• Hiperhidrózis: fokozott izzadás és terápiás lehetőségei

      Szerző:
      WEBBeteg

      Az izzadás egy természetes folyamat, a verejtékmirigyek feladata a testhőmérséklet szabályozása, ami a bőrfelületen szétterülő veríték elpárolgásának hűtő hatásával valósul meg. Ugyanakkor a hajlatokban vagy a test bármely más felszínén jelentkező fokozott izzadás, ami a ruházatot átáztatja vagy elszínezi, sok kellemetlenséggel járhat. Dr. Balogh György, bőrgyógyász kozmetológussal beszélgettünk a fokozott izzadásról és arról, hogy mit tehetünk, ha a dezodorok és egyéb izzadásgátló szerek nem segítenek. (x)

      Milyen természetű betegség a hiperhidrózis? Betegség-e egyáltalán?

      Az orvostudomány a hiperhidrózist a túlműködési kórképek közé sorolja, ami a vegetatív idegrendszer kiegyensúlyozatlan működésének következtében jön létre. Természetesen az izzadás az életkor előrehaladtával változik. Pubertáskor például a szexuálhormonok termelődésének beindulása idején is izzadás fokozódást észlelünk, ezen általában a pubertáskor lecsengésével beáll egy normális, elfogadható szintre. A stressz, a feszültség, az indulati élet különböző zavarai vagy akár az, ha valaki zavarba kerül egy helyzetben, szintén fokozott izzadást, „stresszverejtékezést” idézhet elő.

      A kéz- és lábfej vagy a hónaljárok jelentős izzadása és állandó nedvessége nagyon kellemetlen tünetté válhat. Ilyenkor a kézfogás, a papírmunka vagy a cipő és zakó levétele az illetőt kellemetlen helyzetbe hozhatja. Emiatt az izzadás egy stressztényezővé válik. Sokan próbálnak ilyenkor vastagabb ruhadarabokat vagy több réteg ruhát viselni, a test „becsomagolása” viszont a hőleadást nehezíti. Így egy öngerjesztő ördögi körbe (circulus vitiosusba) kerül be az izzadó ember, mert nem elég, hogy van egy vegetatív működési zavara, az ehhez kapcsolódó szégyenérzet, az izzadság takargatásának, szagok elfedésének lehetőségei és az izzadásra ráépülő stresszreakció jelentős életminőség romláshoz, akár szociális beilleszkedési zavarhoz is vezethetnek.

      Persze bizonyos belgyógyászati betegségek is előidézhetnek fokozott verejtékezést, így az izzadás lehet egyszerű tünet is. Nyilván az orvos feladata megítélni, hogy van-e a fokozott izzadás hátterében például pajzsmirigy-túlműködés. Gyakran kezdődik a megoldás keresése endokrin irányba, annak ellenére, hogy ilyen okok ritkábban állnak a probléma hátterében, mint a stressz vagy az egyéni, rosszul beállított vegetatív idegrendszeri működés.

      A hiperhidrózis egyébként a lakosság 4-5%-át érinti, így népbetegségnek tekinthető.

      Milyen fokú panaszoknál válik indokolttá valamely orvosi megoldás alkalmazása?

      Mindig az egyén életmódját és az önmagával szemben felállított követelményeket kell figyelembe venni, hogy el tudjuk dönteni, szükséges-e kezelni a hiperhidrózist vagy nem. Úgy gondolom, hogy az izzadás esetében elfogadható a szubjektív megítélés. Ha valakit a normál izzadás is zavar, az is csökkenthető, hiszen az izzadás kiiktatása egy olyan kicsi területen, mint a hónaljárok, a tenyér vagy a talp, nem zavarja meg az ember hőháztartását.

      Infografika Nézze meg, mely területeket érinti leggyakrabban a hiperhidrózis

      Kit keressen panaszával a páciens?

      Az a tapasztalatom, hogy a páciensek viszonylag nehezen jutnak el olyan szakrendelésre, ahol segíteni tudunk ezen a problémán. A legtöbb orvos a túlzott izzadásra csak legyint egyet. Azt mondják, hogy mosakodjon többet vagy használjon több dezodort, de az sem ritka, hogy az illető az orvos előtt is szégyelli ezt a problémát. Ha viszont a panaszok olyan mértéket öltenek, hogy a hagyományos izzadásgátló praktikák már nem működnek, és a páciens kész orvosi segítséget igényelni, akkor bátran kell jelentkezni a bőrgyógyászaton, ahol megadják a kellő felvilágosítást az elérhető terápiás lehetőségekről.

