• A szamárköhögés (pertussis)

        WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
        Szerző:
        WEBBeteg

        A szamárköhögés néha igen súlyos betegség lehet - különösen a csecsemők és kisgyermekek esetén -, akár az életet is veszélyeztető szövődmények is előfordulhatnak. Sem a védőoltás, sem egy lezajlott betegség nem eredményez élethosszig tartó védettséget.

        A szamárköhögés heveny, hosszan tartó légúti megbetegedés, amelyet rohamokban jelentkező görcsös köhögés, nehezített légvétel, majd a rohamok végén sokszor hányás is előfordulhat. Manapság a kötelező védőoltások miatt szerencsére ritkán fordul elő.

        A kórokozó (Bordetella pertussis, parapertussis, bronchiseptica és holmesii) kizárólag emberek között terjed cseppfertőzéssel. A betegség csecsemő-, gyermek- és felnőttkorban egyaránt előfordulhat, de a lefolyása nagyban különbözhet az enyhébbtől akár a halálosig.

        Hirdetések

        Milyen tünetek utalnak a szamárköhögésre?

        Megelőzés
        Fontos a minél többszöri levegőzés, az otthoni dohányzás, dohányfüstös környezet kerülése. Ha lehet, gyermekünk sportoljon legalább 2-3 alkalommal hetente, táplálkozzon sokoldalúan, télen egyen vitaminkészítményt. Gyakori felső légúti megfázások, tüdő-, illetve arcüreggyulladások esetében immunerősítő készítmény, illetve a Pneumococcus kórokozó elleni védőoltás segíthet. Erről bővebben házi gyermekorvosuktól kérhetnek felvilágosítást.

        A szamárköhögés típusos esetben hurutos, átmeneti és oldódási szakaszokra oszthatók. A lappangási idő 7-14 nap után az első szakaszt légúti hurutos tünetek jellemzik éjszakai köhögéssel, orrfolyással, hőemelkedéssel és kötőhártya-gyulladással, amely átlagosan 2 hétig tart.

        Ezt követően a második szakasz (az úgynevezett "paroxizmális köhögés szakasza") akár 4-6 hétig is tart. Erre jellemző a tünetek súlyosabbá válása:

        • a fullasztó köhögési rohamok után hangos, húzó belégzés, ami "szamárbőgésre" emlékeztet.

        • az arc elvörösödik, a szemek könnyeznek és a rohamot követően kialakult hányás is jellegzetes tünet.

        Az oltatlan csecsemőkben csupán a fuldoklás tünetei utalnak a rohamra, majd ezt légzésszünet (apnoe) követi, mivel elfárasztják a szervezetet. A köhögés éjszakánként gyakoribb és hosszabb, mint nappal.

        Az oldódási szakaszban, azaz a harmadik szakaszban a rohamok gyakorisága és intenzitása fokozatosan csökken, de a tünetek enyhülése majd teljes megszűnése akár 3-6 hétig is elhúzódhat.

        A felnőttkori betegség tünetei és súlyossága az immunrendszer erőségétől is függ, így sokféle lefolyás fordulhat elő. Leggyakrabban az elhúzódó, izgatott, hurutos köhögés és esetleg a rohamok utáni hányás vetheti fel a betegség gyanúját. Az időskorban ismét a klasszikus kórlefolyás jellemző.

        Szövődmények

        A szamárköhögés legfontosabb szövődményei:

        • az apnoe (légzésszünet);

        • a másodlagos fertőzések;

        • az erőltetett köhögés következményei: apró bevérzések a szemen, a mellkason, köldök-és lágyéksérv, amelyek különösen csecsemő- és fiatal gyermekkorban gyakoriak.

        A legsúlyosabb a bakteriális tüdőgyulladás (pneumonia), amely egyben vezető halálok is. Fiatal csecsemőknél az oxigénhiányos állapot, illetve bevérzések az agyban súlyos központi idegrendszeri tünetekhez vezethetnek.

        Hogyan előzhető meg a betegség?
        A szamárköhögés elleni védőoltás hazánkban kötelező, melyet a csecsemők több alkalommal ismételten kapják (2, 3, 4 és 18 hónapos korban, majd 6 éves életkorban). Az oltást kombinációban adják be, így a torokgyík (diftéria) és a tetanusz ellen is véd (DPT-oltás).

