Orvosképzés Magyarországon egy orvostanhallgató szemével

Jelenleg Magyarországon négy város (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs) négy egyetemén folyik orvosképzés. Mindegyik egyetemen külön-külön karon képzik az orvosokat és a fogorvosokat, ami alapvetően azért van, mert az évtizedek során egy önálló tudományággá nőtte ki magát a fogorvoslás.

Az általános orvostudományi karokon a képzés ideje hat év, míg a fogorvos tudományi karokon öt év. A fogorvosok ezután már praktizálhatnak, míg az általános orvosit elvégzőknek dönteniük kell, milyen szakma (pl. belgyógyász, kardiológus, sebész, nőgyógyász, urológus) vagy más speciális terület irányába indulnak el.

Orvostanhallgató, rezidens vagy szakorvosjelölt?

A cikk elolvasása előtt érdemes e fogalmakat a helyükre tenni. Orvostanhallgató az a személy, aki érettségi után felvételizett a 6 éves egységes osztatlan képzésbe, s a diploma és sikeres államvizsga után megkapja a doktori címet. Rezidens az, aki elvégezte az egyetemet, s ezt követően 3-7 évig tartó, kihelyezett, kórházban zajló szakorvosképzésben résztvevő orvos. (Jogilag: „Az első egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítésének megszerzése érdekében jogviszonyban álló, az államilag támogatott képzésben részt vevő szakorvosjelölt.”)^[1] Szakorvosjelölt az a doktor, aki szakorvosi címe megszerzése előtt áll.

Mit tanulnak az orvostanhallgatók?

A képzés mind a négy egyetemen hat évet vesz igénybe, ezt több szakaszra osztják. Az első két évet az elméleti orvostudományoknak szentelik, ekkor sajátítják el a medikusok a szükséges anatómiai, biokémiai, biofizikai és élettani alapokat. Erre a biztos alaptudásra fog épülni a következő négy év. A harmadévet pre-klinikai évnek hívják, mivel ez az év egy átvezető szakasza az egyetemnek az elméleti orvostudományoktól a klinikai gyakorlatok felé. Majd a következő három év a klinikai modul, mely során különböző gyakorlatokon vesznek részt a hallgatók, ilyenek például a bőrgyógyászat, pulmonológia, sebészet, ortopédia, fül-orr-gégészet.

A hatodik év után dönteniük kell a végzett orvosoknak, hogy milyen szakterületen szeretnének elhelyezkedni. Ennek függvényében mennek adott klinikák és kórházak osztályaira dolgozni, megkezdeni rezidens éveiket, majd folytatni a szakma elsajátítását, és végül szakvizsgát tenni az előírások szerinti idő elteltével. Különböző szakvizsgák letételéhez több éves gyakorlatra van szükség, az hogy melyik szakvizsga megszerzéséhez mennyi időre van szükség, egészségügyi rendeletben van rögzítve, melyről további részleteket a 42/2007. (IX. 19.) EüM rendeletben olvashat. A szakképzés részleteiről a cikk végén olvashat.

Hogy értékelik a hallgatók a magyarországi orvosképzést?

A budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatóit kérdeztem arról, hogy mit vártak az egyetemtől és ebből mi teljesült eddig.

Juhász Dóra (IV. éves SE-ÁOK hallgató): „Szerencsére az egyetem minden elvárásomat felülmúlta, és nagyon szerencsés vagyok, hogy a legjobb barátaimat is megismerhettem ezen a helyen.”

Szabó Tamás (IV. éves SE-ÁOK hallgató):„Önállóbb lettem, mintha otthon maradtam volna. A tanulást komolyabban kell venni, különben nem sikerülnek a vizsgák. Az egyetemen megerősítést nyertem arra vonatkozóan, hogy melyik szakterületet szeretném választani.”

Wittmann Dávid (IV. éves SE-ÁOK hallgató): „A különböző orvosi ágazatokba való betekintés lehetősége teljesül az egyetemen, így mindenki megtalálja az évek alatt a saját köreit. A tanárokat illetően is vannak kiemelkedő, emlékezetes oktatók, akiktől élmény tanulni. Igazából minden elképzelésem teljesült.”

Takács Ferenc (IV. éves SE-ÁOK hallgató):„Az oktatás színvonalára és a szigorú számonkérésre nem lehet panaszom, mivel az első két évben mindkettő maradéktalanul teljesítette az elvárásaimat. Emellett a gyakorlatok is magas színvonalon folytak, hiszen a gyakorlatvezetők segítségével a tananyagot mindig át tudtuk venni, így saját, élő tapasztalataink alapján bővíthettük tudásunkat.”

Hogyan oktatják a hallgatókat?

Minden ember más, így mások a teljesítőképességeink is: valaki logikában remekel, valaki tények, ömlesztett információk megtanulásában erősebb. Az orvosi egyetemen néha a logikának teljesen ellentmondó, száraz tananyagot kell megtanulni. Ez reprezentálja az emberi test komplexitását, s nem utolsósorban tükrözi azt, hogy mindig van és lesz hova fejlődni az orvoslás területén.

Jelenleg az Evidence Based Medicine (Bizonyítékon alapuló orvoslás) szellemében oktatnak az egyetemen, ami azt jelenti, hogy nagyon sok előadáson és gyakorlaton mutatnak be valós eseteket – természetesen anonim módon. Ez azért nagyon hasznos a hallgatók számára, mert az oktató csupán néhány alapvető információt ismertet az esetről, majd kérdéseket tesz fel, s e mankók segítségével önállóan kell egy körülbelüli iránydiagnózist felállítaniuk. A rezidens évek, gyakorlatok, vagyis az egyetem elvégzése után, ugyanígy kell végezni a munkát, így sokkal felkészültebben láthatnak munkának a frissen végzett orvosok is.

