Tévhitek és félreértések az allergológiában

Csak akkor asztmás valaki, ha éppen fullad? Sokan csak beképzelik maguknak ezt a betegséget? Ha gyermekkorban jön elő az asztma, akkor azt idővel ki lehet nőni? Számos tévhit kering még a köztudatban, amit most tisztázunk!

Allergén növényekkel kapcsolatos tévhitek

Bár ez a legközismertebb félreértés, a parlagfüvet sokan ma is vadkenderként említik, holott nem kender (annak elvadult formájával sem azonos), és nincs köze a narkotikum kivonására alkalmas indiai kenderhez sem.

A parlagfű Észak Amerikában őshonos, az onnan érkező gabonaszállítmányokkal került hazánkba, magja a gondozatlan, elhanyagolt, „parlagon heverő” földeken terjed. Nagyon szívós, homokos talajon is jól nő. Hazánkban nincs természetes ellenlábasa, ezért terjedése megállíthatatlan, ha nem teszünk ellene.

A nyárfa szösze nem okoz allergiás panaszokat. Nem pollen, hanem a nyárfa termését szállító repítő szösz. Ha sokat látnak szállni a levegőben és viszket az orruk, biztosak lehetnek benne, hogy az ebben az időben terjengő fűpollen okozza panaszainkat, mely rátapadhat a nyárfa szöszre. A nyárfa pollenje márciusban kerül a levegőbe, aki nyárfapollenre (tehát nem szöszre) allergiás, annak márciusban jelentkeznek a panaszai.

A kamillának jótékony gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása van, de nyáron ne borogassunk vele, mert lehet valaki kamillára is allergiás, vagy más fészkesvirágzatú nyövénnyel (elsősorban a parlagfűvel) keresztreakciót adhat, így súlyos reakciót válthatunk ki a gyógyító szándékkal.

Virágzó fák - a mogyoró virágzásával - már februártól panaszokat okozhatnak, mivel még a lombfakadás előtt megérnek a porzós virágok, a barkák.

Pollenallergiások esetében vigyázni kell a méz vagy a propolisz használatával, köhögés esetén célszerűbb gyógyszerekkel kezelni a panaszokat, mivel az említett anyagok fokozhatják a légúti panaszokat, olykor ugyanolyan általános reakciót tudnak kiváltani az arra érzékenyeknél, mint a virágpor.

Poratka és tejallergia

A párásítás általánosságban jótékony hatású, ám túlzott alkalmazás esetén ellentétes következményei lehetnek. A 60 százalék feletti relatív páratartalom ugyanis kedvez a házi poratka szaporodásának, így fokozódnak az atkák által kiváltott allergiás panaszok.

Tévhit, hogy a kecsketejet és a juhtejet fogyaszthatják a tehéntej allergiában szenvedők. Az állatok tejének fehérjeösszetétele ugyanis hasonló, ezért ugyanúgy allergizálhatnak.

Az asztma nem képzelt betegség

Fokozódó légszomj, vagy kilégzéskor megjelenő sípoló légzés. Mellkasi szorítás, vagy fájdalom. Mindezek következménye pedig az alvászavar. Az asztma egy, a beteg számára igen megterhelő állapot.

Sokan tévesen azt képzelik, hogy az asztma csak egy „képzelt betegség”. Úgy vélik, hogy lelki alapon nyugszik, és az érzelmekkel teli személyiség könnyebben lesz asztmás. Az érzelmek nem okozhatnak asztmát, de a meglevő asztmát a negatív érzelmek és hangulat ronthatja. Ha valaki asztmás, akkor a sírás, az idegeskedés, vagy az erős nevetés asztmás tüneteket okozhat, ha a légúti gyulladás erős hörgőérzékenységgel jár.

Napjainkban terjedőben van az a tévhit is, hogy az asztmás gyerekek kinövik a betegséget. Előfordul, hogy amikor a gyerekek felnőnek, az asztmás tünetek enyhülnek, ritkábbak lesznek. Több esetben azonban nem javul, hanem súlyosabbá is válhat a betegség. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az asztmás tünetek megszűnése még nem feltétlenül jelenti, hogy nincs jelen a krónikus betegség.

