• A szívritmus-szabályozó (pacemaker)

        Szerző:
        WEBBeteg

        Ahhoz, hogy szívünk elláthassa testünkben feladatát, szükséges, hogy összehúzódó képessége és a benne levő billentyűk működése tökéletes legyen. Mindez mégis kevés, ha a szívünk túl kevésszer vagy túl sokszor húzódik össze. Ekkor lép közbe a modern orvostudomány egyik vívmánya, a pacemaker.

        A szív egy bonyolult szerv, amely akaratunktól, tudatunktól függetlenül működik. Lelki, hormonális hatások, reflexek, erőkifejtés befolyásolhatja a szívösszehúzódások számát.

        A szívben megtalálhatók olyan speciális izomrostok, amelyek feladata elektromos impulzusok generálása, és ezen elektromos impulzusok (ingerületek) elvezetése a munkát végző izomrostokhoz.

        Hirdetések

        Megkülönböztetünk tehát ingerképző, ingervezető és munkavégző szívizomrostokat. Van egy elsődleges ingerképző központ a jobb pitvar falában (sinuscsomó), van egy a pitvarok-kamrák határán (AV-csomó), és ez alatt a vezetőrendszer a kamrák irányába kötegekre osztva jut el a szívkamrák izomrostjaihoz.

        Ön tudta?

        Ha Önnek 55 éves koráig még nem lett magas a vérnyomása, akkor is 90 százalék annak a valószínűsége, hogy az élet során még ez kialakul.

        A szív ingerületei normális esetben a szinuszcsomóban keletkeznek, majd egyre inkább az alközpontok felé vezetődnek a kamrák izomzatához a vezető kötegeken keresztül. Ahogy a ranglétrán haladunk lefelé, az ingerképző központok saját pulzusszáma csökken. A szinuszcsomó által percenként 72-75 ingerület keletkezik. Az AV csomó által ennél kevesebb, a kamrai izomzatban már csupán 30-40/perc-es ingerület és összehúzódás jön létre, ha a felettes központok sérülnek.

        A szívritmus-szabályozó (pacemaker)

        A szív normális elektromos és mechanikus működésétől való eltéréseket ritmuszavarnak nevezzük. A szív ritmusában megkülönböztetünk lassú és gyors ritmuszavarokat. A lassú ritmuszavarokat bradikardiának, a gyorsakat tahikardiának nevezzük. A zavarokat okozhatják veleszületett fejlődési rendellenességek, gyógyszerszedés (szívritmusra hatók), anyagcsere-betegségek, sejtek működését befolyásoló fontos ionok (kálium) szintjének változása, mérgezések, hormonzavarok (pl. pajzsmirigybetegségek), de leggyakrabban vérellátási zavarok (infarktus), degeneratív elváltozások (meszesedés, hegesedés).

        Szívritmus-szabályozók

        generátor: egy kis számítógépet és a vele összeépített elemet tartalmaznak több éves élettartammal.

        elektróda: speciális bevonatú fémvezetékek, amik kapcsolatot tartanak a szívizomzat és a generátor között.
        A zsebórányi méretű pacemakert általában a váll, a kulcscsont és a nagy mellizom közötti mélyedésbe szokták behelyezni a bőr rétegei alá. Az elekródák ereken keresztül vannak felvezetve, megrögzítve a szív üregeiben vagy nyitott műtét által a szív külső felszínéhez rögzítve. A generátornak pedig a bőr alatt kis tasakot képeznek ki.
        A készülékekben lehetnek olyan programok is, melyek alkalmazkodnak a szív működéséhez, esetleg a fizikai aktivitáshoz. A fejlettebb készülékek teljes és aktív életvitelt tesznek lehetővé, akár rendszeres sportot is.

        A lassú szívműködés megakadályozására sajnos nincsenek biztonságosan adagolható tabletta formájú gyógyszerek. Bradikardiában a leghatásosabb és biztonságosabb eljárás a szívritmus-szabályozók (pacemakerek) beültetése.

