• A foglalkozási tüdőbetegség

        Szerző:
        WEBBeteg

        Nagyon sok olyan tüdőbetegséget okozó anyag létezik környezetünkben, amelyet munkánk során, munkánk miatt lélegezhetünk be. Az összes asztmás megbetegedés jelentős részét a foglalkozási asztma teszi ki.

        A munkahelyen vagy a környezetből a szervezetbe bekerült különböző anyagok különböző tüdőbetegségeket válthatnak ki, vagy súlyosbítják a már meglévő panaszokat. Veszélyesek lehetnek a különböző gázok, füstök, a szénpor, sőt, még a liszt is!

        A foglalkozási ártalmak kimutatása ráadásul sokszor nehézkes, mert a bizonyított foglalkozási betegségeknek komoly jogi következményei vannak, aminek a munkáltatók nem örülnek.

        Hirdetések

        Az alábbi táblázat a munkahelyi vagy környezeti károsodásokat foglalja össze.

        Betegségek
        Kiváltó ok
        Példák
        Ipari bronchitis Irritánsok Gázok, füstök, dohányzás
        Foglalkozási asztma Vegyszerek, állati vagy növényi fehérjék, fémek Izocyanát, laboratóriumi állatok, liszt, nikkel
        Hiperszenzitiv pneumonitis Biológiai eredetű porok Actynomycetes
        Pneumoconiózisok Ásványi porok Azbeszt, szilicium, szén
        Tüdőcarcinoma

        Ásványi porok, fém porok, radiáció

        Azbeszt, arzén, radon
        • A korábbi és jelenlegi munkahelyek időbeli feltérképezése.
        • Milyen anyaggal került kapcsolatba munka közben?
        • A munkahelyen elszenvedett hatások időtartama és intenzitása.
        • Védőruha, védőfelszerelések használata (maszkok, kesztyűk).
        • Van-e megfelelő munkahelyi szellőztetés?
        • A munkatársak tevékenysége, anyaghasználata.
        • Részidőben végzett munkák.
        • Otthoni hatások (háziállatok, hobby tevékenységek).
        • A betegség kronológiája a munkával és környezeti ártalmakkal összefüggésben.

        Az ilyen jellegű betegségek kivizsgálásakor nagyon fontos a tünetek mérlegelése, a munkahelyi tünetekkel való szoros összefüggések kimutatása és bizonyítása. Ki kell deríteni, ha lehet, hogy a tünetek mikor jelentkeznek, minek a hatására romlanak vagy javulnak, illetve hogy milyen összefüggésben állnak a munkahelyen töltött idővel és a hétvégi szabadidővel.

        A foglalkozási eredete megállapításához nagyon fontos a dohányzási szokások, korábbi betegségek (már meglévő allergia, asztma) felmérése, illetve a nehézlégzés nem légzőszervi okának kizárása (pl. elhízásszívbetegség).

        Ha a munkahelyi vagy környezeti ártalom körvonalazódik, akkor célzott kezelések elvégzésével szűkíteni kell a kört. 

        • Mellkas felvételt kell készíteni a silicózis kizárására.
        • Légzésfunkciós vizsgálatok, melyek során megszorító vagy elzáró zavarokat észlelhetnek.
        • A munkaképesség eldöntésére terheléses vizsgálatokat kell végezni. 
        • Speciális vizsgálatok: bőrpróbák, RAST a munkahelyi asztma kimutatására.
        • Invazív beavatkozások: bronchofiberoszkópia, hörgő mosófolyadék, nyílt tüdőbiopszia.

        A betegség súlyosbodása

        Egyesek állapota gyorsan javul a munka után és szinte teljesen rendeződnek másnapra, míg másoknak legalább két napra van szükségük, hogy rendbe jöjjenek. Ez folyamatos romlást okozhat a légzésfunkcióban, és nehezen lehet elkülöníteni egy nem munkahelyi ártalmak kiváltotta COPD-től. Ilyenkor hosszasabb munkahelyi elvonás szükséges, hogy a légzésfunkció normalizálódjon.

        A foglalkozási asztma felismerése

        A foglalkozási asztma tipikus tünete a nehézlégzés, mellkasi merevség, köhögés, sípolás a munkaidőben, vagy pár órával a munka vége után. Jellegzetessége, hogy a légúti szűkület mindkét tüdőfélre kiterjed, spontán módon vagy kezelés hatására visszafordítható, és nem kardiovaszkuláris ok hozza létre. 

        Gyakran kísérik az asztmát náthás, kötőhártyagyulladásos panaszok, és visszatérő hörghurut is. Ha a tünetek azonnal, vagy kevéssel az első tünetek után jelentkeznek a munkahelyen és mindig ugyanazon anyagra, akkor a felismerés nem nehéz. Nehezebb azonban a betegség megállapítása késői asztmás reakció esetén, amikor órákkal az asztmát kiváltó anyaggal történő kapcsolatba kerülést követően jelentkeznek a panaszok.

        Az asztmára jellemző hörgőgörcs kialakulása lehet reflex-szerű, történhet gyulladás miatt, vagy bekövetkezhet farmakológiai és allergiás okokból is.

