• Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok)

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az ajak-, illetve szájpadhasadék (népiesen nyúlajak és farkastorok) hazánkban is az igen gyakori fejlődési rendellenességek közé tartozik. Nagyjából minden 5-600 újszülöttből egyet érint ezen elváltozások valamelyike.

        Kialakulásuk annak köszönhető, hogy a magzat fejlődése során a két oldalról, valamint középről növekvő, az orr- és szájüreget kialakító és egymástól elválasztó szövetek, nem nőnek össze megfelelően. Így – a fejlődési rendellenesség súlyosságától és lokalizációjától föggően – ajak-, illetve szájpadhasadék alakul ki, vagy a súlyossabb formákban a kettő egyszerre van jelen.

        Hirdetések

        Amennyiben az ajakhasadék nemcsak a felső ajak és az orrnyílás közötti folytonossághiányt jelenti, hanem kiterjed a felső állcsontra is, akkor állcsonthasadékról is beszélünk.

        A szájpad hasadéka is különböző mértékű lehet. Lehet egy vagy kétoldali, és érintheti csak a lágyszájpadot, vagy végighúzódhat a teljes szájpadláson. Ez utóbbi esetben az orr- és szájüreg nem különül el egymástól.

        Ön tudta?

        Előfordulási gyakoriságuk 1:500-700, az ajakhasadék gyakoribb fiúkban, a szájpadhasadék pedig lányokban.

        A rendellenesség kialakulásának pontos oka nem tisztázott.

        A szövetlemezek inkomplett záródását okozhatja a terhesség alatti dohányzás, a kismama nem megfelelő táplálkozása, bizonyos gyógyszerek, pl. antiepileptikumok szedése, illetve egyes terhesség alatti vírusfertőzések is.

        Mindemellett genetikailag is meghatározott az elváltozás kialakulása. Amennyiben a családban már van hasonló rendellenességgel született egyén, akkor a baba sokkal nagyobb valószínűséggel fogja örökölni az elváltozást.

        A fejlődési rendellenesség, gyakran már a terhesség alatt felismerhető UH segítségével, ha azonban erre nem kerülne sor, akkor a születést követően, rövid időn belül egész biztosan nyilvánvalóvá válik az eltérés.

        Különböző problémákat okoz az újszülötteknél

        Attól függően, hogy mely területek érintettek, az újszülöttnél különböző problémák jelentkezhetnek. Önálló ajakhasadék esetén, a száj körkörös izmainak rendellenessége miatt, a szopási nehézség a legszembetűnőbb.

        Szájpadhasadék esetén a hangképzést, orrlégzést, táplálkozást egyaránt befolyásolja a folytonássági hiány.

        Mivel a szájpad hasadékának zárása a születést követően azonnal nem történhet meg, néhány intézményben egy lemezt helyeznek el a szájüregben, amely egyrészt elzárja egymástól az orr- és szájüreget, könnyítve ezzel a táplálást, másrészt pedig húzóerőt fejt ki a nyílás két szélére, így fokozatosan kissebbíti a hasadékot az operáció napjáig.

        A szájpadhasadékkal született gyerekek a helyes hangképzés, tiszta beszéd elsajátítása céljából gyakran logopédus segítségére szorulnak.

        A tökéletlen összenövések, miatt a fülkürt sem szellőzik megfelelően, ami gyakran krónikus középfül gyulladást okoz.

        Ritkán előfordul, hogy a sikeres operáció és a logopédiai segítség ellenére is, fennállnak a hangképzési problémák. Ilyenkor a gyermek 3 éves kora körül, de mindenképpen még beiskolázása előtt, újabb műtéti beavatkozás szükséges.

        A műtéti megoldás az egyetlen kezelési mód

        A kezelés tehát egyértelműen – a fejlődési rendellenesség minden formájánál – műtéti beavatkozást jelent.

        Sebészi beavatkozások

        Tudjon meg többet a műtétekről

        Ennek időpontja nagymértékben függ a baba általános állapotától, de nagy általánosságban az mondható, hogy ajakhasadék esetén 3 hónappal a születést követően megtörténik az első beavatkozás. Előfordul – pl. kétoldali hasadék esetén – hogy nem egyszerre zajlik az elváltozás helyreállítása, hanem rövid időn belül két műtétet végeznek az orvosok.

        A szájpadhasadék zárására, legkésőbb 1-2 éves korig kerül sor, az állcsonthasadékot pedig csak jóval később, 10-12 éves korban állítják helyre. Kisebb korrekciós műtétekre még ezeket követően is szükség lehet.

        A kezelés nem ér véget a műtétettel

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Kezelésük azonban nem ér véget a műtétekkel! A gondozásukban résztvevő szakemberek – gyermekorvosok, fül-orr gégészek, logopédusok, fogorvosok és szájsebészek, esetenként plasztikai sebészek és pszichológusok – szükség esetén felnőtté válásukig követik fejlődésüket, és egészségi állapotukat, így segítenek megelőzni minden lehetséges szövődményt és komplikációt, illetve áthidalni minden olyan pszichés és egyéb jellegű nehézséget, ami a ‘másságukból’ adódhat.

        Fontos tudni, hogy a megfelelő időben elvégzett műtétnek, illetve a tartós és rendszeres gondozásnak köszönhetően, a rendellenességgel született gyerekek is teljes értékű életet élhetnek!

        Fizikai és szellemi teljesítményük semmiben nem marad el kortársaikétól!

        Olvasson tovább! Ajak- és szájpadhasadékos babák szoptatása

        Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Sarcoidosis

        Dr. Lajtos Melinda

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Milyen esetben fontos foniáterhez fordulni, még az iskolakezdés előtt?

        A fiatal életkorban jelentkező halláscsökkenés jelentősen nehezíti a gyermek beszédértési és nyelvhasználati képességeinek megfelelő fejlődését, így ha korábban nem tettük, az iskolakezdés előtt mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, ha azt gyanítjuk, hogy gond lehet a gyermek hallásával.

        Fülzsírdugó - Ezért alakul ki nyáron gyakrabban

        A melegben a fülben található verejték- és faggyúmirigyek intenzívebben dolgoznak, ezért ebben az időszakban azoknál is jelentkezhet, akik egyébként nem hajlamosak a fülzsírdugó kialakulására.

        Hallóideg-daganat a fülzúgás, halláscsökkenés hátterében?

        A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.

        Hogyan öröklődik az ajakhasadék? - Az orvos válaszol

        A férjem testvérének ajakhasadékos kisbabája született. Arra lennék kíváncsi, hogy nálunk fennáll-e ilyen veszély? Mennyi az esélye, hogy öröklődik a szájpadhasadék? Már van egy közös egészséges gyermekünk. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        "Mi okozhatja az ajakhasadékot?" - Az orvos válaszol

        "Az ajakhasadék kizárólag rendellenesség lehet, vagy orvosi műhiba is okozhatja?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Megtalálták a nyúlajkat okozó gént

        Amerikai kutatók megtalálták azt a gént, amely a nyúlszáj fő okozója. Felfedezték, hogy az IRF6 génszakaszban egyetlen változás 18 százalékkal fokozza a nyúlszáj kialakulásának kockázatát.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.