        Mindig a ritmuszavar típusa, a pontos diagnózis határozza meg, hogy kinek milyen üzemmódú szívritmus-szabályozóra van szüksége. A készülék feladata mindig a hibás vagy hiányzó ingerképzési-vezetési funkció betöltése és így a keringéshez szükséges pulzusszám biztosítása. A készülék tehát figyeli folyamatosan a szív elektromos és mechanikus működését és a megfelelő helyen pótolja a hiányt.

        Ha a szív szabályosan működik, a készülék csak figyel, nem avatkozik közbe. Ha a szív lassan, szabálytalanul működik, a készülék átveszi az irányítást a beállításoknak megfelelően. Ezeket a beállításokat a beültető orvosok változtatni tudják egy különleges programozó segítségével bőrön keresztül, anélkül, hogy a sebhez hozzá kellene nyúlni.

        A beültetés után

        A szapora szívműködések, ritmuszavarok kezelésénél a szívritmus-szabályozók meg tudják szüntetni "elektromos ütésekkel" az életveszélyes ritmuszavarokat. A speciálisabb készülékek pedig a gyenge szív teljesítményét is fokozni tudják, ha megfelelő feltételek állnak fent. Ezt nevezik reszinkronizációs terápiának.

        A készülék beültetését követően a sebek gyógyulásáig 1-2 hétig kímélni kell a műtéti sebet, 5-6 napig víz sem szabad érje. Körülbelül 1-1,5 hónapig az elektródák kimozdulásának a veszélye miatt nem végezhetők karkörzések, vagy a beültetés oldalán a váll hátrafeszítése, nehezebb tárgy emelése, erőltetett köhögés.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ha a beültetés utáni 4-6 hét problémamentesen zajlik (nincs sebgyulladás, vérgyülem kialakulása a készülék körül, az elektróda nem mozdul el, nem jelentkezik izomrángás, ájulás, rosszullét), akkor rendszeresen, évenként ellenőrizni kell a készülékeket. Ezeken az ellenőrzéseken, a szívritmus-szabályozók hatékony működését és várható élettartamát vizsgálják elsősorban.

        Ha a beültetés előtti panaszok ismételten jelentkeznek, vagy ájulás, rosszullét, szívdobogás érzése lép fel, a kezelőorvost haladéktalanul fel kell keresni!

        Dr. Palotás Lehel, szívsebészForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Palotás Lehel, szívsebész

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Lehet ételintolerancia?

        WEBBeteg

        Panaszait ételérzékenység is okozhatja! Derítse ki egyszerűen! (x)

        A csecsemőkori kólika

        WEBBeteg

        Honnan tudhatom, hogy a kisbabám kólikás? Mit tehetek a tünetek jelentkezésekor? (x)

        A koleszterin- és...

        A magas zsír- és koleszterinszinttel rendelkező pácienseknek mihamarabb életmódot kell váltani, alacsony zsírtartalmú ételeket kell...

        Angina pectoris: a mellkasi fájdalom

        Az angina pectoris típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom nyomó, szorító jellegű, mintha prés alatt...

        Szívinfarktus és rehabilitáció

        A szívinfarktus korunk gyakori, életet veszélyeztető betegsége, mely sajnos sok aktív korú embert érint, akiknek minél hamarabb vissza kell...

        Forradalmi műtéttel tízezer...

        Agyi pacemaker beültetésével csökkenthető az epilepsziások rohama egy új sebészeti eljárás szerint, melyet a világon az elsők között a...

        Az újszülött pacemakere nagyobb, mint a...

        A világon először egy apró csecsemő, a mindössze 451 grammos Taylor Gardner olyan pacemakert kapott, amely nagyobb, mint maga az újszülött.

        Kardiológiai napok huszadszor

        Felére csökkent az elmúlt húsz évben az akut infarktusban elhunytak száma, ami elsősorban a katétertechnika fejlődésének köszönhető.

        Feltölthető, szívizom-erősítő...

        Magyarországon először ültettek be feltölthető, szívizom-erősítő pacemakert, a műtétet a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.