        A gyermekkori védőoltásokról

        Az orvos szamárköhögésre két vagy több hete fennálló száraz, főként éjszaka jelentkező köhögési roham esetén gyanakodhat, kétes esetben, a betegség kezdetén pedig a kórokozót tenyésztéssel lehet kimutatni. A hurutos szakasz végén a vérkép jellegzetes, így vérvétel is szükséges lehet a diagnózis felállításához.

        A szamárköhögés kezelése

        Az orvos a kezelést a gyermek korának és a betegség súlyosságának megfelelően írja elő. A gyógyulás szempontjából kiemelkedő fontosságú a tüneti kezelés: nyugalom biztosítása, párásítás, elegendő folyadék- és energia bevitel, nyákoldás és szívás.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Pertussis gyanúja esetén, illetve igazolt betegségben mindig kell antibiotikumot adni, amely csökkenti a tüneteket, lerövidíti a kórlefolyást és megszünteti a fertőző képességet. Leggyakrabban az ún. macroild-ok közé tartozó szerek a leghatásosabbak. 

        Hasznos tudnivalók

        Általában a gyermekeket a betegség kezdetétől hat hétre szokták kitiltani a közösségből. Otthoni környezetre akkor tekinthetjük veszélytelennek a gyermeket, ha a köhögés már két hete erősen javulóban van. Legtöbb esetben jót tesz a friss levegő, de természetesen óvni kell a beteget a meghűléstől. Ha a hányás okoz problémát, inkább gyakran adjunk kevesebbet enni.

        Ne engedjük a gyermeket hevesen játszani, mert az rohamokat provokálhat, inkább pihenjen sokat! Ha elhúzódik a köhögési roham, támasszuk fel a hátát, illetve szoros haskötő is pihenteti a kimerült hasizmokat. A köhögéscsillapítók általában hatástalanok. A legfontosabb teendő -  ha gyanú van a betegségre -  hogy azonnal hívjunk orvost!

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Pollenallergia: szem- és bőrtüneteket is okozhat

        A szénanátha mellett az allergia más tünetek formájában is megmutatkozhat. Pollenszezonban súlyosbodhat az ekcéma, kötőhártya-gyulladás, szemhéj- és arcduzzanat is jelentkezhet.

        Kötőhártya-gyulladást kaphatunk strandolás közben

        Különösen a gyerekek élik át gyakran, de nyaranta - egy-egy strandolás, uszodázás után - a felnőttek is tapasztalhatják magukon a kötőhártya-gyulladás jeleit. A fertőzést nem könnyű kivédeni, de a kezelése ma már meglehetősen hatékony.

        Az allergiás kötőhártya-gyulladást leggyakrabban a parlagfű okozza

        Erős szemviszketést, könnyezést és vörösödést is okozhat az allergia – mondta Dr. Németh János. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának tudományos igazgatóhelyettese hozzátette, ha a szezonális allergia megjelenése előtt néhány nappal már elkezdjük a gyógyszer szedését és a szemcsepp alkalmazását, akkor a tünetek súlyosságát mérsékelni tudjuk.

        Az alvási apnoe kezelése

        Az alvási apnoe enyhébb eseteiben orvosa életviteli változásokat javasolhat Önnek, többek között fogyást és a dohányzás elhagyását. Ha ezek nem elegendőek vagy ha az alvási apnoe mérsékelten súlyos, számos más kezelés is rendelkezésre áll.

        A kötőhártya-gyulladás okai és tünetei

        Ha Önnek kötőhártya-gyulladása van, úgy érezheti, hogy szemében van valami, amit nem tud eltávolítani. Ébredéskor a szemhéjak összeragadhatnak a szemből folyó váladék miatt, a szem fehér része pedig rózsaszínesen elszíneződhet, és a látásélesség is romolhat.

        Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás - Tünetek és kezelési lehetőségek

        A kötőhártya-gyulladás leginkább baktériumok vagy vírusok által okozott fertőzés, ám kialakulásának hátterében egyre gyakrabban allergiás reakció áll, de a szembe került por és vegyszer is képes kiváltani a panaszokat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA