Immunrendszerünk működése és zavarai

A szervezet legfontosabb védőbástyája az immunrendszer. Ez a roppantul bonyolult és rendkívül komplex védekezőrendszer felelős a szervezetünkbe kerülő baktériumok és vírusok elleni küzdelemért, és a megfelelő védekezés kiépítésért.

Az immunrendszer működése nagyon komplex, bonyolult folyamat. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön és zökkenőmentesen működhessen, számos szabályozó mechanizmusnak kell sikeresen beavatkoznia. Az immunrendszer bármely részén bekövetkező változás betegséget okozhat, így szervezetünk védelmi vonala akár ellenséggé is válhat.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Laborvizsgálatok

A SYNLAB laborvizsgálatokkal várja ügyfeleit: az alap állapotfelmérő vizsgálatok mellett, lehetőség van különböző allergiák kimutatására, cukorbetegséggel kapcsolatos vizsgálatokra, pajzsmirigyproblémákkal kapcsolatos vérvizsgálatra, tumormarkerek ellenőrzésére, de a terhes kismamák szükséges vizsgálatait is elvégzik. A WEBBeteg látogatói 10% engedményben részesülnek. Bővebben a laborvizsgálatokról és a jelentkezésről>>

Az immunrendszer szervrendszere a nyirokrendszer, mely nyirokszervekből és az őket összekötő nyirokerekből áll.

A nyirokszervek közé tartozik a csontvelő, a csecsemőmirigy, a lép, a nyirokcsomók, és az egyéb immunfeladatokat ellátó sejtek halmaza, melyek megtalálhatók a bőrben és a különböző nyálkahártyákban.

Az emésztőrendszer nyálkahártyájához tartozó immunszervek a mandulák is, illetve a féregnyúlvány.

Az immunrendszer működésében szerepet játszó sejtek a fehérvérsejtek, melyek legnagyobb számban a vérben és a nyirokrendszerben találhatók meg.

Az immunrendszer védő mechanizmusai

Az immunrendszer a nem-saját alkotók felismerése ellen alapvetően kétféle mechanizmussal védekezik: egy veleszületett, azaz mindenkiben megtalálható úgynevezett nem-specifikus mechanizmussal, és a szerzett, az élet folyamán kialakuló különleges módszerrel. 

Limfociták és fagociták

A fehérvérsejteknek több típusa van, a legfontosabbak közülük a limfociták és a fagociták. A fagocitasejtek a fertőzés helyén lépnek kapcsolatba a kórokozóval, és azonnal képesek annak elpusztítására. A limfociták a kórokozókkal - több átalakulás után - a másodlagos nyirokszervekben találkoznak, ahonnan az ölő funkcióra alkalmas sejtek a fertőzés helyére vándorolnak, hogy a nagy számú kórokozót elpusztítsák.

A veleszületett immunitás jellemzője, hogy minden idegen alkotó ellen ugyanolyan mechanizmussal védekezik. Sejtes elemei a fagociták, melyek felismerik az idegen részecske jelenlétét, ami lehet például egy behatoló kórokozó is. A felismerés után a mikroorganizmust bekebelezik, majd elpusztítják.

A veleszületett immunitás oldott állapotú részei a komplementrendszer és a citokinek. A komplementrendszert a vérben található fehérjék alkotják, melyek idegen struktúra jelenlétére egymást aktiválják, majd legutolsó lépésként az idegen alkotó feloldódását okozzák. A citokinek olyan fehérjék, melyeket fagociták és limfociták is termelnek, a veleszületett és a szerzett immunitás részeként is. A citokinek feladata szintén az idegen részecskék elpusztítása.

A szerzett (specifikus) immunitás a limfociták közvetítésével alakul ki. Ennek lényege, hogy a szervezetbe bekerült idegen részecske vagy kórokozó a limfociták átalakulását, érését indítja el. Ennek az érési folyamatnak a végén válik képessé a limftocita arra, hogy speciálisan az adott idegen anyagra hatásos pusztító mechanizmust alakítson ki.

A T-limfociták az érés után közvetlenül pusztítják el az idegen részecskét, míg a B-limfociták ellenanyagokat termelnek, amelyek az idegenként felismert anyaghoz kapcsolódnak s végzik annak elpusztítását. Ezeket az ellenanyagokat immunglobulinoknak nevezzük, és a specifikus immunitás oldott állapotú összetevőit jelentik.

Ezen túlmenően mind a B-, mind a T-sejtekből "memóriasejtek" is képződnek, melyek a szervezetben tovább keringenek, és a kórokozóval történő újbóli találkozás alkalmával gyorsabban be tudják indítani a szükséges, az adott idegen ágensre specifikus immunválaszt.

Az immunrendszer betegségei

Immunhiányos állapotokról akkor beszélünk, amikor az immunrendszer valamely összetevőjének mennyisége nem elegendő, minősége nem megfelelő, vagy valamely okból funkcióját betölteni nem tudja. Ide tartoznak ez elsődleges immunhiányos állapotok, amelyek szerencsére ritkák. Ezek a betegségek a születés pillanatától jelen vannak, és a szervezetet nem védik kellőképpen a fertőzések és más káros hatások ellen.

A másodlagos immunhiányos állapotok környezeti ártalmak (mérgezések, alultápláltság), a csontvelő megbetegedései, hematológiai betegségek, egyes fertőzések (HIV vírus) és orvosi terápiák (besugárzás, kemoterápia) kapcsán alakulnak ki. Fiziológiás állapotok is lehetnek okai az immunvédekezés csökkent voltának: köztudottan fejletlen a csecsemők immunrendszere, de gyengébb az idősek és a terhes nők immunvédekezése is.

Betegségekhez vezet az immunrendszer túlzott reakciókészsége is, amikor egyébként nem káros jelenségek váltják ki annak működését vagy nagyfokú reakcióját: ez tapasztalható az allergiás folyamatok esetében (bőrallergiák, szénanátha, asztma, egyes bélbetegségek, kötőhártyagyulladás bizonyos formái, anafilaxia, gyógyszerallergia, ételallergia, stb).

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Immunerősítő ételeink - Ön tudta? A probiotikumok erősítik az immunrendszert? Az immunrendszer betegségei Mit kell tudni a szénanátháról? Gyógyszerallergia Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?

Amikor az immunrendszer a szervezet saját, működésében nem megváltozott sejtjei ellen indít immunválaszt, autoimmun betegség jön létre. A kóros immunreakció a szervezet számos helyén kialakulhat és válthat ki makacs, nehezen kezelhető betegségeket.

Szervátültetés kapcsán is lényeges szerephez jut az immunrendszer: az átültetett szervet idegenként ismeri fel, és ellene szintén reakciót indít, ami a szerv kilökődéséhez vezethet. Ezért van szükség szervátültetés után hosszú ideig tartó, az immunrendszer működését korlátozó gyógyszerek alkalmazására.

(Dr. Kónya Judit)