• Hitek és tévhitek az alvászavarokról

        A teljes felnőtt lakosság kb. 10 százaléka küzd súlyos vagy krónikus alvási nehézségekkel (ennél nagyobb számban fordul elő átmenetileg ez a probléma). Melyek a legfontosabb alvászavarral kapcsolatos hiedelmek?

        Alvászavar vagy inszomnia?

        Inszomnia alatt az alvás mennyiségi vagy minőségi zavarát értjük, ami a nappali funkciók romlásával jár. Az alvási panaszok klinikai jelentősége az ébrenléti tünetek alapján ítélhető meg, vagyis van-e: nappali fáradtság, rossz közérzet, teljesítményromlás, koncentrációzavar, aluszékonyság, ingerlékenység, testi fájdalmak, félelmek az alvással kapcsolatban.

        Hirdetések

        E mögött számos háttértényező állhat, mint a stressz, életmódbeli sajátságok, nem megfelelő cirkadián (napi) ritmus, nem megfelelő alváshigiéne, alvási helyzethez társuló, ébresztő hatású gondolatok és ingerek.

        Alvást rontó tényezők


        • koncentrációt igénylő tevékenységek: mint munka, számítógépes játék
        • kávé, tea, alkohol, cigaretta
        • elalvás előtti testmozgás
        • túl sok vagy túl kevés étel
        • napi stresszel való megküzdés
        • éberséget fokozó tévéműsorok

        Mintegy 25 százalékban testi (vagyis belgyógyászati vagy neurológiai betegség) deríthető ki, ezek kivizsgálása az adott szakterület feladata.

        Az alvászavarok felében valamilyen pszichiátriai háttértényező szerepelhet, ezek hangulatzavarok, szorongásos és stresszhez társuló zavarok, időnként pszichotikus zavarok, pl. skizofrénia.

        Az alvászavar okát, illetve következményét illetően gyakoriak a túlértékelések, félelmek, amik tovább ronthatják az elalvási képességet, emiatt mielőbb érdemes tisztázni ezeket. Az életkor előrehaladtával is változik az alvásszerkezet: az éjszakai alvásmennyiség ugyan csökken, de gyakoribb a nappali szunyókálás, így gyakoribbá válnak az éjszakai megébredések is.

        Mennyi alvásra van szükségünk?

        Az alvással kapcsolatban többféle elvárás, hiedelem ismeretes, ilyen az alvás mennyiségére vonatkozóan. A szükséges alvásmennyiség 5-10 óra között változik, ezért is az alvás minősége fontosabb szempont. Vannak úgynevezett keveset alvók, náluk nincsenek nappali tünetek, illetve hétvégi kompenzáló alvás.

        Utóbbi jelenség azoknál fordulhat elő, akik hét közben relatív alvásmegvonásban élnek például a munkájuk miatt, illetve akiket hét közben a stressz tart éberen. Az alvással kapcsolatban gyakran túlzó elvárások kerülnek felszínre. Emiatt szubjektíve súlyosabbnak ítélik meg az alvászavart.

        Az elalvási időt túlbecsülik, vagy az alvási időt alulbecsülik. Van olyan elvárás, miszerint „rövid időn belül el kell aludni”, vagy hogy „nem szabad éjszaka megébredni”. Ez utóbbi pedig nem feltétlen gond, ha vissza tud aludni az ember. Gyakran elhangzik, hogy már „hónapok (netán évek) óta nem alszom”. Ez is egy általánosítás és túlzás, hiszen alvás nélkül csak 8-10 napig tud életben maradni az ember!

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az alvászavar kezelése

        Az alvászavarok feltérképezésekor egy sor kérdésre keressük a választ, melybe a körülményeken, előzményeken túl beletartoznak az alvással kapcsolatos hiedelmek és elvárások, az alváshigiénés szokások, kezeléssel kapcsolatos elvárások, eddigi terápiás próbálkozások. Az objektivitás érdekében segítségünkre lehet az alvótárs, valamint az alvásnapló vezetése.

        Az alvászavarok terápiájának célja az, hogy a kliens gyógyszer nélkül is képes legyen a kielégítő alvásra. A kezelés három iránya: a kiváltó okok (háttérbetegség vagy háttértényezők) kezelése, nem gyógyszeres terápiás módszerek, valamint a gyógyszeres kezelés. A gyógyszerek lehetnek altatószerek, vagy antidepresszívumok, nyugtatók, újabban pedig melatonin tartalmú szerek.

        Az altatókkal kapcsolatos alapelv, hogy 6-8 hétnél ne tartson tovább a kezelés. Sajnos ezt kevesen tartják be! Ennek oka a félelem az altató elhagyásától, a kialakult függőség és megvonásos inszomnia.

        Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a nem gyógyszeres kezelési módokra, mint az alváshigiénés tanácsadás, pszichoterápia (kognitív-viselkedésterápia, beleérte a relaxációt), fényterápia, alváskorlátozás illetve megvonás. A pszichoterápia foglalkozik az életmód és napi ritmus átalakításával, az alvási helyzetben jelentkező negatív gondolatok és káros viselkedés módosításával, valamint a feszültségkezeléssel.

        Irodalom: Dr. Purebl György: 100 Kérdés-felelet az inszomniáról.

        Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter


        Forrás:  WEBBeteg 
        Orvos szerző: Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A skarlát tünetei

        Dr. Árki Ildikó

        Több pesti óvodában is megjelent a betegség. Mire érdemes odafigyelni?

        A csökkenő libidó ellen

        T. Zs., fordító

        A ginzeng lehet az a természetes vágyfokozó, amely sokak problémáján segíthet!

        Az alvási apnoe okai

        Az obstruktív alvási apnoe-ban szenvedő betegek gyakran nincsenek tudatában annak, hogy alvásuk szaggatott. Sokan közülük abban a tudatban...

        Testi betegségek, melyek alvászavarral...

        Az alvászavar jelentkezhet helytelen életmódbeli tényezők következményeként, illetve kísérhet bizonyos pszichés kórképeket. Ám...

        Pszichés betegségek, melyek alvászavarral...

        Alvászavart bizonyos életmódbeli tényezők is okozhatnak, így például pszichoszociális problémák (munkahelyi, magánéleti stressz)...

        Alvás terhesség alatt

        A nőknek több alvásra van szükségük, mint a férfiaknak. A várandósság alatt pedig még többre, a kismama teste és lelke nyugalmat és sok...

        Hason, háton vagy oldalt - Melyik pozíció...

        A hátán, hasán vagy az oldalán alszik? Nem mindegy, hiszen az, ahogy alszunk, kiváló oka lehet például a hátfájásnak, horkolásnak vagy a...

        Élet alvási apnoeval

        Számos esetben az obstruktív, illetve a centrális alvási apnoeval való együttélés szempontjából nagyon fontos, hogy Ön átgondolja saját...

        A segítő szindróma

        A burnout (vagy más néven kiégés) három fő tényezőből érthető meg: a munkakörülményekből (alacsony fizetés, támogatottsághiány...

        Kapcsolatfüggőség - Miért jobb a rossz...

        A kapcsolatfüggőség divatos kifejezés, manapság gyakran használatos. Amikor valaki minden cselekedetét a másik véleményétől és...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.