azon a területen is.
Nagy kérdés, hogy mi a valódi megoldás a törvényben előírt kötelező szülőtartás kapcsán, s miként segíti ez édesanyámat, ha tőlem függetlenül nem tudom a szakszerű gondozást biztosítani? Ha a nyugdíját is bekalkulálom, amit plusz ugyanannyival kellene megtoldanom, fél év múlva az egyik egyházi fenntartású, idősek házában talán gondoznák, ha szellemileg ép és egészséges! De mi lesz addig, ki segít a rehabilitációjában? – sóhajt elkeseredetten beszélgetőtársam.
Megtudtuk azt is, hogy a kórházi osztályokról, a gondozási osztályon való elhelyezésre gyakorta 6 hónaptól egészen egy évet is várni kell. Ha viszont a diagnózisban szerepel az elmezavar, a sclerosis multiplex, az Alzheimer-kór, akkor eleve képtelenség felvételt nyerni a várólistákra. Akiknek mégis sikerül, s a beteg szülő kórházi lakó lesz, gyermekének napidíjat kell fizetnie. Ez az összeg 3000-5000 forint között van általában naponta, amit a felnőtt gyermek, a szülővel megbeszélve, a nyugdíjából is fizethet. Ez azonban ilyen módon nem minősül szülőtartásnak, csak az adminisztrációs folyamatok lebonyolításának.
Tovább Ki segíthet a beteg hozzátartozó otthoni ápolásában?
Ennek ellenkezőjére is van példa sajnos. Nemhogy a szülőkről nem gondoskodnak a felnőtt gyermekeik, de gyakorta be is csapják őket. Ötvenes éveiben járó, háromgyerekes családapa meg merte tenni idős édesanyjával, kihasználva anyai jóhiszeműségét, hogy 500 ezer forintos személyi kölcsönt vetetett fel vele. A rosszul látó néni nem kételkedett abban, hogy csupán unokája diákhiteléhez kérik tanúként az aláírását a kitöltött nyomtatványon. (Jó tudni! Ilyen esetben nem is kell tanúnak kérni senkit a dokumentumok aláírásánál.)
Tovább Anya csak egy van - Konfliktus vele annál több
Bizonyos esetekben nehéz lesz érvényesíteni a törvényt
A történetet hallgatva, dr. Kelemen Márton családügyi jogász, azt hangsúlyozta, hogy bár szigorú a július elsejétől hatályba lépő szülőtartási törvény minden passzusa, de bejelentett munkahellyel, fix jövedelemmel nem rendelkező személytől nagyon nehéz törvényi úton „bevasalni” a jogos szülőtartás díját.
A szakjogász kitért arra is, hogy a legújabb trend szerint, a harmincas-negyvenes korosztály, ha stabilan áll a lábán, családot alapított, jól jövedelmező munkahellyel rendelkeznek, akkor sem szívesen nyújtanak segítséget a hónapról, hónapra élő szüleiknek. Sem alkalmanként, sem rendszeres jelleggel. Karriert építenek, és a saját jólétüket helyezik előtérbe. Az így gondolkodó felnőtt gyermek inkább elvárja, hogy a szülő álljon rendelkezésükre, s amiben csak tud, segítse őt, és a családját. S itt nem a csekély jövedelemből élőkre gondolt a jogász, hanem azokra, akik megtehetnék, hogy segítsenek szüleiknek, de nem tartják ezt fontosnak. S főként, nem érzik azt, hogy hivatottak lennének a szülők támogatására jó szívvel, kérés és törvényi előírások nélkül.
Nem lesz könnyű a törvény passzusainak érvényt szerezni a gyakorlatban, ha a felnőtt, keresőképes gyermek önmagától nem segíti rászoruló édesanyját vagy édesapját. A pereskedés ugyanis tovább mérgesíti a kapcsolatot, aminek során a kiszolgáltatott szülő sokkal megalázottabbnak érzi magát, mint azt gyermeke gondolná. Ebbe is bele lehet betegedni. S akkor majd ki ápolja a szülőt? Ki segít érvényesíteni a szülőtartás bármely passzusát? A dühös, felháborodott, alapvetően érzéketlen felnőtt gyermek? - kérdez vissza a szakjogász, hozzátéve, jónak tekinti a törvény hatályba lépését, de a tényleges megvalósítását a gyakorlatban lehet majd kontrollálni.
| Szülőtartás - Törvényi szabályozás |
| A szülőtartás nem új jogintézmény, azt már az Alaptörvény hatályba lépését megelőzően is szabályozta a Családjogi törvény, valamint a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is tartalmazza. A Ptk. szabályai értelmében, a szülőt érintő tartásdíjért a szülő, illetve az ő beleegyezésével a helyi, illetékes járási hivatal indíthat pert. Korábban legtöbbször elutasították a hasonló kereseteket hazánkban. Amennyiben valaki rászorul az eltartásra, vagyis a szülő nem képes önmagát ellátni betegsége, mozgáskorlátozottsága, vagy rossz anyagi helyzete miatt, akkor a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében: 2017. július 1-től gyermeke köteles segítséget nyújtani számára ezeken a területeken is, ha megteheti. Ez anyagi és egyéb áldozatot kíván a családtól, mintahogyan gyermeke nevelése során ugyanezt a szülő is megtette szeretett gyermeke érdekében. A törvényi szabályozás pontosan kitér azokra az esetekre, amikor nem megkerülhető a szülőtartás, valamint annak mértékére, gyakorlati kivitelezésére és irányultságára. Részletezi azt is, hogy mikor nem kötelezhető a felnőtt gyermek a szülőtartásra. A szülőtartás intézménye az Európai Unió számos országában ismert, a tartási kötelezettség megállapítását ugyanakkor szigorúan bírálják el. Megvizsgálják, hogy a szülő valóban rászorulónak tekinthető-e, illetve azt, hogy miért vált azzá. Az eddigi bírói gyakorlat szerint, a nyugdíjkorhatár betöltése segítheti a szülőt igénye érvénybe juttatására, ez azonban nem feltétele a szülőtartásnak, korábban is kérelmezhető. A bíróság figyelembe veszi az igénylő szülő anyagi hátterét, családi és életkörülményét, életminőségét, egészségi állapotát. A bírói tapasztalat azt mutatja az uniós országokban, hogy érdemesebb a szülőnek és a gyermeknek megegyezni, s a gyakorlatban életszerűvé tenni a szülők támogatását, mert a pereskedés legtöbbször örökre megrontja a viszonyt. |
Tovább Házi betegápolás rovat a WEBBetegen
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Kelemen Márton, családügyi jogász
