Kancsalság

A gyerekek körülbelül 4 százaléka kancsal, és közülük minden harmadik tompalátó. Háromhónapos kortól ötéves korig jelentkezik a leggyakrabban, de később is megjelenhet. A kancsalság fiúkat és lányokat egyforma arányba érinti.

Jó tudni

Kisgyermekkorban a kancsalítás egyéb látást károsító betegség legfontosabb, néha egyetlen tünete is lehet, például szaruhártya heg, veleszületett szürkehályog, ideghártya heg, gyulladás, látóideg-károsodás, és -tumor!

Sokat dörzsöli a szemét a gyerek, hunyorog, bántja a fény... Amennyiben ezt tapasztalja gyermekénél, az a kancsalságra utalhat. A legfontosabb ellenőrizendő tünet, hogy szemből nézve nem párhuzamosak a szemtengelyek. Fontos, hogy szemből ellenőrizzük, mert oldalról nézve - a szemrés alakja, szemhéj íve miatt - nem ítélhető meg pontosan a kancsalság. Mandulavágású szemek, széles, lapos orrgyök esetén kancsalnak tűnhet a kicsi.

A kancsalság akkor alakul ki, ha a két szem összehangolt együttes működése sérül, a szemtengelyek keresztezik egymást, az ideghártya különböző pontjaira vetül a kép. Az agy tehát kettőzötten látja a dolgokat. Gyerekeknél a zavar kiküszöböléséért az agy "letiltja" az egyik szem felől érkező információt.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Néhány gyakoribb kancsalságtípus

Fénytörési hiba

Koraszülöttség - éretlen idegrendszer, gyakoribb kísérő szemészeti betegségek

Kancsalság, szemüvegesség előfordulása a családban

Egyéb látáskárosodással járó szemészeti betegségek

1. Csecsemőkori kancsalság. Hat hónapos kor előtt jelentkezik. Közelre és távolra egyaránt igen nagy a kancsalsági szög. Sokszor nincs fénytörési hiba, az ok a szemizmok beidegzésének nem megfelelő fejlődése. Szerencsére mindkét szemüket egyformán használják, így kevésbé kell a tompalátástól tartani. Megoldást a szemizmokon végzett műtét jelenti.
2. Befelé kancsalítás. A 2-3 éves korban jelentkező túlzott alkalmazkodás miatti befelé kancsalítás oka leggyakrabban távollátás (+3,0D és +8,0D közötti). A fénytörési hiba szemüveggel történő korrigálása párhuzamos szemtengelyállást eredményez.
3. Átmeneti kifelé kancsalítás a leggyakoribb kancsalság típus. Általában 4 éves korig jelenik meg. Elsősorban akkor észlehető, ha a gyerek fáradtabb, távolba réved, nem koncentrál vagy beteg. Közelre nézéskor nincs panasz.
4. Összenézési (konvergencia) gyengeség 10 éves kor után jelentkezik általában. Távolra párhuzamos a két szemtengely, de közelre nem tudja megfelelően összetéríteni. Jellegzetes panaszok olvasáskor jelentkező homályos látás, fejfájás. Kivizsgálás javasolt vérszegénység, pajzsmirigy betegség irányába. Gyakori összetérítő szemtorna gyakorlatok. Ha ez nem elegendő akkor esetleg dioptria nélküli prizmás szemüveg.
5. Bénulásos kancsalság - ha a szemizmokat ellátó idegköteg sérül. Méhen belüli és szülést kísérő sérülés, fejlődési rendellenesség, ideggyógyászati eltérések. Kezelés ez esetben is a tompalátás kivédése és szemizom műtét.

A szemész szakorvosnál

A kivizsgálás első lépéseként a szemész kérdéseket tehet fel Önnek a gyermek kancsalításával kapcsolatban. Orvosa a következő kérdéseket teheti fel:

• Mikor kezdődött?
• Folyamatosan fenn áll vagy csak időnként jelentkezik?
• Melyik szem kancsalít és milyen irányba?
• Születési adatok: mennyi súllyal, mennyi időre született?
• Volt-e sérülés, baleset?
• A családban ismert kancsal, tompalátó, szemüveges?
• Egyéb betegség ismert-e pajzsmirigy vagy idegrendszeri betegség?

A fenti kérdések mellett számos szemészeti vizsgálatra is sor kerülhet.

• Látásélesség vizsgálata, a tompalátás ellenőrzése.
• Váltott szemtakarással annak eldöntése melyik szem kancsalít, és milyen irányba tér ki.
• A kancsalítás mértékének megítélésére a kancsalsági szög mérése szemüveg nélkül és szemüveggel, közelre és távolra (5 m).
• Pupillatágításban fénytörés mérés, szemfenéki vizsgálat.

A kancsalság kezelése

A szem betegségei

Kontaktlencse, kötőhártyagyulladás, lézeres látáskorrekció, öregszeműség, rövidlátás, szemtengelyferdülés, szürkehályog, távollátás, zöldhályog. Minden a szem betegségeiről a WebBetegen.

Nem minden kancsal gyermeknél szükséges a műtét. A kezelés első lépése a gyengénlátás okának megszűntetése - tompalátás kezelése. A gyenge látás miatt műtétet követően a szemet nem tudja párhuzamosan tartani a gyermek, vissza fog térni a kancsalság.

Pupillatágításban végzett fénytörés-meghatározást követően a korrekció (szemüveg, kontaktlencse) felírása. Bizonyos esetekben már ez is megszünteti a kancsalságot. Aktív szemizom torna, a két szem együttes használatának gyakorlata (fúziós gyakorlat).

Amint a kancsalító gyengébb szem látása javul, a két szem versengeni kezd egymással. A maximálisan feljavult látásélességű szem kancsalsági szögének lemérése után megtervezzük a szemizom műtétet, melyet gyermekeknél altatásban végzünk.

Műtét utáni teendők

Szemműtét után antibiotikumot és gyulladáscsökkentő cseppeket használunk. Az első kontrollig a jó szemet egész napra el kell takarni. A kötőhártya sebét felszívódó varrat zárja, ami majd magától kiesik. A műtét után azonban nem dőlhetünk hátra, szemész szakorvos segítségével folytatni kell a kezelést, mivel az új helyzethez még hozzá kell szoktatni az agyat.

A szem anatómiája

Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel - valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák s a könnymirigyek tartoznak. Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, aminek a belsejében uralkodó túlnyomás az oka. Legfontosabb alkotói a pupilla, a szivárványhártya, az érhártya, a retina, a szemlencse, az üvegtest, a szaruhártya és a csarnokvíz, melyek közül a négy utóbbi a szem fénytöréséért felelős. Ezek közül a lencsének van a legnagyobb szerepe abban, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon. A lencse egy átlátszó rostokból álló, kocsonyás állagú, felfüggesztett test, melyet a lencsefüggesztő rostok tartanak a helyén. Ha a lencsét alkotó rostok egymáson elmozdulnak, a lencse alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet.

Az emberi szem sémás anatómiája Forrás

(Dr. Papp Júlia, szemész)