Sugárterhelés
Kedves Doktor Úr! Kicsit aggaszt az idei sugárterhelés, ami ért, szeretném kérni segítségét annak megítélésében, hogy van -e okom aggódni. Idén tavasszal volt egy ágyéki és háti gerinc röntgenem, ekkor nem kaptam ólomkötényt. Ezután kb. 3 hete készült egy alacsony dózisú mellkas CT, kaptam ólomkötényt a hasi területre, és megközelítően 0,84 mSv effektív dózist írtak a papíromra, mint sugárterhelést. 1 hete pedig nyaki lágyrészek natív CT vizsgálata történt, nyeléses kontrasztanyaggal, ekkor is kaptam ólomkötényt, és megközelítően 1,6 mSv effektív dózist írtak a papíromra. Ön szerint ez a, mennyiség egy évre, mennyire jár nagy kockázattal, soknak számít? 34 éves vagyok, és eddigi életem során ezeket a radiológiai vizsgálatokat végezték rajtam: 3 éve arcüreg röntgen, 6 éve mellkas röntgen, 8 éve gerinc röntgen, 10 éve koponya CT, 3 éve pajzsmirigy izotópos és nyelési röntgen, illetve pár évente fogászati panoráma röntgen. Az is aggaszt a nyaki lágyrész kontrasztos CT kapcsán, hogy van egy syringomyelia a nyakamban, amit 5 éve fedeztek fel, kicsi, és nem változott a mérete, a 6.-7.-es csigolyáimnál található, és mivel őt is sugárterhelés érte, nagyon félek, hogy növekedésnek indul ettől. Ön szerint lehetett rá káros hatással a nyaki lágyrész CT? Nagyon köszönöm előre is a válaszait!
Dr. Laki András válasza Sugárterhelés témában
Tisztelt Kérdező! Az ionizáló sugárzások (ilyen a röntgensugár és a radioaktív izotópok sugárzása) és az esetleges káros következmények kérdése utólagosan is gyakran felmerül. A tudományosan megalapozott álláspont szerint radiológiai diagnosztikai eljárásokkal (röntgen, CT, izotópvizsgálatok), gyakorlatilag nem érhető el olyan besugárzás, ami biztosan daganatos betegségekhez vezetne. Minden, sugárzással járó vizsgálatnak azonban van egy – a vizsgálat típusától függően – változó, minimális vagy alacsony kockázati tényezője, de ezek csak nagy számú vizsgálatra, sok betegre számított valószínűségi értékek. Így mondhatjuk azt, hogy egy bizonyos vizsgálat esetén, például, 500-1000-2000 stb. páciens vizsgálatára juthat egy többlet daganat kifejlődése (az 500- 1000-2000 páciensnek más okokból egyébként is meglévő daganat rizikóján FELÜL értve). Ezt a kockázatot az atombomba robbantások és atomerőmű katasztrófák elszenvedőinek eseteiből számították ki, és befolyásolja az életkor, a besugárzott testrész, a testalkat és még számos tényező. Léteznek kalkulátorok, melyek valamelyest támpontot adhatnak a rizikóra. Ha az Ön összes eddigi vizsgálatát összegezzük, még együtt sem érik el pl. egy teljeskörű hasi-kismedencei CT sugármennyiségét, és még azt sem tekintjük reális kockázatnak. A gerincvelő a kevésbé sugárérzékeny szövetek közé tartozik. Így szeretném megnyugtatni, hogy nincs aggodalomra oka.
