• Tegyünk a 6 legveszélyesebb rizikófaktor ellen!

        Szerző:
        WEBBeteg

        A WHO nemrégiben megnevezte azokat a rizikófaktorokat, amelyek a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhatnak. Dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológus, diabetológusa az egyén felelősségére hívta fel a figyelmet.

        4 betegség - 6 rizikófaktor

        Nemrégiben a The Lancet című szaklapban publikálták azt a cikket, amely összegzi a WHO hosszútávú célkitűzéseit a négy legelterjedtebb, nem fertőző betegséggel kapcsolatban. A betegségek ugyanis – nevezetesen a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, a daganatok és a cukorbetegség – mind erősen összefüggenek az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. A nemzetközi szervezet szerint, ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, az a következő 15 évben több, mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg.  

        • A szakértők egyetértenek abban, hogy jelentős változásokra van szükség. A fő célok:
        • A dohányzás visszaszorítása 30-50 százalékkal.
        • Az alkoholfogyasztás 10 százalékos csökkentése.
        • A sóbevitel 30 százalékos redukciója.
        • A magas vérnyomás 25 százaléknyi csökkentése.
        • Az „elhízás-járvány” megállítása.
        • A magas vércukorszint, az inzulinrezisztencia terjedésének megakadályozása. 
        Hirdetések

        Állami beavatkozással

        A szívinfarktus okai, rizikófaktorai

        A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, menopauza után azonban a nők esélye is megemelkedik. Bár a nem és a genetikai adottság nem módosítható, a rizikófaktorok többsége módosítható illetve kiiktatható. A szívinfarktus okai, rizikófaktorai>>

        A kutatók szerint, ha sikerülne elérni a kitűzött célokat, az a követező 15 évben 16 millió 30 és 70 év közötti ember életét menthetné meg világszerte, míg a 70 fölöttieknél 20 millió fő élhetne tovább. A legnagyobb előnnyel a magas vérnyomás és a dohányzás visszaszorítása járna. A WHO szerint a legnagyobb változtatásokat az alacsony- és közepes GDP-vel rendelkező országoknak kell megtenniük, ugyanis a gazdagabb társadalmak már jelentős lépéseket tettek e téren. Ilyen például az alkoholra és a dohánytermékekre kirótt magas adó, a nyilvános helyeken való dohányzás tilalma és az élelmiszerek sótartalmának törvényi visszaszorítása.

        Az egyéni felelőssége vitathatatlan

        Az állami intézkedések mellett nyilvánvaló az egyén felelőssége is a betegségek megelőzésében, kezelésében. Az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttesét (a metabolikus szindrómát) ugyanis jórészt az életmódi hatásoknak tudják be. A jelenségre külső jegyek is felhívhatják a figyelmet, mint például az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a törzset, a hasat érinti. A túlsúly mértéke azonban nem mindig utal az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere változással.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        - A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a metabolikus szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Már 3 leadott kilónként jelentős vérnyomáscsökkenést, cukor- és zsíranyagcsere javulást tapasztalhatunk, csakúgy, mint a minimum 3 hónapja tartó rendszeres testmozgás mellett. A szakértők által javasolt és ellenőrzött életmódváltás a gyógyszerszükségletet fokozatosan csökkentheti, sőt  idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat mellette – mondja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical belgyógyász, kardiológus, diabetológusa. - A testsúly-csökkentés és a rendszeres testmozgás így megszakítja a betegségek  ördögi körét, a rendszeres orvosi ellenőrzés pedig megadja a szükséges iránymutatást.   

        (www.oxygenmedical.hu)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Cukorbetegeknél a szívinfarktust nem mindig jelzik tünetek

        A cukorbeteg férfiak körében az egészséges emberekhez képest 2-4-szer nagyobb a szívinfarktus kockázata. A cukorbeteg nőknél pedig hatszorosa, és ez a rizikó a menopauza után még tovább nő. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis idővel károsítja az ereket. Azonban a cukorbetegek a szívinfarktusra utaló figyelmeztető jeleket gyakran nem észlelik.

        Miért híznak nyáron a gyerekek?

        A hosszú nyári szünetben sokkal nehezebb megoldani a gyerekek étkezését, így könnyebben előfordulhat, hogy az iskolások azt esznek, amit éppen találnak otthon, vagy gyorsételekre költik a zsebpénzüket.

        Táplálkozási trendek: holnap és ma

        A táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új étrendi irányzat vagy új élelmiszer az üzletek polcain.

        A kövér gyerekek nagy százaléka felnőttkorban betegebb lesz

        Egy rosszul táplált, elhízott gyerek felnőttkorára sok esetben cukorbeteg vagy szív- és érrendszeri beteg lesz. Nagyon fontos, hogy már a gyerekeknél csökkenteni kell a telítettzsírsav-fogyasztást és az állati eredetű fehérjének és a szénhidrátnak a bevitelét.

        Ezért kell odafigyelnie a szívére, ha cukorbeteg!

        A cukorbetegségben szenvedőknél - a betegség érrendszerre gyakorolt hatásai miatt – fokozottabb a szívbetegségek kockázata. A szívbetegségre számos egyéb tényező is hajlamosíthat, közülük az egyik legismertebb az elhízás. Vajon mi minden növelheti még a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását cukorbetegeknél?

        Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

        Tapasztalták már, hogy egy át nem aludt éjszaka után másnap képtelenek koncentrálni, fejfájással, szédüléssel küszködnek? A rossz komfortérzethez az is elég, ha rosszul és kevesebbet alszanak ahhoz képest, amit megszokott a szervezetük. Elképzelni is nehéz, hogy miként élik meg a nappali ténykedésüket azok, akik rendre éjszakai vagy váltott műszakban dolgoznak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.