Fül-orr-gégészeti betegségek és fejfájás

Valószínűleg nincs olyan ember, akinek élete során legalább egy alkalommal ne jelentkezett volna fejfájása. A leggyakoribb betegségek, amelyek fennállásuk alatt fejfájással járnak, a fül-orr-gégészeti betegségek.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A fül-orr-gégészeti betegségekhez társuló fejfájások, lehetnek akut megbetegedéshez kapcsolódóak: pl. nátha, orrmelléküreg-gyulladás, szénanátha, fülgyulladás, de lehetnek krónikus fejfájások is, fül-orr-gégészeti eredetűek: pl. az orr és melléküregeinek jó-, illetve rosszindulatú daganatos elváltozásai, orrsövény ferdülés, ciszták az orrmelléküregekben.

A leggyakrabban fejfájást okozó fül-orr gégészeti betegségek

• Közönséges nátha: mely esetén sokszor a láz a fejfájást kiváltó ok, melyhez az orr és orrmelléküregek nyálkahártya duzzanata miatt kialakuló légtartalom csökkenése társul. Kezelése tüneti, pl. lázcsillapítás, nyálkahártya duzzanat csökkentése orrspray használatával. 

  A arcüreg nyílásai

• Szénanátha: elsősorban az allergiás szezonban teheti gyakoribbá a fejfájások megjelenését. Jellegtelen, tompa, homloktáji, orrgyöki fejfájás képében jelenik meg. Kezelésében a különböző orrsparyk, orrcseppek, antihisztamin tartalmú gyógyszerek jelentik a megoldást. Mivel elhúzódó időszak is lehet, ezért a fájdalomcsillapítók rendszeres szedése kerülendő.
• Orrmelléküregek gyulladás: a fejfájás 50-60 százalékban jelentkezik kísérő tünetként. Jellemző, hogy az akut gyulladást kísérő fejfájás gyakran erős, lüktető jellegű, homloktáji, lehajlásra, fizikai aktivitásra fokozódik, máskor tompa és csak az adott melléküreg területére korlátozódik. 
  Krónikus melléküreg gyulladás ritkábban okoz fejfájást, a tünetek általában enyhébbek, jellegtelenek, általában kellemetlen feszítő érzés formájában jelentkeznek. 5-6 éves kor alatt ritkán társul fejfájás az orrmelléküreg gyulladáshoz. Kezelésük szintén tüneti: fájdalom- és lázcsillapítás, nyákoldás, orrnyálkahártya duzzanat csökkentése orrsparyval.
  Ritka, de annál súlyosabb formája a melléküreg gyulladásnak a rostasejt gyulladás. Az ennek következtében kialakuló fejfájás a belső szemzugba sugárzik, máskor erős, nehezen elviselhető, szem mögötti fájdalom formájában jelentkezik.
• A külső hallójárat és a középfül gyulladása is okozhat fejfájást, mely az első esetében a fülkagyló és hallójárat területén a legkifejezettebb, de halántéktájra is sugározhat. A második esetében a halántéktáji és fül mögötti erős fájdalom a jellemző.
  A középfül gyulladás gyermekkorban gyakran hányingerrel, hányással járhat. Kezelése szakorvosi feladat: szükség esetén a dobhártya „felszúrása”, antibiotikum alkalmazása, láz- és fájdalomcsillapítás.

  Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

  A szinuszitisz (orrmelléküreg-gyulladás) kezelése Az orrpolip Nátha után orrvérzés - megelőzés és kezelés Orrmandula-eltávolítás (adenotómia) Orrsövényferdülés A meghűlés, megfázás, nátha Mit kell tudni a szénanátháról? Fejfájás - Mikor forduljunk vele orvoshoz? Fejfájás - Önálló betegség vagy más okozza? Számítógép-fejfájás - Mit tegyünk ellene? Mit tegyünk, ha elment a hangunk?

• A rágóizület gyulladása, illetve működési zavara halántéktájba, fülbe sugárzó, rágásra, beszédre fokozódó fejfájást okozhat. Kezelése az izület tehermentesítése, beszédtilalom, pépes ételek fogyasztása, gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító hatású gyógyszerek, izomlazítók alkalmazása.
• Az orr és melléküregeinek daganatos elváltozása: a fájdalom helyét tekintve megegyezik az orrmelléküreg gyulladásaival. Jellegtelen fejfájások, melyek általában tompák, hosszú ideje fennállóak és nem kísérik hurutos tünetek. Kezelésük: a daganat eltávolítása, szükség esetén kemoterápia illetve sugárkezelés.
• A gége, garat daganatos elváltozásai nyeléskor a fül környékére sugárzó fájdalmat okozhatnak, esetleg a fejtetőbe sugároznak. Kezelésük az előbbiekével azonos.

Ismeretlen okú, elhúzódó fejfájások hátterében mindig gondolni kell a háttérben megbúvó fül-orr-gégészeti megbetegedésre, és ha igazolódik mihamarabb a megfelelő kezelést el kell indítani, mivel az agy közelsége súlyosabb agyi szövődményekhez vezethet.

(WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika neurológus)