        Fokozott izzadás? Van rá orvosi megoldás!  

      Milyen kezelési lehetőségek állnak ma rendelkezésünkre a hiperhidrózissal szemben?

      Egymástól nagyon különböző izzadáscsökkentési eljárások vannak. A gyógyszeres terápiát nem javasoljuk, mert nem csak a panaszt okozó területen hat, hanem a teljes vegetatív idegrendszerre is hatással van. De régebbi eljárás például az iontoforézis, ahol különböző merítőfürdőkbe mártva a végtagot galvántechnika segítségével lehetett átmeneti hatással csökkenteni a tenyér és a lábfej izzadását. Ez a módszer viszont nem alkalmas a hónaljkezelésre vagy egy nagyobb testfelület kezelésére.

      Ezen kívül vannak sebészi beavatkozások, ilyen például a hónaljárok verejtékmirigyekben gazdag területének a kimetszése, ennek nyilván egy heg a következménye. Ugyancsak sebészi megoldás, amikor a bőr alá egy speciális lézeres szondával behatolnak, és a verejtékmirigyeket a lézer által biztosított hőhatással roncsolják. Hasonló elven működik, de kevésbé invazív lehetőség a rádiófrekvencia alkalmazása, ennek egyik formája a frakcionált rádiófrekvenciás izzadás csökkentés, ahol legalább 4,5 mm mélyre mikrotűket vezetnek be a érzéstelenített bőrfelületen keresztül, és a rádiófrekvencia által keltett hővel roncsolják a verejtékmirigyeket. A másik forma a tűk bevezetése nélkül működő MiraDry kezelés, ahol a rádiófrekvencia által keltett hő a hónaljárok bőrének megsértése nélkül jut el a verejtékmirigyekhez. Ez a módszer viszont sok más terület kezelésére nem alkalmas.

      További sebészeti módszer a transztorakális szimpatektomia, egy mellkassebészeti műtét, ahol egy endoszkóppal hatolnak be a mellkasba és a vegetatív idegdúcból eredő, felkart vegetatívan beidegző idegszálakat roncsolják műanyag klipek segítségével. Ez a teljes felső végtag izzadását gátolja, viszont ha valakinek nem izzadt korábban a tenyere, akkor a műtétet követően jó eséllyel száraz, repedezett lesz a bőre. Itt fontos megjegyezni, hogy a bőr hidratálásához is szükség van a verejtékmirigyek működésére.

      A legelterjedtebb mód ma az izzadás csökkentésére az A típusú botulinum toxinnal történő kezelés, melynek rizikója jóval alacsonyabb, és sokkal kevesebb kényelmetlenséggel jár, mint a sebészi beavatkozások. Az egészségbiztosítás ezt sajnos nem finanszírozza, így ez a megoldás leginkább magánrendelésen érhető el. Maga a gyógyszer szállítása és kezelése is szigorú feltételekhez kötött, így nem megoldás az sem, hogy az érintett felíratja a saját orvosával és beviszi egy szakrendelésre, hogy ott beadassa magának.

      Nem szépíteném a helyzetet, a botulinum toxin egy idegméreg, és ez sokakat megijeszthet. Mi teszi mégis alkalmassá a használatát?

      Valóban, a botulinum toxin egy neurotoxin – mondjuk inkább így, mert köznapi értelemben a méreg mindig valami rosszat jelent. Maga az orvostudomány nagyon sok olyan anyagot használ, amivel kárt is lehet okozni, tehát akár méregként is működik, de ezeknek a szereknek van egy terápiás dózisa, egy olyan alacsony mennyiség, ahol a szerek pozitív hatása érvényesül, és nem a szervezetet károsító hatások kerülnek előtérbe.

      Meg kell jegyezni, hogy minden olyan anyag, aminek biológiai hatása van az élet-folyamatainkra, köznapi értelemben méreg, de a mérgek megfelelő adagjával az orvosok gyógyítanak.