        A reflexes mechanizmus esetén a légút stimulálásában nagy szerepet játszhat a hideg levegő, a szervetlen porok, a gázok és füstök. Bár ezek akár hörgőgörcsöt is kiválthatnak, a reakció nem immunválasz és legtöbb betegnél már korábbról ismert az asztma.

        Nem egyik napról a másikra alakul ki

        Az asztma érzékenység kialakulásához időre van szükség és a lappangás időtartama hetektől évekig terjedhet. A cigarettázás kétszeresére növeli a rizikót, mivel a gyulladásos sejteket a légutakba toborozza és ezek már készen állnak, hogy reakcióba léphessenek az ingerlőszerekkel és az érzékenység gyorsabban és súlyosabb formában jöhet létre.

        A gyulladásos folyamat (reaktív légúti diszfunkciós szindróma) által okozott hörgőgörcs esetén az ingerlő anyag korlátozza a hangszálak működését. Ez rekedtséggel, köhögéssel és nehézlégzéssel jár, de tévesen minősítik gyon gyakran asztmának.

        Az allergiás hörgőgörcs a leggyakoribb oka a foglalkozási asztmának. Ha magas molekulasúlyú anyagról van szó (például pékek asztmája), akkor a veleszületett allergiás túlérzékeny (atópiás) beteg gyakrabban és gyorsabban válik érzékenyebbé, így fokozott a kockázata a foglalkozási asztma kialakulására. Ennek ellenére az allergiás érzékenység nem hajlamosító tényező, ha alacsony molekulasúlyú anyagokkal szembeni reakció kialakulásáról van szó. Farmakológiai hörgőgörcsről akkor beszélünk, ha a munkahelyen különleges gyógyszeres hatás éri a tüdőt.

        A foglalkozási betegségek terápiájában a kiváltó ok megvonása fontos szerepet tölt be. A légzőszervi panaszokat az asztmának vagy COPD-nek megfelelően kell kezelni.

        Foglalkozási asztma: gyakoribb, mint gondolnánk

        Az összes asztmás megbetegedésből a foglalkozási asztma az esetek 2-15 százalékáért felelős, ami természetesen nagyon változik foglalkozástól és munkahelytől függően, valamint a hatás mértékétől.

        Az ipari előfordulás valószínűleg a valóságban nagyobb, mint amennyi adattal rendelkezünk, mert mindenki félti az állását, és ha teheti "nem betegszik meg". Leírták, hogy a dolgozók körében 10-20 százalékkal alacsonyabb a megbetegedések száma, mint az általános populációban, amit "egészséges munkás" effektusként ismerünk.


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, allergológus, pulmonológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Diabétesz, inkontinencia

        B. M., szakfordító

        Összefüggés van a hólyag működészavara és a cukorbetegség között.

        Több mint TestŐr előzetes

        Az orrdugulás, a megfázás vagy az asztma nemcsak az alvást, de a napközbeni légzést is megnehezíti. Sóterápia egykor és most.
        A bőrrák közel 10 százaléka a szemhéjon alakul ki. Az UV sugárzás számos káros hatása eddig ismeretlen volt. Most összegyűjtjük őket.

        A hisztaminintolerancia

        A hisztamin nevű anyag a szervezetben a legnagyobb mennyiségben az úgynevezett hízósejtekben és a bazofil sejtekben termelődő és raktározódó vegyület. Ha a tároló sejtekből felszabadul az immunrendszer védelmi részeként, a gyulladás kialakításában van fontos szerepe.

        Az egészséges élet tükröződik az arcon

        Nagyon egyszerű tény, hogy amit beviszünk a szervezetbe, az sejtszinten befolyásolja a működését. A méreganyagok terhelik a szerveket és zavart okozhatnak. A bőr a szervezet egyik jelző felülete, az is látszik rajta, ha valaki egészségesen él, és az is, ha nem. A dohányos ember bőre például láthatóan szürkébb lesz. De a gyulladásos folyamatoknak is sok esetben tünete lesz az arcon.

        Tüdőnk egészsége: a tbc már ritka, de van több olyan betegség, amit komolyan kell venni

        Nem véletlen, hogy az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2010-et a tüdő évének nyilvánította, felhívva ezzel is a figyelmet a világszerte több százmillió embert érintő krónikus tüdőbetegségek jelentőségére, és arra, hogy bár a legtöbb tüdőbetegség gyógyítható, a megelőzés a leghatékonyabb módszer ezek kivédésére.

        A munkanélküliségtől jobban félünk, mint az asztmától

        A betegek többsége fél bevallani, ha úgy véli, hogy a munkahelyi körülmények is szerepet játszanak az asztmája kialakulásában. Mit tegyen, ha asztmás és erősen szennyezett, a légutakat károsító környezetben dolgozik?

        Irány a természet

        Kimutatott tény, hogy a természet látványa sokaknál vérnyomáscsökkentő hatású, ezenkívül a stresszt és a gyulladást is csökkenti a szervezetben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA