• Hitek és tévhitek az alvászavarokról

        Szerző:
        WEBBeteg

        A teljes felnőtt lakosság kb. 10 százaléka küzd súlyos vagy krónikus alvási nehézségekkel (ennél nagyobb számban fordul elő átmenetileg ez a probléma). Melyek a legfontosabb alvászavarral kapcsolatos hiedelmek?

        Alvászavar vagy inszomnia?

        Inszomnia alatt az alvás mennyiségi vagy minőségi zavarát értjük, ami a nappali funkciók romlásával jár. Az alvási panaszok klinikai jelentősége az ébrenléti tünetek alapján ítélhető meg, vagyis van-e: nappali fáradtság, rossz közérzet, teljesítményromlás, koncentrációzavar, aluszékonyság, ingerlékenység, testi fájdalmak, félelmek az alvással kapcsolatban.

        Hirdetések

        Alvást rontó tényezők

        • koncentrációt igénylő tevékenységek: mint munka, számítógépes játék

        • kávé, tea, alkohol, cigaretta

        • elalvás előtti testmozgás

        • túl sok vagy túl kevés étel

        • napi stresszel való megküzdés

        • éberséget fokozó tévéműsorok

        E mögött számos háttértényező állhat, mint a stressz, életmódbeli sajátságok, nem megfelelő cirkadián (napi) ritmus, nem megfelelő alváshigiéne, alvási helyzethez társuló, ébresztő hatású gondolatok és ingerek.

        Mintegy 25 százalékban testi (vagyis belgyógyászati vagy neurológiai betegség) deríthető ki, ezek kivizsgálása az adott szakterület feladata.

        Az alvászavarok felében valamilyen pszichiátriai háttértényező szerepelhet, ezek hangulatzavarok, szorongásos és stresszhez társuló zavarok, időnként pszichotikus zavarok, pl. skizofrénia.

        Az alvászavar okát, illetve következményét illetően gyakoriak a túlértékelések, félelmek, amik tovább ronthatják az elalvási képességet, emiatt mielőbb érdemes tisztázni ezeket. Az életkor előrehaladtával is változik az alvásszerkezet: az éjszakai alvásmennyiség ugyan csökken, de gyakoribb a nappali szunyókálás, így gyakoribbá válnak az éjszakai megébredések is.

        Mennyi alvásra van szükségünk?

        Az alvással kapcsolatban többféle elvárás, hiedelem ismeretes, ilyen az alvás mennyiségére vonatkozóan. A szükséges alvásmennyiség 5-10 óra között változik, ezért is az alvás minősége fontosabb szempont. Vannak úgynevezett keveset alvók, náluk nincsenek nappali tünetek, illetve hétvégi kompenzáló alvás.

        Utóbbi jelenség azoknál fordulhat elő, akik hét közben relatív alvásmegvonásban élnek például a munkájuk miatt, illetve akiket hét közben a stressz tart éberen. Az alvással kapcsolatban gyakran túlzó elvárások kerülnek felszínre. Emiatt szubjektíve súlyosabbnak ítélik meg az alvászavart.

        Az elalvási időt túlbecsülik, vagy az alvási időt alulbecsülik. Van olyan elvárás, miszerint „rövid időn belül el kell aludni”, vagy hogy „nem szabad éjszaka megébredni”. Ez utóbbi pedig nem feltétlen gond, ha vissza tud aludni az ember. Gyakran elhangzik, hogy már „hónapok (netán évek) óta nem alszom”. Ez is egy általánosítás és túlzás, hiszen alvás nélkül csak 8-10 napig tud életben maradni az ember!

        Az alvászavar kezelése

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az alvászavarok feltérképezésekor egy sor kérdésre keressük a választ, melybe a körülményeken, előzményeken túl beletartoznak az alvással kapcsolatos hiedelmek és elvárások, az alváshigiénés szokások, kezeléssel kapcsolatos elvárások, eddigi terápiás próbálkozások. Az objektivitás érdekében segítségünkre lehet az alvótárs, valamint az alvásnapló vezetése.

        Az alvászavarok terápiájának célja az, hogy a kliens gyógyszer nélkül is képes legyen a kielégítő alvásra. A kezelés három iránya: a kiváltó okok (háttérbetegség vagy háttértényezők) kezelése, nem gyógyszeres terápiás módszerek, valamint a gyógyszeres kezelés. A gyógyszerek lehetnek altatószerek, vagy antidepresszívumok, nyugtatók, újabban pedig melatonin tartalmú szerek.

        Az altatókkal kapcsolatos alapelv, hogy 6-8 hétnél ne tartson tovább a kezelés. Sajnos ezt kevesen tartják be! Ennek oka a félelem az altató elhagyásától, a kialakult függőség és megvonásos inszomnia.

        Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a nem gyógyszeres kezelési módokra, mint az alváshigiénés tanácsadás, pszichoterápia (kognitív-viselkedésterápia, beleérte a relaxációt), fényterápia, alváskorlátozás illetve megvonás. A pszichoterápia foglalkozik az életmód és napi ritmus átalakításával, az alvási helyzetben jelentkező negatív gondolatok és káros viselkedés módosításával, valamint a feszültségkezeléssel.

        Irodalom: Dr. Purebl György: 100 Kérdés-felelet az inszomniáról.

        Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

        Forrás:  WEBBeteg 
        Orvos szerző: Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Hgb (haemoglobin)

        Dr. Dobi Gyöngyi

        Mennyi a normálértéke? Mi okozhatja azt, ha a szintje eltér a normál tartománytól?

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Miért veszélyes az erős horkolás?

        Normális esetben az orrunkon keresztül szívjuk be a levegőt, amely tisztítja, szűri és felmelegíti azt. Ha azonban ezt a rendszert, vagyis az orrlégzést valami gátolja, kénytelenek vagyunk szájon át lélegezni.

        Gyakran érzi fáradtnak magát? - Mi lehet az oka?

        A fáradtság fogalma orvosilag nehezen definiálható, a fáradtság szubjektív, mindenki másképp éli meg. A fáradtság legtermészetesebb oka az alváshiány, ám hátterében betegségek is állhatnak.

        Alvászavarok gyötrik? - Tippek a nyugodt alváshoz

        Elalvás előtt a legtöbben jó éjszakát kívánnak egymásnak, ám e jó kívánság megvalósulása sokak számára csak álom. Felmérések szerint a magyar lakosság 15-30 százaléka szenved valamilyen alvászavartól, és minden második ember találkozott már élete során ezzel a problémával. Az érintettek felénél az alvászavar kezelést igényel.

        Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

        Tapasztalták már, hogy egy át nem aludt éjszaka után másnap képtelenek koncentrálni, fejfájással, szédüléssel küszködnek? A rossz komfortérzethez az is elég, ha rosszul és kevesebbet alszanak ahhoz képest, amit megszokott a szervezetük. Elképzelni is nehéz, hogy miként élik meg a nappali ténykedésüket azok, akik rendre éjszakai vagy váltott műszakban dolgoznak.

        A horkolás növeli a stroke kockázatát

        A stroke legtöbbször az alvás idején és az ébredést követő órákban alakul ki. Számos adat utal arra, hogy az alvási apnoe fennállása szerepet játszik a stroke kialakulásában.

        Betegséget is jelezhet, ha beszél álmában

        Gyermekkorban, főként 3 és 10 év között fordul elő gyakran, de a felnőttek 5 százaléka is beszél rendszeresen, vagy alkalmanként álmában. A jelenség lehet szórakoztató, vagy zavaró, de bizonyos esetekben orvosi kezelés is igénylő.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.