Orvosi tapasztalatok szerint manapság az interneten fellelhető tudásanyagokat olvasva egyre több páciens jelenik meg konkrét „öndiagnózissal”, amely nem mindig fals, de nagyon óvatosan kell közölni a beteggel, ha téved, mivel ezzel ellenszenvet, bizalmatlanságot kelthet az orvos, holott a gyógyítás egyik alappillére a kölcsönös bizalom páciens és orvos között.

Az orvosképzésben résztvevő magyar és külföldi hallgatók száma

Az alábbi diagram, a fenti táblázat értékeinek felhasználásával készült ^[2]:

Felvi.hu statisztikák (www.felvi.hu) – A táblázat a 4 egyetem felvételi statisztikáját tartalmazza^[3]

A képzés költségei

Azon hallgatók számára, akik állami támogatásban nyernek felvételt bármely karra, biztosított mind a 6 évre az állami finanszírozás. Aki önköltséges képzésre jelentkezett, annak a képzés teljes díját ki kell fizetnie. Részletes adatok a táblázatban^[4].

„Az első két évet éld túl…”

Sokszor elhangzó mondat ez az első évesek felé. Hogy miért is? Érettségi után bedobják a gólyákat a mélyvízbe, s egy félév alatt a gimnáziumi éves tudásanyag többszörösét (több száz oldalas könyveket) kell megtanulni csupán egyetlen vizsgára, és persze nem csak egy vizsga van. Az egyetemen másképp kell tanulni, s azt mindenkinek magának kell kitapasztalni, hogy neki hogyan jobb. Van, aki egyszeri olvasás után megjegyez mindent, s vannak, akik órákat-napokat töltenek 1-1 anyag ismétlésével.

Az új kihívások elé állító tanulási technika és a megváltozott anyagmennyiség miatt van az, hogy nagyon sokan megcsúsznak az első két évben. Ám saját tapasztalatom szerint csak annak nem sikerül elsőre abszolválnia az első két évet, aki nem osztotta be megfelelően az idejét, esetleg saját képességeit nem tudta reálisan felmérni.

Az a hírhedt anatómia

Nem véletlenül rettegett tantárgy az anatómia, személyes tapasztalatom szerint is megtanulhatatlan mennyiségű információt tartalmaz. Ám nélküle nem boldogulhatna egyik orvos sem, tehát muszáj megtanulni. Kellő mennyiségű gyakorlással és ismétléssel nagyon sok minden elsajátítható belőle, ami garantált jelest jelent a vizsgán. Három dolog szükséges a 4 féléves tárgy sikeres elvégzéséhez: kitartás, akaraterő és megfelelő mennyiségű zsírpárna az ülőgumón.

A szakképzésről

Hatod év végén, a sikeres államvizsga és diplomavédés után be kell adni a jelentkezést egy klinikára a rezidens évek megkezdése céljából. Innentől megkezdődik a szakvizsgára való felkészülés. Ez a folyamat tulajdonképpen egy gyakorlatszerzési időszak, melynek eredményét majd végzett szakorvosként képes lesz az ember adekvát módon használni. A szakvizsga a rezidens évek alatt elsajátított beavatkozások önálló, magabiztos elvégzése és ennek prezentálása vizsga keretei között. Minden szakmán törvénybe van foglalva az a kötelező gyakorlati idő, ami a szakvizsgához szükséges. Jelenleg 45 szakvizsga szerezhető meg hazánkban. Ide kattintva elérhetők e szakmák és a hozzájuk tartozó képzési idők

Az elvándorlás kérdése

Az utóbbi időben rohamosan emelkedett a Magyarországról elvándorló orvosok száma. A média is kiemelt figyelmet fordított e témának: 2015. január 29., csütörtök, Info Rádió: „Évek óta naponta három orvos és két ápoló hagyja el Magyarországot” ^[4] – mondta a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. „Az elmúlt hat évre visszatekintve évente az ezret megközelíti az országot elhagyó magyar orvosok száma, és ez a tendencia aggasztó.” ^[5] Sajnos a külföldön dolgozó magyar orvosok hazatérésébe vetett remény sem túl nagy: „A Szinapszis közvélemény-kutató cég szerint a már az Egyesült Királyságban dolgozó magyar orvosok kétharmada egyáltalán nem tervezi a hazatérést.”^[6] Az egyre nehézkesebb magyarországi egészségügyi ellátásban nagyon nagy szerepet kellene fektetni a páciensek, laikusok egészségügyi edukációjára, mivel így több banális, később krónikussá váló betegség lenne elkerülhető vagy sokkal későbbi életkorban okozhatna valós panaszokat. A betegek edukációjára a nyugati egészségügyi kultúrában már számtalan működő modell létezik, amelyet át lehetne venni Magyarországon is.

Elegendő-e az utánpótlás?

A válasz egyértelműen nemleges. A magyar egészségügyi rendszerben alapvetően hiány figyelhető meg minden területen. „Évek óta többen mennek (1500 körül), mint ahányan végeznek (1000 körül) vagy honosított orvosként kifejezetten hazánkban szeretnének dolgozni (50-100 körül).”^[7] A kilátások sajnos elszomorítóak, hiszen ez a probléma több évtizedes gyökérrel rendelkezik, s megoldása is hasonló időt vehet igénybe.

Szakképzések – táblázat^[9]

(WEBBeteg - Holányi Péter)

Források: [1] net.jogtar.hu, [2] semmelweis.hu, www.unideb.hu, www.u-szeged.hu, epa.oszk.hu, pte.hu, [3] www.felvi.hu, [4] semmelweis.hu, [6] inforadio.hu, [7] hvg.hu, [8] www.sonline.hu, [9] net.jogtar.hu