Prosztatarák: a második leggyakoribb daganat

A prosztatarák világviszonylatban a férfiak körében a tüdőrák után a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat, a betegek száma pedig az egész világon - így hazánkban is - évről-évre nő.

A téma cikkei

5/1 A második leggyakoribb daganat 5/2 Prosztatarák - Kik a veszélyeztetettek? 5/3 Milyen tünetek esetén gondoljunk daganatra? 5/4 Prosztatarák - Milyen vizsgálatokra számíthat? 5/5 A prosztatarák kezelési lehetőségei

A betegség jelentősen eltérő arányban fordul elő a világ különböző területein. A leggyakrabban Észak-Amerikában és Észak-Európában alakul ki prosztatadaganat a férfiaknál, míg a Távol- Keleten előfordulási aránya jóval alacsonyabb. Ez a különbség arra utal, hogy a betegség kialakulásában környezeti tényezőknek is döntő szerepük lehet. Az Európai Unió országaiban 80-90 000 új esetet felfedeznek fel minden évben, így azt mondhatjuk, az előfordulási gyakoriság a középmezőnyben van.

A daganat leginkább az idős korúak betegsége, a leggyakrabban a 65-75 éves korosztály körében fordul elő. Ötvenéves kor felett a férfiak 40 százalékánál megtalálható a daganat: akár jelentkeznek a tünetekei, akár nem, akár felfedezik a beteg élete során, akár nem.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Prosztatarák

Mi a prosztata?

A prosztata a férfi vizeletelvezető és nemi szervrendszer része. A kismedencében helyezkedik el, a húgyhólyag és a végbél között, a pénisz (hímvessző) eredésénél. Körülfogja a húgycsövet, mely a húgyhólyagból a vizeletet vezeti el. Felépítésében mirigyek és simaizom vesznek részt. A prosztatát felépítő mirigyek szerepe az, hogy az ondó részét képező váladékot termeljenek. Az ondó az ejakuláció (a sperma kilövellése) során keveredik az ondóhólyag váladékával. Tartalma szükséges a hímivarsejtek életben maradásához, megtermékenyítő képességének megtartásához, mivel a spermiumok számára létfontosságú szénhidrátot, enzimeket és ásványi anyagokat tartalmazza.

A prosztatarák előfordulásának növekedését az átlagos életkor emelkedése, az egyre pontosabb szűrővizsgálatok és az egyre nagyobb számban végzett ún. transurethralis (húgycsövön keresztül végzett) urológiai beavatkozások okozzák. Egyre hosszabb ugyanis az az időszak, ami a betegség kialakulásához rendelkezésére áll, illetve az új eszközök, eljárások segítségével egyre hatékonyabban ismerik fel az orvosok az elváltozásokat.

A prosztatából elvileg kétféle rosszindulatú folyamat keletkezhet: a simaizom elemekből ún. sarcoma, a mirigyes állományból ún. adenocarcinoma alakulhat ki. A gyakorlatban szinte kizárólag az adenocarcinoma fordul elő (a továbbiakban ezt a formát értjük prosztatarák alatt), a sarcoma szakirodalmi ritkaság.

Mint minden daganatos betegség esetében, a prosztataráknál is döntő a gyógyulás szempontjából a minél korábbi felismerés. Minél hamarabb derül fény a daganatra, annál jobbak a betegség gyógyulásának esélyei.

(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit)