A húgyhólyagrák és tünetei

A húgyhólyagrák elsősorban a 60-70 éves korcsoport betegsége, ritkán fiatalabb korban is jelentkezhet. Az öregedés azonban nem önmagában jelent kockázati tényezőt, hanem a felszaporodó méreganyagok miatt.

A kutatók viszonylag kis jelentőséget tulajdonítanak az öröklött, genetikai tényezőknek, inkább a külső káros hatások összegződésének, s hosszú távú következményének tartják a húgyhólyagrákot.

Az öregedés tehát nem önmagában kockázati tényező, hanem a felszaporodó méreganyagok miatt. Ezek között különösen nagy szerepet tulajdonítanak a dohányfüstnek: a húgyhólyagrákok mintegy fele a jelenleg is aktív vagy egykoron dohányzó páciensekben alakul ki.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A dohányzás rákkeltő hatása hatványozottan nő a naponta elfogyasztott cigaretta mennyiségével és a dohányos évek számával. Tévhit az, hogy a dohányosok csak a tüdejüket károsítják: a dohányfüst több ezer összetevője, köztük a rákkeltő anyagok is bekerülnek a véráramba, s mivel a vizelettel választódnak ki, többek között a vese és a húgyhólyag nyálkahártyáját is roncsolják.

A húgyhólyagdaganatok mintegy negyedéért olyan ipari ártalmak tehetők felelőssé, mint egyes vegyipari alkotóelemek (anilinfestékek, benzidin, fenolszármazékok, aromás szénhidrogének, műanyagok, nitrátok, nitritik), az alumínium és szénbányászat ártalmai.

A veszélyeztetett munkakörökbe sorolják a kéményseprőket, s az útépítőket is, előbbieket a koromszennyezés, utóbbiakat a kátrány és az aszfalt miatt, mindemellett a száraz vegytisztítást végzőknél is az átlagosnál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg húgyhólyagrák, a szakirodalom a nyomdászokat és fodrászokat is megemlíti.

Egyes gyógyszerek hatóanyagai, valamint a hólyag egyes gyulladásos megbetegedései is fokozzák a veszélyeztetettséget. Többször felmerült ugyan károsító hatásuk, ám máig vitatott, hogy a túlzott koffein vagy szacharin fogyasztás milyen hatással lehet a húgyhólyagra.

A hugyhólyagrák

Milyen tünetek utalhatnak húgyhólyagrákra?

A betegség a kezdeti stádiumban teljesen tünetmentes. A mérsékelten előrehaladott stádiumú betegségben a vezető tünet a gyakori, fájdalmas vizelés, valamint a vérvizelés (haematuria). A gyakori vizelést a hólyagban növekvő, egyre nagyobb teret betöltő tumor okozza.

A véres vizelet mértéke és gyakorisága független a daganat stádiumától. A tünetek alapján a betegséget már viszonylag korai fázisában - a páciens jó általános állapotában, az áttétek kialakulása előtt - fel lehet ismerni.

A húgyhólyagrák diagnosztikája: hogyan fedezhető fel?

Húgyhólyagrák ellen nincs specifikus szűrővizsgálat. Vizelési panaszok jelentkezése esetén nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást. Célirányos vizsgálatokra van szükség, hogy kiderülhessen, mi áll a probléma hátterében. A panaszokat nemcsak daganat okozhatja: kiválthatja valamilyen fertőzés, gyulladás, prosztata- vagy vesebetegség is.

A tünetek előfordulásakor ezért átfogó urológiai vizsgálatokat végeznek. A férfiaknál ez kiterjed a prosztata végbélen át történő (rektális digitális) tapintásos vizsgálatára, nőknél egy kiterjedt nőgyógyászati diagnózis felállítására.

Panaszok jelentkezése esetén az ultrahant mellett több speciális vizsgálat is indokolttá válhat:

Intravénás urographia: A vérereken keresztül kontrasztanyagot juttatnak a szervezetbe, amely révén a röntgenfelvételeken a vesék, a vizelettároló és -elvezető rendszer szervei jól láthatóvá válnak.

Cytoscopia, hólyagtükrözés: A húgycsövön keresztül egy vékony, száloptikás eszközt vezetnek be a húgyhólyagba. Ezzel kettős eredményt érnek el: egyrészt az orvos tüzetesen képes megszemlélni a hólyag falát, másrészt a csövön keresztül egyúttal mintát is tud venni a szövetekből, azaz biopsziát végez. Amennyiben ez pozitív eredményt hoz, azaz a laboratóriumban a szövetekben kimutatják a rákos sejteket, újabb vizsgálatok válnak szükségessé, hogy kiderüljön a daganat stádiuma és kiterjedtsége.

Cystographia: a húgyhólyagot hólyagkatéteren át feltöltik kontrasztanyaggal, majd felvételeket készítenek a szervről.

(A rakgyogyitas.hu cikke.)