• Új terápiás lehetőségek rosszindulatú daganatok személyre szabott terápiájában

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az MTA és a Semmelweis Egyetem Bödör Csaba vezette Lendület Molekuláris Onkohematológiai Kutatócsoportjának részvételével új mutációs és lehetséges terápiás célpontot azonosítottak follikuláris limfómában a londoni Barts Cancer Institute kutatói. Eredményeiket a Nature Geneticsben közölték.

        A frissen felfedezett genetikai eltérések az mTOR jelátviteli út komponenseiben, az RRAGC, valamint az ATP6AP1 és az ATP6V1B2 génekben találhatóak, amelyeket a follikuláris limfómában szenvedő betegek mintegy 25%-ában mutattak ki a kutatók. Az mTOR számos jelátviteli útvonal közös találkozópontja a sejtekben és egyik fontos központi szabályozója a sejtek növekedésének és anyagcsere-szabályozásának is. Az útvonal kóros érintettségét korábban több daganattípusban is leírták, azonban aktiváló típusú mutációkat most azonosítottak először.

        Az RRAGC és a két ATP-áz gén által kódolt fehérje az mTOR jelátvitelt az aminosavak lebontása kapcsán aktiválja, ami a sejtek táplálékfüggő növekedését irányítja. A leírt mutációk aktiváló jellegűnek bizonyultak, azaz a sejtek aminosavszegény környezetben is mutattak mTOR jelátvitel által irányított növekedést, osztódást. A talált mutációk korai, úgynevezett „driver” jellegű genetikai eltérésnek bizonyultak, így minden bizonnyal fontos szerepük lehet a betegség kifejlődésében.

        Hirdetések

        Előrelépés a terápiában

        A felfedezés a személyre szabott terápiában feltehetően kiválóan használható majd azon betegek kijelölésére, akik profitálhatnak az mTOR-gátló szerek klinikai alkalmazásából, megkímélve így olyan betegeket a nem kívánt mellékhatásoktól, akiknél ez a terápia valószínűleg nem járna semmilyen klinikai előnnyel. Bödör Csaba korábbi munkájának eredményeképpen (Nature Genetics 2014) megismertük a follikuláris limfóma részletes genomtérképét, különös tekintettel az agresszívebb formába átalakuló esetekre.

        A most felfedezett mutációk döntően olyan betegekben fordultak elő, akikben a betegség nem transzformálódott agresszívebb limfómába. Az ehhez hasonló felfedezések hozzájárulnak a follikuláris limfóma személyre szabott terápiájának megvalósításához, ami Bödör Csaba Lendület-munkacsoportjának egyik fő célkitűzése. A kutatócsoport munkájának köszönhetően ezek a modern eljárások és új kutatási eredmények a hazai betegek számára is elérhetővé válnak majd.

        A limfómákról röviden

        A limfómák a nyirokrendszer B-, illetve T-sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganatok, amelyek érinthetik a testszerte található összes nyirokcsomó-régiót, az extranodális nyirokszerveket, illetve a csontvelőt. A betegséget klasszikusan ún. Hodgkin- és non-Hodgkin-limfómákra osztjuk fel. A non-Hodgkin-limfómák csoportjába tartozó betegségek közül az egyik leggyakrabban előforduló entitás a follikuláris limfóma (FL), mely nevét a mikroszkóp alatt látható, a nyirokcsomók csíraközpontjaira hasonlító növekedési mintázata alapján kapta.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Magyarországon a betegségből hozzávetőleg 200 diagnózis születik évente. Bár a betegek túlélése hosszú (több, mint 10 év), a follikuláris limfóma a jelenleg elérhető terápiás lehetőségek alkalmazásával gyógyíthatatlan. A betegség lefolyására jellemző, hogy a kezdeti kedvező terápiás választ követően visszaesés következik be, ami újabb kezelést tesz szükségessé. Az egymást követő visszaesések során egyre szűkülnek a terápiás lehetőségek, és a betegek egy részében a follikuláris limfóma egy sokkal agresszívebb limfómába, úgynevezett diffúz nagy B-sejtes limfómába transzformálódik, ami lényegesen rövidebb túléléssel jár.

        Az elmúlt évek intenzív gyógyszerfejlesztési törekvéseinek köszönhetően számos új terápiás lehetőség jelent meg, illetve áll kipróbálás alatt follikuláris limfómában. A legújabb genetikai felfedezések pedig éppen ezen új terápiás lehetőségek valóban személyre szabott alkalmazásához járulhatnak hozzá a közeljövőben.

        (MTA)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        A non-Hodgkin-limfóma

        A non-Hodgkin-limfóma több kórképet foglal magába, az egyes típusok több szempontból is eltérnek egymástól, így különböznek az érintettek életkorában, a kezelésre adott válaszban, a folyamat agresszivitásában és a betegség várható lefolyásában.

        Megnagyobbodott nyirokcsomó - Daganatos betegség jele is lehet

        A nyirokcsomó-megnagyobbodás sok betegség tünete lehet, ennek megfelelően gyakran előfordul. A fertőzéses megbetegedések következtében kialakuló nyirokcsomó-duzzanatok jóindulatúak, ugyanakkor az esetek egy kisebb részében gyakran daganatos betegségekre is felhívhatják a figyelmet.

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A vékonybélrák és tünetei

        A vékonybélből kiinduló rosszindulatú daganatok (adenocarcinoma, lymphomák és a carcinoid daganatok) igen ritkák, az összes rosszindulatú emésztőszervi daganat kevesebb mint 5 százalékát teszik ki.

        Tudnivalók a húgycsődaganatról

        A húgycső rosszindulatú daganatai az európai országokban az összes rosszindulatú elváltozások 1%-át sem érik el. Magyarországi adatok alapján ez a betegség évente 50-nél kevesebb esetben kerül felismerésre. Férfiaknál gyakrabban fordul elő.

        Daganatos betegségek és fájdalomcsillapítás

        Nemzetközi felmérések alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők közül minden harmadik egyén érez fájdalmat a betegség felfedezése után és ellátása során. Ez az arány a betegek halála előtt megközelítheti a 80 százalékot is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.