• A csuklótörés és kezelése

        Szerző:
        WEBBeteg

        A csuklótörés az egyik leggyakrabban előforduló csonttörés. Többnyire trauma, baleset miatt következik be csuklótörés, mikor hirtelen esés kapcsán a teljes test súlya a csuklóra nehezedik. A csuklótörés kezelése függ a törés súlyosságától, valamint meghatározza a beteg életkora.

        Csuklótörés szempontjából, kifejezetten veszélyeztetett csoportba tartoznak a fiatalok, akik elsősorban sportsérülést követően szenvednek el csuklótörést, valamint az idősek, akik csontja csontritkulás miatt sérülékenyebb, és gyakori mozgásszervi és idegrendszerei alapbetegségeik miatt könnyebben elesnek.

        A csuklótörés típusai és kezelésük

        Csuklóalagút-szindróma

        A csuklót alkotó kéztőcsontok és a felettük húzódó erős kötőszövetes szalag egy alagutat alkotnak a közöttük futó inak és idegek számára. Az egyik legfontosabb ilyen képlet a nervus medianus, mely a kéz legtöbb izmát beidegzi, illetve a tenyér és a mutató-, középső- és a gyűrűsujjak érzékelését is biztosítja. Ha ez az ideg nyomás alá kerül a kéztőalagútban, akkor érzészavar, zsibbadás jelentkezik az ujjakban, de az izmok működése is gyengülhet. A csuklóalagút-szindróma gyakoribb nőknél, és idősebb életkorban. Csuklóalagút-szindróma >>

        Az ún. „típusos csuklótörés” esetén, a csuklóízületet alkotó orsócsont ízület felöli része törik el. A csuklótörés tünetei között szerepel az igen erőteljes fájdalom, duzzanat, bőrpír, az ízület meleg tapintatú, a csuklóízületben észlelhető deformitás (élettanitól eltérő alak), kényszertartás, mozgáskorlátozottság. A diagnózis felállítása a pontos kórtörténet (megelőző trauma) ismerete és fizikális vizsgálat mellett, röntgenfelvétel készítését követően történik.

        A csuklótörés kezelése függ a törés súlyosságától, valamint meghatározza a beteg életkora. Lényegét az anatómiai helyzetben történő rögzítés és fizikai kímélet jelenti. Első lépésben szükség lehet a törvégek helyretételére (repozíció), amit helyi érzéstelenítésben végeznek el. A helyretételt ismételt röntgen készítésével ellenőrzik, majd egy héten keresztül, a könyöktől az ujjak tövéig érő gipszsín kerül fel a betegre, ezt három-öt hétig tartó körkörös gipszsín viselése követi.

        Csuklótörés gyermekkorban

        A gyermekek csontját még igen erős és vastag csonthártya határolja, ami megakadályozza a törvégek nagymértékű elmozdulását (ún. zöldgally törés alakul ki) és természetes úton sínezi a törést. Ezért a gyermekkorban kialakuló csuklótörések többségénél nincs szükség repozícióra. A balesetet követően, egy héten keresztül a könyöktől az ujjtövekig terjedő gipszsínt, majd kb. 3-4 hétig körkörös gipszkötést helyeznek fel.

        Hirdetések

        Könnyen elmozduló törvégekkel járó csuklótörés esetén, a csontok megfelelő rögzítését bőrön keresztül bevezetett, ún. „tűződrótokkal” oldják meg. Komplikált, darabos, ízületbe terjedő töréseknél, a megfelelő élettani helyzet helyreállítása céljából, azonnal műtétet végeznek, ilyenkor külső rögzítő felhelyezésére, különböző fémlemezek behelyezésére kerülhet sor.

        Nem megfelelőn összeforrott törvégek esetén, csont, illetve ízületi deformitások alakulhatnak ki, mely az élettani csuklóízületi funkciót gátolja. Előfordulhat, hogy a csuklóízület tenyéri oldalán futó ideg is nyomás alá kerül, mely rendkívül erős fájdalommal, érzészavarral jár. Minden ilyen esetben műtéti beavatkozásra van szükség. Fontos megjegyezni, hogy a csuklótörést követően kialakuló, illetőleg fennmaradó enyhe deformitások korrekciójára gyermekkorban nincsen szükség, hiszen az növekedés kapcsán általában magától korrigálódik.

        Hangsúlyozandó, hogy bármilyen töréstípus esetén, a megfelelő gyógyulás szerves részét képezi a gipszrögzítést követően, szakember segítségével irányított gyógytorna végzése, elősegítve a balesetet megelőző csuklófunkció helyreállását. 

        Alagút szindrómák - Tünetek, okok, kezelés

        Testünk különböző pontjain megjelenő, kínzó fájdalmakért, zsibbadásokért és izomgyengeségekért, gyakran az adott területet beidegző perifériás ideg nyomódása tehető felelőssé. Az idegek feladata a külvilágból, illetve a szervezetünkből származó információ szállítása a központi idegrendszerbe, és az idegrendszer által szervezett válaszok visszaszállítása a különböző szervekhez, biztosítva ezzel a szervezet megfelelő működését. Az idegek behálózzák egész testünket. A perifériás idegek lefutásuk közben izmok, inak, erek és csontos képletek között haladnak, melyek helyenként az ideg körül mintegy alagutat képeznek. Ezekben az alagutakban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, melyet bizonyos betegségek pl. cukorbetegség, myxoedema, elhízás, sérülések és a terhesség, valamint bizonyos foglalkozások – például a csukló, könyök fokozott igénybevételével járók – elősegíthetnek. Alagút szindrómák - Tünetek, okok, kezelés>>

        (WEBBeteg - Dr. Molnár Anna)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Leszokás a dohányzásról - Milyen szerek segíthetnek?

        A dohányzás egyértelműen károsítja a szervezetet, a passzív dohányosokét is.

        Az agyvelőgyulladás

        Magyarországon az esetek felében kullancs terjeszti a betegséget okozó fertőző vírust.

        Érelmeszesedés - Hogyan előzhető meg?

        Mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében a különböző életkorokban?

        Fájdalmas, görcsös menstruáció

        Súlyos dysmenorrhoea esetén, a fájdalom több napig is fennállhat. Hogyan enyhíthetjük a tüneteket?

      •  





        Hozzászólások (0)