      A botulinum toxin ezek között kimagaslóan biztonságos tulajdonságokkal rendelkezik, mert az emberre ártalmas adagnak az ezredrészét használjuk a kezelés során. Így még véletlenül sem találkozhatunk a túladagolásból adódó mellékhatásokkal. Ráadásul a gyógyszerek nem azt a formát tartalmazzák, amit a baktérium termel, hanem olyan molekulát, amit egy fehérjeburok vesz körül, és a vér-agy gáton nem jut át, tehát semmiképp nem jut be a központi idegrendszerbe (az agyba és a gerincvelőbe). Így, még ha véletlenül be is kerülne a vérkeringésbe, akkor sem történne semmi. Ez a fehérjeburok a molekula mozgását az izomszövetben is gátolja, a beadás helyétől maximum pár centiméter távolságra tud eljutni. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a botulinum toxin a világ egyik legbiztonságosabb gyógyszere.

      A botulinum toxint a köztudatban botoxként ismerjük, és általában annyit tudunk róla, hogy ránctalanításra használható. Milyen orvosi felhasználása van még?

      Európában az A típusú botulinum toxin több évtizede van gyógyszerként forgalomban, hazánkban a 2000-es évek eleje óta érhető el, és számos felhasználási területe van. Legfontosabb az ideggyógyászat, ahol a migrén kezelésére és szemhéjgörcsös állapotok mérséklésére is alkalmazzák. Ugyanakkor az oxigénhiányos szülési sérült gyermekeknél a Little-kórban kialakuló izomgörcs csökkentésére és a ferdenyakúság (tortikollisz) kezelésére is használják. Szemészetben a szemizomgörcsök és a kancsalság bizonyos típusaiban is alkalmazható. A bőrgyógyászatban és a sebészetben elsősorban a harántcsíkolt izmok ellazítására adják. Ide tartozik a mimikai izmok ellazítása, ami a bőrfelület számára pihentető hatással bír, egyfajta ránctalanodáshoz vezet. Ráadásul a bőr vérkeringését is javítja, mert az erek falaiban található simaizmokra is hat. Segítségével hosszú távon megőrizhető az arc természetes szépsége.

      Összességében egy egyre bővülő felhasználási területtel állunk szemben.

      Hogyan néz ki a fokozott izzadás csökkentésére szolgáló botulinum toxin kezelés? Milyenek az eredmények?

      A toxint mikroinjekciók segítségével juttatjuk el a kezelni kívánt probléma helyére, a verejtékmirigyekhez, ahol az idegvégződéseken hat. Mivel a hónaljárok egy érzékeny terület, helyi érzéstelenítő krémeket is szoktunk alkalmazni, más előkészületre viszont nincs szükség.  

      A kezelés tartós eredményekkel jár, vannak egyéni különbségek, de az esetek többségében az izzadáscsökkentő hatása 1 évig tart és teljesen visszafordítható, az érintett idegek maradványtünetek nélkül regenerálódnak, és az eredeti funkció teljesen helyreáll. Természetesen a terápiás hatás itt nem merül ki, hiszen a kezelés megszünteti az izzadástól való félelmet is, így azokban az esetekben, ahol a probléma hátterében „stresszverejtékezés” állt, a hiperhidrózis akár meg is szűnhet.

      Ugyanez igaz a mimikai izmok kezelésére is, ahol csak rövidtávú cél, hogy az izmokat ellazítsuk, a hosszútávú cél az, hogy az izmok mozgást átneveljük. Ha egy mozgást folyamatosan akadályozunk a periférián, például a mimikai izmokét, akkor az agy egy idő után elkönyveli, hogy az általa kiadott parancsra nincs pozitív válasz, és a parancsot fokozatosan elhalványítja. Így például a krónikus homlokráncolók vagy orremelgetők is leszokhatnak a nem kívánt izommozgásról. A kezelés hatása 4-5 hónapig tart, ebben az esetben az egyéni válaszreakció jelentősebben befolyásolja a kezelések gyakoriságát.

      Összességében a botulinum toxin terápia egy nagyon jól bevált, nagyon biztonságos kezelés, ha tehetjük, érdemes élni a lehetőséggel zavaró mértékű fokozott izzadás esetén.

      (Fekete Aimie)

      Legutóbb frissült:
      • WEBBeteg.hu