Infarktusgyanú: mikor forduljunk orvoshoz?

A szívinfarktus során az emberek gyakran értékes perceket vesztegetnek el, mert nem ismerik fel a fontos tüneteket, vagy késlekednek segítséget hívni, mert félnek az esetleges téves riasztás miatti szégyentől. Pedig a legfontosabb, amit tehet, a gyors cselekvés.

A téma cikkei

5/1 A szívinfarktus és tünetei 5/2 Az infarktus okai, rizikófaktorai 5/3 Mikor forduljunk orvoshoz? 5/4 Az infarktus kezelési lehetőségei 5/5 Élet szívinfarktus után

Ha szívinfarktus tünetei jelentkeznek, és nem múlnak el 5 percen belül (illetve, ha orvosa Önnek már előzőleg írt fel nitrát tartalmú gyógyszert rohamoldásra: nem múlnak el a tünetek a nitrát alkalmazását követően 5 perc alatt), hívja a mentőket.

Abban az esetben, ha nem tudja a mentőket elérni, kérjen meg valakit, hogy vigye be a legközelebbi kórházba. A szívinfarktus miatt elhunytak kb. fele a tünetek jelentkezését követő egy órán belül hal meg. Soha ne induljon el kocsival egyedül, csak akkor, ha semmilyen más esélye nincs, ugyanis a vezetés Önt és másokat is veszélyeztet, mivel állapota rosszabbodhat.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Ha mégsem volt szívinfarktusa, akkor az orvosok segíthetnek annak az azonosításában, hogy mi okozhatta a téves riasztáshoz vezető tüneteket és a jövőben hogyan kell azt ellátni. A legenyhébb esetben a szívinfarktus tünetmentesen zajlik le és veszélytelenül, spontán gyógyul, míg a legrosszabb esetben hirtelen halálhoz vezet. A szövődmények a szívizom károsodásának helyétől és mértékétől függenek.

Hogyan állapítja meg orvosunk az infarktust?

Szövődmények

Rendszertelen szívritmus (aritmia). Ha a szívizom károsodik, azt súlyos, akár halálos szívritmuszavarok követhetik. A ritmuszavarok többsége az infarktus kialakulásakor jelentkezik, egy részük hosszabb ideig megmarad és veszélyezteti a beteg életét. Szívelégtelenség. A károsodott rész akkora lehet, hogy az épen maradt szívizom nem tudja a szervezetet megfelelően ellátni vérrel. Ez testszerte csökkenteni fogja a szövetek, szervek vérellátását, amit légszomj, fáradtság és a bokák megdagadása jelez. A szívelégtelenség lehet átmeneti, ami a szívinfarktust követő néhány nap, illetve hét alatt rendeződik. Azonban előfordul, hogy krónikus állapottá alakul, ami az izomzat kiterjedt és végleges károsodását mutatja. Szívrepedés. A szívnek azon területei, amelyet a szívinfarktus meggyengített, megrepedhetnek, ami halálos vérzést okozhat. Billentyűhibák. A szívinfarktus által károsított billentyűk leszakadhatnak, ami súlyos, életveszélyes keringési zavart okoz.

Ha úgy érzi, szívinfarktusa van és orvoshoz fordult, meg fogják kérni, hogy írja le a tüneteket, megszámolják a pulzusát, megmérik a vérnyomását, EKG vizsgálatot végeznek és fonendoszkóppal meghallgatják a szív és a tüdő feletti hangokat. Érdeklődhetnek az életvitelével kapcsolatban, illetve, hogy volt-e a családban másnak szívbetegsége. Nagy valószínűséggel vérvizsgálatot is fognak végezni annak kiderítésére, hogy a mellkasi fájdalom hátterében valóban szívinfarktus, vagy inkább valamilyen más betegség áll.

Elektrokardiográfia (EKG)
Nagyon gyakran ez az elsőként elvégzett vizsgálat a szívinfarktus diagnózisának felállításában. Ezzel a vizsgálattal a szív elektromos aktivitását lehet rögzíteni a bőrre helyezett elektródák segítségével. Az EKG az elektromos aktivitást hullámvonalként rögzíti egy papíron (vagy elektronikusan). Mivel a károsodott szívizomnak más az elektromos aktivitása, az EKG általában ki tudja mutatni a szívinfarktus meglétét, helyét, sőt kialakulásának idejét is.

Vérvizsgálatok
Abban az esetben, ha a szívizom károsodik, bizonyos enzimek a normálisnál nagyobb mennyiségben jelennek meg a vérben (mivel átszivárognak a sérült vagy elpusztult sejtekből a vérbe). Szívinfarktus gyanúja esetén ezért ellenőrzik, emelkedettek-e ezek az enzimek a vérben. Labor normálértékek.

További vizsgálatok

Amikor Ön szívinfarktuson esik át, az orvosok további vizsgálatokat is végezhetnek:

Mellkasröntgen
Mellkasröntgennel meg lehet nézni a szív méretét, alakját és a szívből kijövő nagy ereket.

Radioaktív izotópos vizsgálat
Ezzel a vizsgálattal megállapítható, hol vannak véráramlási zavarok a szívben. Kis mennyiségű radioaktív anyagot, például talliumot juttatnak be injekcióval a véráramba. Ezt követően különböző kamerák segítségével a radioaktív anyag áramlását detektálni lehet a szíven és a tüdőn keresztül. Azok a területek, ahol a véráramlás csökken, azaz ahová kevesebb radioaktív anyag jut, sötét foltként jelennek meg a felvételeken.

Echokardiográfia
Ez a vizsgálat ultrahang segítségével alkot képet az Ön szívéről. Az echokardiográfos vizsgálat során az ultrahanghullámokat a szív felé irányítják, ahonnan azok visszaverődnek és számítógépes feldolgozás után mozgóképet alkotnak a szívről. Az echokardiogram (ultrahangos kép) segítségével meg lehet figyelni, hogy van-e a szívnek olyan területe, amit a szívinfarktus károsított és ezért nem pumpál megfelelően.

Koszorúsér katéterezés (angiográfia)
Ez a vizsgálat ki tudja mutatni, hogy a koszorúserek szűkültek-e illetve el vannak-e záródva. Hosszú, vékony csövön (katéteren) keresztül folyékony festéket (kontrasztanyagot) juttatnak be a szív ereibe. Ahogy a kontrasztanyag feltölti az ereket, azok jól kirajzolódnak a röntgenfelvételeken.

Miközben a katéter ebben a helyzetben van, előfordulhat, hogy orvosa az elzáródást angioplasztika segítségével azonnal el is látja, amit koronária értágításnak vagy sztentelésnek neveznek. Az értágítás során az érbe juttatnak egy pici ballont, ami felfújva kinyitja a szűkült területet. Az esetek többségében még egy kitáguló csövet (sztentet) is helyeznek az artériába, hogy az megbízhatóan nyitva maradjon.

Stressz-vizsgálat
A szívinfarktust követő hetekben stressz-vizsgálatot is végezhetnek, ahol megnézik, hogy szíve, illetve erei hogyan reagálnak az aktív testmozgásra. Lehet, hogy futópadon kell gyalogolnia, vagy szobabiciklin kell kerékpároznia, miközben EKG-val folyamatosan követik a szív működését. Előfordulhat, hogy vénásan olyan gyógyszert kap, ami a mozgáshoz hasonlóan stimulálja a szívet és ennek hatásait követik. A stressz-tesztek segítségével diagnosztizálni lehet a koszorúsér betegséget, továbbá meghatározható, mely területeken csökkent a véráramlás.

(WEBBeteg - lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)