Sokan úgy gondolják, hogy ha asztmások, soha nem sportolhatnak. Több olimpiai bajnok is van, aki asztmás. A titok nyitja, hogy megfelelően kezelje betegségét, betartsa orvosa utasításait. Megfelelően kezelt asztmás gyermeknek a megfelelő testnevelés és sport jót tesz, nem rontja állapotát. A tévhiteket nemegyszer a TV-ből indulnak útnak.

Tabletta, injekció, szirup vagy spray?

Gyakran észlelik orvosok, hogy az asztmás beteg számára csak a tabletta, az injekció vagy a szirup "a gyógyszer". Az inhalációs sprayt, ha használják is, de nem tartják gyógyszernek. Előfordul, hogy azt gondolják, a spray-t csak akkor kell alkalmazni, ha a tabletta, a kúp, vagy a szirup már nem segít. Ez a gyakori tévedés főleg a gyermekkori asztma kezelésében fordul elő, és ártalmas is lehet.

A hörgőtágító spray-t azért fejlesztették ki, hogy lokálisan hatva gyorsan képes legyen oldani a hörgőizom görcsét, a lehető legkevesebb adagban, a legkevesebb mellékhatással. Ha késünk, és nem oldjuk időben a hörgőizom görcsét, akkor a nyálkahártya duzzanat (ödéma) is fokozódik, és halmozódik a légúti váladék, fokozva a nehézlégzés súlyosságát, nehezítve a hörgőtágító spray-k hatását.

Sok gyógyszer? Kevés gyógyszer?

Sokszor hiszik azt az asztmás betegek, hogy túl sok gyógyszert használnak. Az orvosnak törekednie kell, hogy a beteg tisztában legyen a gyógyszerek különböző hatásával: a gyulladáscsökkentő, tehát megelőző, valamint a rohamoldó, vagyis hörgőtágító hatásaival.

A megelőzőt akkor is szedni kell, ha semmi panasza nincs, a rohamoldót pedig csak akkor, ha fullad, köhög, légzése nehezített - ilyenkor viszont szükség esetén többször is, 4-6 óránként. Ha ez utóbbi helyzet gyakran előfordul, a megelőző szer adagját célszerű megemelni. A hasonló és nehezen elsajátítható „fogásokat” oldja meg részben a kombinált asztma gyógyszer, amelyben egy inhalátorban vannak a megelőző és a hosszú hatású hörgőtágító szerek is (12 órás hatás).

A szteroid-fóbia

Az orális szteroid kezelés során rövid idő alatt is kialakuló mellékhatások miatt a szteroid-fóbia gyakori jelenség a betegek, de az orvosok között is. Jól kontrollált klinikai vizsgálatok megállapították, hogy 4 éven keresztül felnőttkorban napi 1000 mikrogram, gyermekkorban napi 400 mikrogram inhalációs szteroid adása nem okoz jelentős mellékhatást.

Nem felel meg az igazságnak, hogy az inhalációban alkalmazott gyógyszer veszélyesebb (több a mellékhatása, hamarabb hozzászokik a beteg, vagy a spray "kikészíti a szívet"). Sőt, az inhalációs formában bejuttatott gyógyszer gyorsabban hat és kevesebb a mellékhatása is. A spray-ket éppen azért alkalmazzák, mert többszörösen (tízszer-százszor) kevesebb gyógyszert visznek be, és azt is lokálisan a légutakba, a vérbe ebből alig szívódik fel valami.

A gyakran észlelt izomremegés nem tekinthető mellékhatásnak, mivel a vázizomzatra gyakorolt hatás érződik, ami inkább annak a jele, hogy a gyógyszer hatékony. Ez a remegés - ha okozhat is feszültséget - nem kardinális mellékhatás, nem kell tőle félni, ha a szérum kálium szint rendben van.

Nem ritka, sajnos még napjainkban sem, hogy a biztosan mellékhatásokkal járó depo-szteroid kúrát elrendelő orvos félti a beteget az inhalációs szteroidtól. Egy ilyen injekciókúra során azonban annyi szteroid jut a beteg szervezetébe, amennyivel két hónapig folyamatosan lehetne kezelni a beteget inhalációs módszerrel, és a mellékhatásokkal nem kellene számolni.

(WEBBeteg - Dr. Brugós László, pulmonológus, allergológus)